Ugrás a tartalomra

Közúti aluljárók építése a Budapest–Székesfehérvár vasútvonalon – Velence és Kápolnásnyék közúti aluljárók építése

A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2012 / 3-4. szám lapszámában.
|
projektvezető
Közgép Zrt.
Az előadás témájául választott aluljárók a Tárnok (kiz.)–Székesfehérvár (kiz.) vonalszakasz rekonstrukciója keretében épültek meg. Megvalósításukkor az egyik legfontosabb kritérium az volt, hogy – a vonal átépítéséhez kapcsolódó más munkálatokhoz hasonlóan – a forgalom fenntartása mellett kellett megoldani. Ennek a feltételnek viszont az egymástól nem egészen 3 km-re (2885 vm) megépülő két műtárgy esetén alapvetően eltérő építéstechnológiával lehetett megfelelni. Mivel műtárgyépítés szempontjából a szűken vett szakmai feladat megoldá- sán túl a vasúti környezetben végzett tevékenység külön kihívást jelent, ezért igen fontos volt az optimális építési mód megválasztása.
A vasúti pálya szempontjából az alapvető különbséget az jelentette, hogy Velencén két átmenő fővágány és a 7-es számú főút alatt kellett az U keretet megépíteni (1. áb­ra), míg Kápolnásnyéken a helyi vasútállomás átépítésével egy időben négy állomási vágány és szintén a 7-es út alatt kellett hasonló kialakítású szerkezetet építeni. Velencén az egyes vágányok alatti szerkezet megépítését csak a pálya átépítésével ­egy­idejűleg lehetett megoldani. Kápol­nás­nyéken az állomási vágányok át­építésével egyidejűleg a négy vágány alatt egyszerre kaptunk munkaterületet. Erre azután kerülhetett sor, hogy két ­terelő­vágányra (K1, K2 – 2. ábra) került át a vasúti forgalom, ami a már elkészült mű­tárgyrész fölött két P 30,2 /40-es ­pro­vi­zó­riumon vezetett át.


1. ábra. Velencei aluljáró
1. ábra. Velencei aluljáró


A vágányzári lehetőségek által meghatározottan Velencén lényegesen rövidebb idő állt rendelkezésre a vágányok alatti te­rület megépítésére. Először a bal vá­gány előkészítő vágányzárában, mindössze 4 nap alatt épültek meg a vasúti hídszerkezet alapjaként funkcionáló résfalak. Ezután 29 nap alatt épültek meg a jobb vágány hídszerkezetének résfalai, szerkezeti gerendái, a híd monolit vasbeton felszerkezete, amely terhelhető is lett. A bal vágány szerkezeti gerendái, hídszerkezete 26 nap alatt készült el a korábban már megépült résfalakra. A vasúti pálya ráépítése és a forgalom ráterelése után a vasúti mű­tárgy további szerkezeti elemei „milánói módszerrel” készültek. A műtárgy meg­valósítását a vasúti szerkezetek elkészülte után az engedélyezési és ­közmű­kiváltási ne­hézségek lassították. Ha a tisztán kivite­lezésre fordított időt vesszük, akkor a megvalósításhoz 17 hónap kellett. Az építéstechnológiának köszönhetően csak 59 nap­ra volt szükség a vasúti hídszerkezetek megépítésére. Ezután már a vasúti forgalom akadályozása nélkül valósult meg a mű­tárgy fennmaradó részeinek megépítése.


2. ábra. Kápolnásnyéki aluljáró
2. ábra. Kápolnásnyéki aluljáró


Kápolnásnyéken a már említett ­pro­vi­zó­riumokra terelt vasúti forgalom mellett el­készült a négy vágány alatt a résfalas mun­kagödör-határolás, mindössze 5500 m³ föld kiemelése, az U keret teljes vasbeton szerkezetének, a két egyvágányú és a kétvágányú tartóbetétes vasbeton hidaknak a megépítése is. A hidak próbaterhelését és a forgalomba helyezést megelőző hídvizsgálat elvégzése – összesen 115 nap vá­gány­zári idő – után megtörtént a forgalom végleges rendbe terelése. A vágányzári időbe természetesen bele kellett kalkulálni a hidakhoz csatlakozó és a hidakra épülő pálya megépítésének időszükségletét is. Ennél a műtárgynál igen szoros együttműködést igényelt a vasúti ­pálya­építővel a próbaterhelések ­összehango­lása. Az állomásátépítés fázisainak ­meg­felelően a statikus és dinamikus próbaterhelések a három hídszerkezeten összesen öt ütemben valósulhattak meg. A közúti alul­járó és a csatlakozó úthálózat kiépítésének várható teljes időszükséglete szintén 17 hónap, amiből a vasúti forgalom szűk négy hónapig zajlott ideiglenes kö­rül­mények között.
Megállapíthatjuk, hogy megfelelően megválasztott technológiával sikerült al­kalmazkodni az adott vágányzári keretekhez. Az ismertetetteken kívül további gyor­sítási lehetőség a különböző előre gyártott szerkezetek beépítése. Ezek al­kalmazásával a monolit vasbeton szerkezetek szükségszerű kötési ideje sem akadályozza az előrehaladást.



Összefoglalás

A Tárnok–Székesfehérvár Vasúti Re­konst­ruk­ciós Projekt megvalósítása során
a pályarekonstrukcióval párhuzamosan épülő új és felújított régi műtárgyak kivitelezésekor nagy hangsúly helyeződik
a vágányzári körülményeknek való megfelelésre. Ez a feladat minden munkaterületen egyedi szervezési és technológiai megoldások alkalmazására készteti a kivitelezőt, ami gyakran a szerkezetépítés szempontjait is felülírja. Esetünkben mindezen körülményeknek első osztályú munka elvégzésével tudtunk megfelelni. A vasúti forgalmat a társkivitelezőkkel együttműködve, a vágányzári ütemtervek pontos betartásával sikerült az elkészült szerkezetekre terelni. Az alkalmazott technológiák vágányonként közel azonos időszükségletűek voltak, amit igény szerint szerkezeti elemek előregyártásával le­het tovább csökkenteni.