Vasúttörténeti előzmény

A Budapest–Újszász–(Szolnok) vasútvo­na­lat 1882. március 12-én helyezték for­ga­lomba. Ezzel a MÁV függetlenítette magát az Osztrák–Magyar Államvasút tulajdonában álló Budapest–Cegléd–Szol­nok vasútvonaltól, és Újszász állomáson való csatlakozással, saját vasúti pályán juthatott Brassóig. A vonal fővonalként épült, eredetileg egyvágányúként, később azonban kétvágányúra bővítették. A jelentős belföldi és nemzetközi személy- és áruforgalmat lebonyolító fővonal Budapest közelében az elővárosi forgalomban ma is fontos szerepet tölt be. Az 1868-ban alapított MÁV, folytatva a Magyarország területén működő magán vasúttársaságok (Osztrák–Magyar Államvasút, Déli Vasút, Tiszavidéki Vasút) gyakorlatát, az állomások forgalmához igazodó különböző nagyságú típusépületeket épített. A vonal állomásain a MÁV fővonali II. és III. osztályú felvételi épületeket, a megállóhelyeken pedig típusőrhelyeket épített. Ennek megfelelően a Budapest–Újszász vasútvonal állomásain (Maglód, Mende, Sülysáp, Tápiószecső, Nagykáta, Tápiószele, Tápiógyörgye) az 1876–1880-as években kidolgozott szabványtervek szerinti épületeket emeltek. Maglódon és Sülysápon eredetileg III. osztályú felvételi épületek épültek, majd később ezeket II. osztályúra bővítették. Ugyancsak bővítették Nagykáta állomásépületét az egyik oldalszárny meghosszabbításával.
A típusépületek a kor legmagasabb műszaki színvonalát képviselték, innovatív megoldásokat alkalmazva, mint például az akkor különlegességnek számító gáz­világítás. A felvételi épület tervcsaládokhoz minden részletet, berendezést, tartozékot egységesítettek. Típustervek szerint készültek a várótermek berendezései, a menetrendi és hirdetménytáblák, órák, kályhák és egyéb berendezési tárgyak is.

Fejlesztési előzmények

A vonali szinten kezelt felújítási programon már közel egy évtizede dolgozik a MÁV Zrt. A munkálatok első elemeként 2006-ban a MÁV Zrt. és Gyömrő Város Ön­kormányzatának együttműködése ke­re­tében megújult Gyömrő állomás felvételi épülete. Már a 2008-ban tervezett köt­vény­programban is szerepelt a vonal felvételi épületeinek felújítása. Ez sajnos a 2008-ban kitört gazdasági válság miatt nem valósult meg. Európai uniós forrásból, a NIF Zrt. bonyolításában számos helyszínen készültek el a P+R és a B+R parkolók, mintegy kiegészítve a MÁV Zrt. magasépítményi beruházássorozatát.
Mindezek után gyorsított tempóban, 2011. januárban elindult a konkrét projekt.

Célkitűzések, tervezési program

2011-ben elkészült a beruházássorozat ter­­vezett ütemterve, részletes tervezési programja, összeállították a főbb követelményeket és számba vették a kötöttségeket. Már a projekt megkezdésekor meghatározták a követendő alapelveket:

• Egységes építési anyagok használata, azonos típusú és kialakítású nyílászárók, burkolóanyagok, tetőfedő anyagok, bádogos szerkezetek, színezések (homlokzati, belsőépítészeti), álmennyezetek, épületgépészeti, valamint elektromos szerelvények és berendezések;
• Egységes utaskiszolgáló berendezések ter­­vezése, padok, szemetesek, ivókutak, információs és reklámtáblák;
• Forgalmi irodák és távközlő helyiségek helye a berendezések fix telepítése miatt nem változtatható;
• Pénztárbiztonságnak, valamint a MÁV Zrt. által előírt biztonsági követelményeknek való maradéktalan megfelelés;
• A lakások területét csak abban az esetben érinthette a tervezés, ha azt az utasforgalmi, vasútüzemi igények szükségessé tették.

Az alapelvek az alábbi kiemelt célokat szolgálták:

• Az egységes építészeti arculati megjelenés, ami a MÁV Zrt.-nél az elmúlt 20-30 évben sajnos háttérbe szorult;
• Az utaskiszolgálás színvonalának emelése;
• A Magyar Állam és a MÁV Zrt. között a projekt indításakor előkészítés alatt álló, de közben megkötött pályaműködtetési szerződésben és a Vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződésben foglaltaknak való megfelelés;
• A munkakörülmények jelentős javítása;
• A jövőben egységes, ezáltal olcsóbb és könnyebb üzemeltetési, karbantartási te­vékenységek.

Tervezés

A generáltervezési munkát az Ybl-díjas Hajnal Zsolt építész vezetőtervező által alapított és vezetett Hajnal Építész Iroda végezte, amely nagy rutinnal, tapasztalattal rendelkezik, és komoly sikereket ért el a vasúti létesítmények építészeti tervezése terén. Számos korábbi és jelenleg is zajló vasúti fejlesztési projekt szakmailag elismert résztvevője, mind a MÁV Zrt. saját forrásból megvalósuló, mind európai uniós forrásból megvalósuló, főleg NIF Zrt. bonyolítású beruházások esetén.

