Közúti aluljárók építése a Budapest–Székesfehérvár vasútvonalon – Velence és Kápolnásnyék közúti aluljárók építése

A vágányzári lehetőségek által meghatározottan Velencén lényegesen rövidebb idő állt rendelkezésre a vágányok alatti terület megépítésére. Először a bal vágány előkészítő vágányzárában, mindössze 4 nap alatt épültek meg a vasúti hídszerkezet alapjaként funkcionáló résfalak. Ezután 29 nap alatt épültek meg a jobb vágány hídszerkezetének résfalai, szerkezeti gerendái, a híd monolit vasbeton felszerkezete, amely terhelhető is lett. A bal vágány szerkezeti gerendái, hídszerkezete 26 nap alatt készült el a korábban már megépült résfalakra. A vasúti pálya ráépítése és a forgalom ráterelése után a vasúti műtárgy további szerkezeti elemei „milánói módszerrel” készültek. A műtárgy megvalósítását a vasúti szerkezetek elkészülte után az engedélyezési és közműkiváltási nehézségek lassították. Ha a tisztán kivitelezésre fordított időt vesszük, akkor a megvalósításhoz 17 hónap kellett. Az építéstechnológiának köszönhetően csak 59 napra volt szükség a vasúti hídszerkezetek megépítésére. Ezután már a vasúti forgalom akadályozása nélkül valósult meg a műtárgy fennmaradó részeinek megépítése.

Kápolnásnyéken a már említett provizóriumokra terelt vasúti forgalom mellett elkészült a négy vágány alatt a résfalas munkagödör-határolás, mindössze 5500 m³ föld kiemelése, az U keret teljes vasbeton szerkezetének, a két egyvágányú és a kétvágányú tartóbetétes vasbeton hidaknak a megépítése is. A hidak próbaterhelését és a forgalomba helyezést megelőző hídvizsgálat elvégzése – összesen 115 nap vágányzári idő – után megtörtént a forgalom végleges rendbe terelése. A vágányzári időbe természetesen bele kellett kalkulálni a hidakhoz csatlakozó és a hidakra épülő pálya megépítésének időszükségletét is. Ennél a műtárgynál igen szoros együttműködést igényelt a vasúti pályaépítővel a próbaterhelések összehangolása. Az állomásátépítés fázisainak megfelelően a statikus és dinamikus próbaterhelések a három hídszerkezeten összesen öt ütemben valósulhattak meg. A közúti aluljáró és a csatlakozó úthálózat kiépítésének várható teljes időszükséglete szintén 17 hónap, amiből a vasúti forgalom szűk négy hónapig zajlott ideiglenes körülmények között.
Megállapíthatjuk, hogy megfelelően megválasztott technológiával sikerült alkalmazkodni az adott vágányzári keretekhez. Az ismertetetteken kívül további gyorsítási lehetőség a különböző előre gyártott szerkezetek beépítése. Ezek alkalmazásával a monolit vasbeton szerkezetek szükségszerű kötési ideje sem akadályozza az előrehaladást.
Összefoglalás
A Tárnok–Székesfehérvár Vasúti Rekonstrukciós Projekt megvalósítása során
a pályarekonstrukcióval párhuzamosan épülő új és felújított régi műtárgyak kivitelezésekor nagy hangsúly helyeződik
a vágányzári körülményeknek való megfelelésre. Ez a feladat minden munkaterületen egyedi szervezési és technológiai megoldások alkalmazására készteti a kivitelezőt, ami gyakran a szerkezetépítés szempontjait is felülírja. Esetünkben mindezen körülményeknek első osztályú munka elvégzésével tudtunk megfelelni. A vasúti forgalmat a társkivitelezőkkel együttműködve, a vágányzári ütemtervek pontos betartásával sikerült az elkészült szerkezetekre terelni. Az alkalmazott technológiák vágányonként közel azonos időszükségletűek voltak, amit igény szerint szerkezeti elemek előregyártásával lehet tovább csökkenteni.