Az arculat szó hallatán – helytelenül – gyakran általában csak a formai jegyekre gondolnak a legtöbben: a logóra, a levélpapírra, pedig sokkal többet jelent annál. Az arculat tartalmi és formai oldalból áll.
Tartalmi oldal:

• Szervezeti struktúra
• Vállalati kultúra
• Vállalati filozófia
• Vállalati misszió és vízió
• Vállalati azonosság
• Vállalati stílus és magatartás

Formai oldal – Corporate Design (CD)

• Vállalati logó, színvilág, betűtípus
• Szlogen formai kialakítása
• Zenei azonosítók
• Grafikai motívumrendszer (piktogramok)
• Kommunikáció tárgyi, építészeti és egyéb vizuális elemei
• Dizájnazonosítók

Vizuális világban élünk, ahol a látvány meghatározza döntéseinket, így érthető, hogy egy jól sikerült vizuális arculatváltás a bevételek emelkedéséhez segítheti a céget. Ha viszont egy céges arculat nem megfelelő, azt rendkívül nehéz kommunikálni, nehézkes a vevőszerzés és a célok elérése.
A jó vizuális arculat nem öncélú, hanem a cég értékesítési rendszerének a része, segíti az eladást, azaz a MÁV esetében elősegíti, hogy az utasok és a szállítmányozó cégek a céljuk eléréséhez a vasúti közlekedést részesítsék előnyben.

Az építészeti arculat fogalma

Az építészeti arculat az épületeken és a hozzájuk tartozó építményeken használt építészeti eszközök és elemek felismer­hető, igényes egységessége.
Az építészeti arculati alapokon nyugvó építészeti tervezés az egyik alapvető eszköze annak, hogy az egyszerű és bonyolultabb építmények építésekor az igazi építészeti alkotások funkcionális kialakítása és esztétikai megjelenése a legmagasabb igényeknek is megfeleljen, megvalósításukat pedig magas fokú technológiai fegyelem és kiváló minőség jellemezze.

Vasúttársaságok építészeti arculatának kialakulása

A vasúti áru- és személyszállításhoz épületek és hozzájuk tartozó építmények szükségesek, amelyek fő funkciójuk alapján alapvetően több csoportba oszthatók. Főbb csoportok az utasforgalmat, illetve a technológiai üzemeltetési funkciókat ki­szolgáló épületek. Természetesen egy vas­úttársaságnak másfajta épületekre is szüksége van, de az igazgatási, a jóléti, az oktatási és sportlétesítmények nem speciálisan vasúti épületek.
A vasúttársaságok felismerték, hogy az áru- és személyforgalom volumenének előrejelzése, valamint a jól kidolgozott vasútüzemi technológia alapján kalkulált kapacitásigények elemzése, az állomások egyes létesítményei nagyságuk alapján kategorizálhatók, illetve különböző osztályokba sorolhatók [1].
Korábban a felvételi épületek megvalósítására általában öt vagy hat nagyságrendben dolgoztak ki típusterveket a kalkulálható vevői igények alapján meghatározható ügyféloldali kapacitásnak megfelelően, továbbá a forgalmi személyzet helyigényét is figyelembe véve. Az áruraktárak és a fűtőházak típustervei méretezésének alapjául a raktárkapuk, illetve a mozdonyállások száma szolgált. Egy adott helyszínen az egyes utasforgalmi létesítményeket az állomás, illetve megállóhely forgalmának megfelelő típusterv felhasználásával kivitelezték. A tervezési feladat két részből állt: egyrészt az egyes épületek és építmények típusterveinek a kidolgozását, másrészt ezeknek az adott helyszínekre való adaptálását jelentette.
Az állomások tervezésekor ugyanakkor figyelembe vették a forgalomirányítás, a pálya- és a járműkarbantartás helyi kapacitásigényét, illetve az ezekhez szükséges építmények iránti igényt is, melyeknél szintén nagyságrendi hasonlóság volt kimutatható.
A típustervek alkalmazásának alapvetően három előnye volt: egyrészt minimalizálni lehetett az építési, fenntartási és üzemeltetési költségeket. Másrészt ez a módszer egységes arculati megjelenést biztosított, ami a társasági imázs felépítésének egyik fontos eszköze volt. Harmadrészt az állomások kategorizálásával, valamint az épületek tipizálásával biztosítani lehetett a szolgáltatások és a munkakörülmények azonos színvonalát és komfortját.
Az utasforgalmi épületeken kívül még a különböző osztályba sorolt állomások bútorzatának eltérő részletes tervei is megtalálhatóak voltak. Már az első állomásépületeknél is meghatározó arculati elemként jelentek meg az állomási névtáblák, az órák, a mai piktogramok elődjeinek tekinthető felirati táblák, továbbá jellegzetes volt az épületek forma- és színvilága is.
Az egységes kialakítás eredményeként váltak a vasúttársaságok épületei az egyes települések meghatározó létesítményeivé. Minőségükkel, színvonalas kivitelükkel, rendezett, parkosított környezetükkel pedig egy igényes, jó minőségben szolgál­tató, megbízható vállalat képét sugallták.

