A Gemenci-erdő az Alföld nyugati szegélyén, a Sárközben terül el a Sió torkolatától délre, mintegy 30 km hosszúságban és 5-10 km szélességben. Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdeje. Paks–Dunaszentbenedek vonalától az országhatárig a Duna jobb és bal partján terül el, 20 ezer hektáros területen. A Duna forrásától a fekete-tengeri deltavidékig nincs még egy ilyen nagy, összefüggő ártéri erdő. A Gemenci-erdő a Duna–Dráva Nemzeti Park kiemelten fontos, védett területe (1. ábra).

Gemenc területe 1977-ben került védettség alá. Az ártéren a víz az úr, ennek megfelelő a növényzet is: a mélyebb területeken füzek, a magasabbakon nyárfák telepedtek meg. A ligeterdők szinte megközelíthetetlenek, így remek búvóhelyet kínálnak a nagyvadaknak. A ritkán víz alá kerülő részeken található a tavaszi csillagvirág és a nagyon ritka fekete galagonya.

A Gemenc mélyén szürke gémek, réti­sasok, kerecsensólymok és békászó sasok találnak élőhelyet. Rengeteg az őz, valamint a vaddisznó is. Gemencet az ország legszebb, legértékesebb trófeáit növesztő gímszarvas-állománya tette világhírűvé (2. ábra).

Az 1810-ben megindult dunai folyószabályozási munkálatok Gemenc területén szárazodási folyamatot indítottak el. Bár természetes jelenség volna a holtágak feltöltődése és a szárazodás, a szabályozott meder nem enged lehetőséget új ágak képződésének. A Gemenci Erdő és Vadgazdaság Zrt. Európa legnagyobb összefüggő ár­téri erdőségében, az Alsó-Duna két part­ján gazdálkodik. 1968-ban alakult a területen addig gazdálkodó két gazdaság, a Dunaártéri Állami Erdőgazdaság és a Ge­menci Vadgazdaság összevonásával. 

A Gemenci-erdőben található a Gemenci Állami Erdei Vasút (3. ábra). A je­lenlegi pálya kiépítése 1963-ban kezdődött a meglévő gemenc–keselyűsi vonal bővítésével, és 1966-ra épült ki a 24 km hosszú pálya Pörböly és Keselyűs között (4., 5. ábra), kapcsolatot létesítve a MÁV Bá­ta­szék–Kiskunhalas vonalán lévő Pörböly állomással. 1982-ben egy újabb 6 km-es szakasz létesült Keselyűs és Bárányfok között. Így alakult ki a máig is üzemelő, 30 km-es fővonal (6. ábra).

A vasút életében, a teherszállítás mellett, egyre nagyobb teret kapott a személyszállítás.

Az 1990-es években számos jelentős változás is
történt a kisvasút életében: 

• A pálya nagy részét felújították. Jelenleg a fővonal csaknem teljes hosszában 23,6 kg/fm-es síneket alkalmaznak. To­vábbra is sok nehézséget okoz az üzemeltetésben a puha ártéri talaj.
• Az 1990-es évek elején a kisvasút valamennyi üzemelő C–50-es sorozatú mechanikus erőátvitelű mozdonyát hidraulikussá alakították át Baján.
• 1995-ben újjáépítették a gemenci vonalat, és a Gemenc-Dunapart állomást is bekapcsolták a személyforgalomba.
• 1996-ban a CDH24-404-es pályaszámú mozdonyt az FKG Kft. jászkiséri telephelyére szállították, ahol újabb átalakításokat végeztek rajta. A mozdonyt 1997-ben Gemencen állították újra forgalomba C50Z-404 pályaszámon.
• 2000. május 2-án, a vasút történetében először, egy gőzmozdony érkezett a kisvasútra az erdélyi Borszékről (Borsec). Az eredetileg APE MIN 1 pályaszámot viselő mozdony Magyarországon a 490,2003 pályaszámot, illetve a Rezét nevet kapta (7. ábra).
• 2001 decemberében átadták a Gemenc-Dunapart megálló létesítményeit. Kiépítettek egy 400 m hosszúságú körbejáró kitérőt és a hozzá tartozó 100 m hosszú kihúzó- és rakodóvágányt, valamint egy új, 50 fő befogadására alkalmas esőbeállót. Szabadtéri padok, asztalok, fajátszók létesültek. Ezzel egy időben Keselyűs megállóhelyen is fejlesztéseket hajtottak végre, itt egy 200 m hosszú egyoldali magasperon és esőbeálló készült.

Az erdei vasút jellemző adatai

A vasútvonalak nyomtávolsága egységesen 760 mm, felépítménye, aljtávolsága változó. A lejt- és irányviszonyok, az engedélyezett sebesség és a vonatok fékszázaléka vonalanként megegyezik. A vasút az 1. számú fővonalból és a 2. számú szárnyvonalból áll.

Fővonal: Pörböly–Bárányfok
Szárnyvonal: Gemenci delta–Gemenc-Dunapart.