A fejlesztések részletezése

Az elvégzett beavatkozások több csoportba sorolhatók (1. ábra).

1. Meglévő típusépület felújítása

Az érintett szakaszon összesen hat helyen (Maglód, Mende, Sülysáp, Tápiószecső, Tápiószele, Tápiógyörgye) közel azonos, az 1876–1880-as években kidolgozott, Magyar Királyi Államvasutak fővonali típus­tervsorozatának II. osztályú típusépülete maradt fent. Az akkori építéskor is innovatív megoldásokat alkalmaztak, a kor legmagasabb műszaki színvonalán valósult meg valamennyi épület. Érdekesség, hogy két épület eredetileg III. osztályúnak épült, majd később bővítették II. osztályúra. Az évek során az épületek elavultak, homlokzati díszeiket elveszítették és belső tereiket többször átalakították. A felújítás ezen helyszínein az volt a cél, hogy a típusépületek külseje egységesen, korhű módon, az eredeti állapotok figyelembevételével, a korabeli típustervek alapján kerüljenek helyreállításra (2. ábra).
Az egységesített homlokzatokon minden helyszínen azonosak az anyagok, a színek, a kiegészítő berendezések és a részletek (3. ábra).

Az eredeti alaprajzi elrendezéshez hasonlóan a földszinten utasforgalmi területek, jegypénztár és a forgalmi szolgálat kapott helyet (4. ábra), míg az emeleten megmaradtak a szolgálati lakások. Az utascsarnok és utas-WC tervezése során a vandálbiztos kialakítás és a magas esztétikai színvonal volt a cél (5. ábra).

Az utasforgalmi terek akadálymentesek, családbarát szolgáltatást nyújtanak a lehajtható pelenkázóval is felszerelt akadálymentes mosdóval. A padlót és lábazatot világos mészkővel burkolták, rejtett kivitelű, komfortos, energiahatékony padlófűtéssel kiegészítve. Rozsdamentes acél, vandálbiztos szaniterek, alacsony vízfogyasztást szavatoló öblítők és csaptelepek kerültek a mosdókba, illetve energiatakarékos lámpák a mennyezetekre. Az eredeti minták alapján újragyártott külső ajtók és ablakok hőszigetelt üvegezést kaptak.

2. Új, modern típusépületek

A vonal két, jelentős utasforgalmú meg­állóhelyére (Maglódi nyaraló és Szentmártonkáta), az elbontott felvételi épületek helyére új típusépületeket emeltek. A két modern típusépület prototípusnak tekinthető, amely a későbbiekben a helyi igényekhez igazodva többféle léptékben, azonos arculattal megépíthető. Az alacsony tetőhajlású épület külső megjelenése modern, az alkalmazott anyagokat, színeket tekintve a fehér vakolat, a természetes, világos mészkő és az antracit színű kiegészítők jellemzik (6. ábra). Alaprajzi elrendezése egyszerű, a funkciókat soroltan, jól elkülöníthetően tartalmazza (7. ábra).

A belső terek kialakítása is modern, a váróterem belső felületeit az épület homlokzatán is alkalmazott anyagok, színek dinamikus harmóniája jellemzi (8. ábra). Az utas-WC arculatilag teljesen megegyezik a korábban bemutatott korhű típusépületek utas WC-ivel, ezeket a részleteket a vonal teljes egészén, az épület stílusától függetlenül, egységesen alakították ki, megteremtve ezzel a MÁV Zrt. egységes utas-WC arculatának egyik lehetséges változatát.

3. Új, modern esőbeállók

Négy kisebb forgalmú megállóhelyen (Rá­kos­­kert, Pusz­ta­szentistván, Tá­pió­szent­már­­ton, Zagy­varékas), típustervek alapján, új esőbeállók épültek. Az esőbeállók anyag- és színhasználatban, építészeti arcu­lat szempontjából egységesek az új, modern típusépületek építészeti arculatával.
Az építmények tervezésekor fontos szempont volt a magas esztétikai színvonal, az időtálló szerkezet és a vandálbiztos kialakítás. Ennek megfelelően az eső­beállók vasbeton szerkezetűek, kiemelt felületeik pedig, az épületekhez hasonlóan, natúr mészkő lapokkal burkoltak. Az utasforgalom számára szükséges tartozékokat, a hirdetménytárolót, a hulladékgyűjtőt és a jegykiadó automatát az építmény tömegébe süllyesztve alakították ki. Az előbbiek az elektromos kapcsolószekrénnyel együtt tartós, egységes, rozsdamentes acélburkolatot kaptak (9. ábra).