A MÁV építészeti arculatának öröksége

A Magyarországon működő magánvasút-táraságok szinte mindegyike kialakította a fentieknek megfelelő, önálló építészeti arculatát. A magánvasutak államosítása után a Magyar Királyi Államvasutak (MÁV), a többi vasúttársasághoz hasonlóan, folytatta az indóházak és egyéb létesítményei típustervek szerinti megvalósítását. A MÁV két típustervsorozatot dolgoztatott ki, me­lyeknek fő- és mellékvonali változatai is voltak. A vasúttársaság épülettípusait modulrendszer jellemezte. Az épület méreteit a középső épülettömb egy- vagy kétoldali bővítésével alakították ki (1. ábra).

Az utasforgalom előtt megnyitott épületbelsőkben az alkalmazott burkolatok, a pénztár- és poggyászhelyiségek portáljai, továbbá a típusbútorzat (2. ábra) határozta meg az építészeti miliőt, amelyet az egységes felirati rendszer tett teljessé (3. ábra).

A szabványtervek kidolgozása és alkalmazása elsősorban a vasútvonalak kiépítésekor jelentkező tömeges építési igény és az egységes arculati megjelenítésre való törekvés eredménye. A típus vasúti épületek építésének fénykora ezért az 1850-es és az 1910-es évek eleje közötti időszak volt.

A II. világháború a vasúti épületállományban súlyos károkat okozott. Több értékes létesítmény, mint például Székesfehérvár, Szolnok, Debrecen, Nyíregy­háza állomások felvételi épületei megsemmisültek, és más épületekben is komoly károk keletkeztek. A felvételi épületek helyreállítási munkáit és az újak építését egyedi tervek alapján hajtották végre, majd a később épített felvételi épületeknél sem tértek vissza a típustervek alkalmazásának gyakorlatához, de nem törekedtek az egységes építészeti arculat formálására és az építészeti értékek megőrzésére sem.
Az 1990-es évektől zajlott nagyarányú vasútvonal-korszerűsítéseknél sem szabványtervek alapján építik az új létesítményeket. Emiatt a kialakított új állomások és azok megjelenése – a zalalövői vonal ki­vételével – esetleges, ennélfogva nem alkalmas a magyar vasút építészeti arculatának megújítására.
Az 1998-ban megkezdett rekonstruk­ciók megvalósítása során kísérlet történt az utasforgalmi épületek vasúti építészeti hagyományokon alapuló, a szakmatörténeti értékek védelmét biztosító modernizálására. A sikeres programot azonban 2003-ban leállították, mivel a szakma nem tudta elnyerni a döntéshozók támogatását a tervek folytatásához.
A közelmúltban lezárult, illetve jelenleg is zajló fejlesztések során felmutatható építészeti arculati eredmények:
A MÁV Zrt. esetében a jelenlegi vizuális arculatnak különösen fontos és jelentős formai eleme a vállalat üzemeltetésében lévő vasútvonalak mentén elhelyezkedő állomások építészeti arculata. Ezen belül:

• Az épületek formai és funkcionális kialakítása.
• Homlokzati felületeiken alkalmazott anyagok.
• Műtárgyak kialakítása és burkolatai.
• Perontetők, utasbeállók és a peronok bútorai.
• Az utastájékoztatás számára használt információs felületek, hirdetménytárolók és piktogramok.
• A nyílt vasúti vonalszakaszok mentén elhelyezett szerelvények, felsővezeték-tartó oszlopok, zajvédő falak színe és formavilága.

Az Ingatlanfejlesztési irodában dolgozó építészek célul tűzték ki a MÁV Zrt. építészeti és vizuális arculati öröksége értékei­nek megőrzését és korhű módon történő helyreállítását, illetve indokolt esetben egy új épített vasúti környezet létrehozását, amely

• egységes formai és tartalmi elveken alapul;
• megfelel a jelenlegi korszerű funkcionális elvárásoknak;
• alkalmas arra, hogy a vasútüzemi technológiát hosszú távon kiszolgálja;
• az egységes vizuális megjelenést időtálló értéket jelentő építészeti kialakítással és anyaghasználattal valósítja meg.

A közelmúltban lezárult, illetve jelenleg is zajló fejlesztések során egységes építészeti arculati alapelveket képviselve az alábbi projekteket emelhetjük ki:

Vác vasútállomás felújítása

A projekt európai uniós forrásból, a NIF Zrt. bonyolításában valósulhatott meg. Az átfogó műszaki tartalmú projekt része volt a többi között a műemlék felvételi épület és környezetének felújítása [2]. Az épület külsejét, műemlékek esetében elvárt módon, egyedi, kutatási munkán alapuló tervezés alapján újították fel. A tervezés során szükséges feladat volt a korszerű funkciójú egységek, berendezések igényes beillesztése a korhű környezetbe (4., 5. ábra). Az épület belsejében már nagyrészt a mai kornak megfelelő anyagok, felületek, alkalmazott berendezések, termékek dominálnak egységes arculatteremtő elemekként (6. ábra).

120a számú vasútvonal

A Budapest–Újszász–Szolnok, 120a vasútvonalon végzett, MÁV Zrt. saját forrású magasépítményi beruházások megmutatták, hogy a MÁV Zrt. is képes vonali szintű átfogó ingatlanfejlesztés sikeres elvégzésére [3]. Ezzel mintegy méltó módon nyúlt vissza az egységes építészeti arculat és tipizálás évszázados és mintaértékű magasépítményi hagyományához mind a korhű, mind a modern épületek esetében (7., 8. ábra).

Békéscsaba vasútállomás felújítása

A projekt – a váci beruházáshoz hasonlóan – szintén európai uniós forrásból, a NIF Zrt. bonyolításában valósulhatott meg. Az átfogó műszaki tartalmú projekt része volt egyebek között a műemlék felvételi épület (9. ábra) és környezetének felújítása [4], [5]. Az épület külsejét, műemlékek esetében elvárt módon, egyedi, kutatási munkán alapuló tervek szerint újították fel. A tervezéskor szükséges feladat volt a korszerű funkciójú egységek, berendezések igényes beillesztése a korhű környezetbe. Az épület belső része is műemléki felújításon esett át, a mai kornak megfelelő berendezések, termékek beillesztése, mint egységes arculatteremtő elemek, itt is elvárás volt (10. ábra).

2. számú vasútvonal felújítása

A Budapest–Esztergom vasútvonal  is euró­pai uniós forrásból, a NIF Zrt. bonyolításában valósulhatott meg. Az átfogó műszaki tartalmú projekt része volt a többi között három felvételi épület és környezetének felújítása. Az épületek külső és belső felújítása kapcsán a MÁV Zrt. építészeinek elvárása volt, hogy az épületeket műemléki igényességgel tervezzék meg és alakítsák ki (11. ábra).