A fővonal Pörböly állomás területéről indul. Az árvízvédelmi töltés keresztezése után áthalad Nagyrezét, Lassi, Gyöngyösoldal, Alsó-Gemenc, Felső-Gemenc, Keselyűs, Sárosalja erdő, Borrév erdő részeken, és – a szekszárdi városi erdővel szemben – a hullámtérben ér véget. A gemenci szárnyvonal a Gemenc-Dunapart megállóhelyet köti össze a Gemenci deltával. 

A vonalak szelvényezett hossza

1. sz. fővonal: 29,644 km
2. sz. szárnyvonal: 1,044 km
Összesen: 30,688 km

Ívviszonyok

A legkisebb ívsugarak:
1. sz. fővonal: 80 m
2. sz. szárnyvonal: 120 m

A legnagyobb ívsugarak:
1. sz. fővonal:  650 m 84 db ív
2. sz. szárnyvonal:  270 m   3 db ív 

Lejtviszonyok

A fővonal kétszer keresztezi az árvízvédelmi töltést. A pörbölyi állomást követő szakasz 13‰-kel emelkedik. A Keselyűs előtti keresztezésnél az emelkedő, illetve a lejtő hajlása a max. 10‰-et nem lépi túl. Az árvízvédelmi töltéskeresztezéseken kívül a lejtviszonyok a 0-3‰-et általában nem haladják meg. Kivéve a Nyári legelő előtti és a keselyűsi útátjárónál lévő szakaszokon. Az állomások lejtése a 2,5‰-et nem haladja meg.

Alépítmény, műtárgyak

Az árvízvédelmi töltéskeresztezéseken kívül jelentősebb alépítményi földmű (töltés) a Nyárilegelő előtti és az 1982-ben épült Keselyűs–Bárányfok szakasz elején található. Egyébként a vasút követi a terepet. A föld­mű koronaszélessége az 1. számú fővonalon, Pörböly és Keselyűs között 3,0 m, Keselyűs és Bárányfok között 4,5 m.

A 2. számú szárnyvonalon, a Gemenci delta és a Gemenc-Dunapart között a földmű koronaszélessége 3,0 m. Az alépítményi töltések helyi anyagból készültek. Víztelenítő árok csak a bevágásos szakaszokon van. Az áramló vizek átbocsátására több kisebb átmérőjű csőáteresz mellett nagyobb műtárgyak is előfordulnak a következő fővonali szelvényekben (2. táblázat).

A terület két legnagyobb műtárgya a Kerülő-Duna-Felépítményágon épült – a fővonal 10+65 hm szelvényben lévő – híd (8–10. ábra) és a vonal 93+72,5 hm szelvényben található Péter híd (11–13. ábra). Mindkettő egy-egy felsőpályás gerinclemezes acélhíd. A hidak szabad nyílása 6,00 m. A vasútvonal építésével egy időben, 1963–1968 között épültek. A hidak adatait az 1998-ban történt hídvizsgálatkor rögzítették. A Péter híd szerkezete és fő méretei a 14. és 15. ábrákon láthatók.  

1. sz. fővonal:
Sínek: 83%-a 23,6 kg/fm,
17%-a 18,5 kg/fm;
Ágyazat: 63%-ban zúzottkő,
27%-ban homok, 10% kavics
Aljtávolság: 70–85 cm;
Aljak: 95% vasbeton alj, 5% faalj;
2. sz. szárnyvonal:
Sínek: 82%-a 23,6 kg/fm,
18%-a 18,5 kg/fm;
Ágyazat: zúzottkő;
Aljtávolság: 70 cm; Aljak: 95% vb. alj,
5% faalj;

A sínek lekötése alátétlemezzel és síncsavarral (nyíltlemezes leerősítés) történt.

A kitérők sínrendszere a meglévő szakaszon általában megegyezik a folyó vágány sínrendszerével. Keselyűs–Bárányfok között C rendszerű kitérőket építettek be (C VI). A vasútvonalakban fekvő kitérők váltói helyszíni állításúak.

Utak, útátjárók

A vonal mentén hosszabb-rövidebb szakaszokon párhuzamos földút, illetve javított földút halad. Ezeket az utakat többnyire rézsű vagy víztelenítő árok választja el a vasút alépítményi földművétől. A vasutat jelentősebb forgalmú út nem keresztezi.

Sebességek

A vasút vonalak kiépítési sebessége 30 km/h, engedélyezett sebessége 15 km/h.

2002-ben a Dunán levonuló árhullámok két alkalommal is súlyosan megrongálták az erdei vasút pályáját és a megállóhelyek létesítményeit. Súlyos ká­rok keletkeztek a 2001. decemberben át­adott Gemenc-Dunapart megálló lé­te­sít­ményei­ben is.

Az augusztusi árhullám a tavaszi árvíznél is komolyabb károkat okozott a kisvasúti pályában és berendezéseiben egyaránt. A pálya 23 km hosszú szakaszán a víz jószerével minden vágánymezőt kisebb-nagyobb mértékben alámosott, és több szakaszon 300-400 m hosszban teljesen elmosta a pályát (16. ábra). Szinte teljesen újra kellett építeni a Gemenc-Dunapart és Lassi megállókon kialakított pihenőparkokat. Az újjáépítési munkák 2003 márciusában fejeződtek be, és a forgalom is megindult.