Vasúti infrastruktúra-hálózatunk sűrűsége meghaladja az európai átlagot, azonban műszaki állapota elmarad a stratégia megalkotása során megvizsgált EU-országokétól. Az elmúlt évtizedek forráshiányos működése jelentős avulást eredményezett, amelynek következtében napjainkban egy kimondottan heterogén műszaki színvonalú hálózatot kell működtetnünk.
A MÁV pályahálózatát a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózatról szóló 913/2010. EU-rendelet által kijelölt kilenc európai, törzshálózati korridor közül három is érinti. Minden stratégiai döntés során figyelembe kell venni az európai törzs- és átfogó hálózatra vonatkozó uniós előírásokat és elvárásokat.
Az elmúlt években, továbbá a jelenlegi európai uniós ciklus során végrehajtandó fejlesztéseknek köszönhetően sikerült megállítani a vasúti pályahálózat legfontosabb részeinek évtizedes avulását. Elkezdődött a kiemelt korridorok fejlesztése. Mindezzel elérhetővé válik, hogy a finanszírozási ciklus végére a főváros elővárosi közlekedése minőségében már megfeleljen az elvártnak, valamint a távolsági Inter­City közlekedés is magasabb színvonalú lesz, amennyiben a főváros területén, illetve a korridorokon is el tudjuk végezni azokat a pályahálózat-rekonstrukciókat, amelyek eddig kimaradtak az európai uniós projektekből.
Ennek megfelelően a stratégia fókuszában azok a vasútvonalak állnak, amelyeken a legnagyobb a forgalom, és amelyek a jövőben is meghatározóak a pályaműködtetési szolgáltatások nyújtása terén. Finanszírozási forrásaink felhasználása során elsődleges fontosságú a legnagyobb hálózati hasznok elérése.
Miért érdemes a társadalmi fejlődés érdekében a vasutat fejleszteni?

• Van egy európai összevetésben jó földrajzi adottságokkal rendelkező, további területet nem igénylő, környezetkímélő vasúti hálózatunk (1. ábra), ezért intenzívebb használatára kell terelni a személy- és áruszállítást. Ennek lehetőségét mutatja, hogy Hollandiában, Svájcban, Ausztriában egy állampolgár sokkal többet utazik vasúton, mint nálunk. A szállítási feladatok vasútra eső részének növelése hozzájárulhat az ország légszennyezés-csökkentésében vállalt fel­­a­datainak teljesítéséhez is.
• A fejlesztések tovább javíthatják a munkaerőáramlást, elsősorban a nagyvárosok környezetében.
• A vasúti hálózat a jelenleginél jobban bevonható a nagyvárosi, elsősorban a budapesti összehangolt kötöttpályás közösségi közlekedési rendszerbe, amely területkímélő, környezetbarát és kényelmes utazást biztosít.
• A tram-train rendszer az együttes hálózat további lehetősége.
• A meglévő hálózat iparfejlesztési hatást is kifejthet (lásd: Esztergomban a Suzuki, Kecskeméten a Mercedes stb.).
• Az infrastruktúra- és járműfejlesztés dinamikus utasszám-növekedést eredményez. Jó példa erre Székesfehérvár, Esztergom, Tatabánya. Ez egyben kevesebb autót jelent az országúton és a városokban egyaránt.
• A vasúti utazás gyakorlatilag már a munka vagy pihenés része lehet, szemben az autóvezetéssel. A kiszámítható utazási idő is jelentős előny. Ezt javítja a gyakori, ütemes, kínálati menetrend, amelynek előfeltétele a megfelelő infrastruktúra.
• A nagyobb vasútállomások szolgáltatásai fejleszthetők, ezáltal a várakozási idő hasznos időtöltéssé válhat, illetve maga a vasútállomás közösségi térként is funkcionálhat (bevásárlás, vendéglátás, kormányablak, postahivatal stb.).
• A korszerű vasúti járművek (mindkét végén vezetőállás, automata vonóhorog, kisebb karbantartási igény stb.), a gyakori közlekedés miatti gyors fordulási idők és a megfelelő biztosítóberendezések az üzemi területek jelentős felszabadítását és egyéb célokra való felhasználását teszik lehetővé a régen kiépített állomásokon, pályaudvarokon. Ezen túlmenően a korszerű új járművek (WIFI, utastájékoztatás, alacsony padló, légkondicionálás stb.) utasvonzó hatása ma már bizonyított tény.
• A szabad kapacitású stabil hálózat gyors, kiszámítható árufuvarozást biztosíthat a gyakori személyvonati közlekedés mellett. A menetrendszerűség legfontosabb előfeltétele a megbízható, egyenkapacitású infrastruktúra.
• Az ország gazdasági életének, a társadalom mobilitásának egyik meghatározó tényezője a közlekedési infrastruktúra ál­lapota, minősége, hálózati sűrűsége. A kü­lönböző közlekedési ágazatok eltérő mértékben terhelik a környezetet, tehát alapvető stratégiai célkitűzésként kell kezelni a „zöld” közlekedési rendszerek támogatását, fejlesztését.
• A vasúti közlekedés környezeti előnyei:
• A vasút területigénye egyharmada a közút és egynegyede a vízi közlekedés területigényének. A magyar vasúthálózat legalább egy évszázada kiépített, tehát fejlesztése alig igényel további területet.
• A zajterhelés kisebb, 6,5-szer kevesebb háztartást érint, mint a közút esetében.
• A vasút baleseti kárértéke a közúténak mindössze egykilencede.
• A közlekedés externális költségeiből mindössze 2% köthető a vasúthoz.
• A vaskerék/sín kontra gumikerék/aszfalt-beton energiaigény-különbsége legalább ötszörös, azonos tömeg továbbítása esetén.