A MÁV Zrt. építészeti arculatának jövőképe

Célunk a MÁV Zrt. épületei és a hozzájuk tartozó építmények építészeti minőségének megteremtése. Ennek egyik elengedhetetlen, szükséges alkotóeleme az egységes építészeti arculat kialakítása.
Meggyőződésünk, hogy a vasutak működtetéséhez szükséges épületek építészeti minősége és egységes építészeti arculata ma is jelentős szerepet játszik az ügyfelek vasúti szolgáltatásokkal való elégedettségének és a munkavállalók munkahelyi közérzetének megítélésében.
Ingatlanfenntartási tevékenység szempontjából kulcsfontosságú a működési területen minél nagyobb arányban alkalmazott azonos műszaki megoldás, építőanyag, termék, illetve berendezés.

Az építészeti arculat szintjei, elemei

Alapelvek, irányelvek

A megrendelő által készített tematikus alapelvek megfogalmazzák azokat az elveket, amelyek a tervezők számára iránymutatást adnak az arculat és a vasúti környezet szempontjából megfelelő műszaki megoldás, az alkalmazott építőanyag, termék, illetve berendezés kiválasztásához.

Műszaki minimumkövetelmények

A „minimumkövetelmények” minőségirányítási fogalom, amely a következőképpen definiálható: kinyilvánított igény vagy elvárás, amely általában magától értetődő vagy kötelező.
Ez arculat esetében azt jelenti, hogy az alapelveken túl meg kell határozni azokat a műszaki, illetve egyéb követelményeket és paramétereket, az adott műszaki megoldást, az alkalmazott építőanyagot, terméket, illetve berendezést, amelyek garantálhatják a kitűzött építészeti minőség elérését, illetve a hosszú távú gazdaságos üzemeltetést.

Mintatervek

A mintatervek valós vagy fiktív építészeti projektek elkészített teljes vagy részleges tervdokumentációi, amelyek a további tervezések során mintául szolgálhatnak a tervezők számára.

Típustervek, illetve típustervsorozatok

A típusterv olyan tervdokumentáció, amely a MÁV Zrt.-nél nagy számban előforduló azonos műszaki és arculati tervezési feladatokat igénylő helyzetekben alkalmazható. Típustervsorozat olyan típustervek sorozata, amelyek az adott helyszínek eltérő igényei ellenére is arculatilag egységes, műszakilag az alap típustervből „tovább építkező” jellegű tervek sorozata.

Termékkatalógusok

Amennyiben az arculati tervezés során konkrét termékek kerülnek kiválasztásra, amelyek megfelelnek az elvárásoknak, tematikus katalógusokba rendezhetők.

Gyártmánytervek

Gyártmánytervnek nevezzük az épület, építmény részét képező vagy annak környezetében lévő elemek, a beépítést megelőzően legyártandó szerkezetek, illetve berendezések gyártásához szükséges részlettartalmú, a gyártástechnológiát is figyelembe vevő részletterveket.
A gyártmányterv lehetővé teszi a termék bármely, arra alkalmas gyártó általi legyártását.
A tervek alapján tömeges beszerzés is elképzelhető. A raktározott eszközök egy konkrét kivitelezési munka során akár mint a megrendelő által biztosított anyag, termék építhetők be.