4. Meglévő, nem típusépületek felújítása

A vonalon voltak olyan épületek, amelyek nem tartoztak a típusépületek közé. Ezeknek a felújítása is az egységes építészeti arculat szerint készült, az adott épület stílusától függően, a jellemzően korabeli tömegformálású épületek a II. osztályú típusépületeken alkalmazott színek, anyagok és részletek felhasználásával, korhű stílusban. A jellemzően modern tömegképzésű épületek az új, modern típusépületeken alkalmazott színek, anyagok és részletek felhasználásával, modern stílusban készültek el. Korhű stílusban felújított felvételi épületek vannak Nagykáta (10. ábra), Farmos (11. ábra) és Újszász (12. ábra) állomásokon, illetve megállóhelyeken. Modern stílusban újították fel a felvételi épületet Szőlős­nyaraló megállóhelyen (13. ábra). Rákoshegy felvételi épülete pedig jelentős külső és belső karbantartáson esett át.

Kivitelezés

A kivitelezés során a vállalkozók számára meghatározó körülmény volt, hogy ahol vasút technológiai üzemben működő berendezések voltak, ott a vasútüzem folyamatos fenntartás mellett kellett dolgozni. A megvalósítás számos akadályba ütközött. Az eredetileg igen feszes ütemterv miatt a műszaki előkészítés engedélyezési tervdokumentáció készítési fázisában nem volt lehetőség mindenre kiterjedő, alapos tartószerkezeti feltárások elvégzésére. Bizonyos szerkezetek feltárására csak a kivitelezési közbeszerzés lefolytatása után, a kivitelezés időszakában kerülhetett sor. Két helyszínen, Mendén és Szentmártonkátán, a műszaki tervezéskor feltételezett szerkezeti állapotoktól jelentősen eltérő szerkezeti állapotokra derült fény. A műszaki tartalom olyan mértékű megváltoztatására volt szükség, amely nem volt kezelhető a közbeszerzési eljárás miatt. Ezért e két helyszínen új építési engedélyezési tervdokumentáció elkészítésére, új építési engedélyezési eljárás lefolytatására, új kivitelezési tervdokumentáció készítésére és megismételt beszerzési eljárások lebonyolítására volt szükség. Ennek következtében a két épület, a többitől eltérően, csak 2015-ben, illetve 2016-ban újult meg teljesen.

Brunel-díj

A MÁV Zrt. ezzel a projektjével elnyerte a vasúti építészet Oscar-díjaként is emlegetett Brunel-díjat. A nemzetközi elismerést 2014. október 15-én Amszterdamban vehette át a MÁV Zrt. építészekből álló küldöttsége (14. ábra). A Brunel-díjat negyven éve ítéli oda egy neves építészekből és formatervezőkből álló zsűri. Az elismerést először érdemelte ki a magyar vasúttársaság.

A Brunel-díj nemzetközi dizájnpályázat, amelyet a Watford-csoportban részt vevő vasúttársaságok számára 1985 óta háromévente hirdetnek meg. Az 1963-ban brit, holland és svéd vasutak építész és formatervező szakemberei által alapított Watford-csoportnak jelenleg 24 országból közel 70 tagja van, európai országok mellett a többi között Japánból, Szingapúrból, Kanadából, Dubajból és az Egyesült Államokból is.
2014-ben a nemzetközi zsűriben, amelyet a holland állami főépítész vezetett, az UIC (International Union of Railways) elismert vasúti szakemberein kívül neves építészek, mérnökök és dizájnerek foglaltak helyet. Értékelésük szempontjai között az értékvédelem, az innovatív dizájn, a fenntarthatóság és az utasbarát terek kialakítása szerepelt. 2014-ben 92 pályamű érkezett be, közülük a zsűri négy kategóriában 20 díjat és 11 dicsérő oklevelet ítélt oda. A díjazottak között a MÁV Zrt. mellett holland, francia, portugál, japán, osztrák és finn vasúttársaságok is voltak.

ICOMOS-díj

A MÁV Zrt. magasépítményi beruházása a 120a vasútvonalon 2016. április 18-án, a Műemléki Világnapon ICOMOS-díjban részesült (15. ábra).

Az ICOMOS az UNESCO műemlékvédelmi világszervezete, a párizsi székhelyű Világörökség Bizottság állandó műemlékvédelmi szakértő intézménye. Az 1965-ben létrehozott civil szakmai szervezet meghatározó a világ műemlékvédelmében.
A hazánkban működő ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület tagjai a magyar műemlékvédelem mérvadó szakemberei. Építészek, régészek, művészettörténészek, kertépítészek, restaurátorok, történészek, vegyészek, geológusok, statikusok és a műemlékvédelemhez kapcsolódó minden más szakág képviselői vesznek részt az egyesület munkájában.

Összegzés

A 120a Budapest–Újszász–Szolnok vasútvonalon végzett, MÁV Zrt. saját forrású magasépítményi beruházások megmutatták, hogy a MÁV Zrt. is képes vonali szintű átfogó ingatlanfejlesztés sikeres elvégzésére. Ezzel méltó módon nyúlt vissza az egységes építészeti arculat és tipizálás évszázados és mintaértékű magasépítményi hagyományához. A jövőben a MÁV Zrt. ingatlannal foglalkozó szakmai szervezetei, okulva az átfogó beruházás tapasztalataiból és sikereiből, törekedni fognak hasonló jellegű projektek hatékony előkészítésére.