Építészeti arculati kézikönyvek és a hozzájuk tartozó tervdokumen­­tá­ciók kialakítása

Cél a MÁV Zrt.-t érintő tervezés során felhasználható új és részletes építészeti arculati kézikönyvek és a hozzájuk tartozó tervdokumentációk kialakítása.
Mivel az arculattervezés nem mennyiségi, hanem minőségi szolgáltatás, szakmailag megfelelő, általunk javasolt első lépés ötletpályázat kiírása lehetne, kiválasztott arculattervezési részfeladatokra.
Az ötletpályázat alapján kiválasztott meghatározott számú tervező között meghívásos közbeszerzési eljárás lebonyolítása lehetne a következő lépés.
A nyertes tervező a MÁV Zrt. szakmai felügyelete mellett elkészíthetné a kiadott tervezési program alapján az arculati munkarészeket, illetve keretszerződés formájában karbantarthatná és a folyamatosan jelentkező újabb igények alapján ki­bővíthetné azt egy meghatározott ideig.
Sajnos a fent leírt folyamat még nem kezdődött el. A nagy mennyiségű napi és azonnali, fontosabb feladatok a rendelkezésre álló kapacitások mellett eddig nem tették lehetővé ezt. Ebből eredően az éppen aktuális arculati munkarészek meghatározása, felületes kidolgozása az éppen aktuális projekt keretén belül az idő szorításában történik. Az elmúlt 5-6 évben megvalósult projektek esetében alkalmazott, egységesített arculati részletek a szervezetünk folyamatosan aktualizált Tervezési irányelvekben igyekszik szakmai­lag naprakészen tartani, azonban a tervezési munkák során nehéz feladat ezek maradéktalan betartatása. Ezen a helyzeten igen sokat segítene az arculati kézikönyvek, illetve egyéb szükséges, kapcsolódó tervdokumentációk kidolgozása.
A jelenlegi építészeti és fejlesztési igényeket megvizsgálva megállapítható, hogy az alább felsorolt esetekben javasolható típustervsorozatok létrehozása:

• Újonnan építendő, kisméretű felvételi épületek:
  – Ígéretes típus lehet a Maglódi nyaraló megállóhely új épülete.
• Felújítás előtt álló, különböző osztályba sorolt, eredetileg különböző típusterv­sorozatok alapján épült felvételi és üzemi épületek eltérő igényszintek kielégítésére:
  – Jó példák erre a korábban bemutatott 120a vonali épületek és a balatonszentgyörgyi vasútállomás felvételi épülete [6].
• Üzemi épületek építése esetén.
• Perontetők építése esetén.
• Utasbeállók építése esetén:
  – Típusterv szándékkal készült vasbeton moduláris, variálható utasbeálló a Műszaki tervezés szervezet által megtervezett „Monorierdő” utasbeálló. Első példánya hamarosan elkészül Szemeretelep megállóhelyen, illetve reményeink szerint Monorierdő megállóhelyen (12. ábra).
  – Ígéretes típus lehet a kisméretű, nem moduláris „Nagylapos” vasbeton utas­beálló is, ezekkel, reményeink szerint, NIF-beruházások kapcsán már találkozhatunk más megállóhelyeken is (13. ábra).
• Utasforgalmi bútorok esetén:
  – Jó példa lehet a Holland Vasutak által elkészíttetett variálható utas­bútorcsalád, illetve elhelyezési irányelv (14. ábra).
• Egyéb szükséges építmény építése esetén.

Összegzés

Mivel vizuális világban élünk, ahol a látvány nagyban meghatározza döntéseinket, érthető, hogy az igényes és egységes vizuális arculat elengedhetetlen egy cég sikeréhez. A MÁV Zrt. esetében a vizuális arculatnak mindig is egyik lényeges része volt az építészeti arculat. Ennek megfelelően meggyőződésünk, hogy a vasutak működtetéséhez napjainkban is szükséges az épületek építészeti minősége és az egységes építészeti arculat, mert ez ma is jelentős szerepet játszik az ügyfelek vasúti szolgáltatásokkal való elégedettségének és a munkavállalók munkahelyi közérzetének megítélésében. A fentiek érdekében továbbra is célunk az új és részletes építészeti arculati kézikönyvek és a hozzájuk kapcsolódó tervdokumentációk kidolgozása a kapacitások nyújtotta lehetőségekhez igazodva.