A villamos vontatású vasút további előnyei:
➢ A magyar vasúti villamos vontatás a teljes hazai villamosenergia-felhasználás mindössze 2%-át teszi ki, ennek is egyre nagyobb hányada megújuló energiaforrásból táplálkozik.
➢ A korszerű villamos vontatójárművek a villamos fékezés segítségével a felhasznált energia 5–25%-át visszatáplálják a hálózatba.
➢ A villamosítás csökkenti a menettartamot a dízelvontatáshoz képest.
Mindezen előnyök ismeretében a fejlesztők alapvető feladata a közösségi közlekedés és azon belül a vasúti személyszállítás arányának növelése, az ehhez szükséges infrastrukturális és szolgáltatási fejlesztések gyorsítása. A hálózatok összekapcsolása az intermodális csomópontokkal, a menetrendi és a tarifális összehangolás.
Ezzel párhuzamosan a vasúti áruszállítás körülményeinek kedvezőbbé tétele, a tehervonatok menetvonalainak biztosítása, a meglévő iparvágány-hálózatok minél nagyobb mértékű kihasználásának kez­deményezése, ipartelepítési programok esetén a vasúti szállítási lehetőség biztosítása is a stratégia része.
A vasút-üzemeltetők feladata továbbá a költségek csökkentését eredményező fejlesztési és szervezési tevékenység folyamatos végzése.

Legfontosabb céljaink

• Fenntartható vállalatméret, gazdaságos működés feltételeinek megteremtése.
• A MÁV Zrt. által kezelt pályahálózat költséghatékony, a bevételképzést segítő és egyszersmind a közszolgáltatási kötelezettségeknek eleget tevő, hosszú távon fenntartható, a legjobb gyakorlatokra építő működtetése.
• A személyszállítás és az árufuvarozás volumenének növelése, hatékonyabb kiszolgálása.
• A közösségi közlekedés egyéb ágazataival történő együttműködés fejlesztése, összehangolása.
• Az árufuvarozás bevételképző részesedésének növelése, ennek keretében a közúti áruszállítással szembeni verseny­képesség növelése.
• A legnagyobb bevételképző viszonylatokon az európai benchmarkokhoz közelítő műszaki állapot elérése a legfontosabb paraméterekben (villamosítás, korszerű biztosítóberendezések, szakaszos vagy teljes kétvágányúsítás). Ezáltal a környezetterhelés jelentős csökkentése.
• A kiszolgáló létesítmények használatának elemzése és szükség szerinti hasznosítása, felesleges állomány felszámolása (hatékonyságközpontú vagyonrendezés).
• Technológiai és szakmai megújulás. A modern technológiák bevezetése, fia­tal, képzett munkaerő-utánpótlás, és annak megtartása.
• A vállalati kultúra alapjainak megváltoztatása, az összvállalati szempontok figyelembevételének erősítése (hálózati optimum, költséghatékonyság, műszaki szükségesség alapú tervezés) és a működés markáns egyszerűsítése, hatékonyságának javítása.
• Független pályahálózat-működtetői státusz megtartása.
• A napi működésbiztonság további javítása. A közlekedésbiztonság szem előtt tartása minden esetben alapkövetelmény.
• A napi működés és a korszerűsítések során a környezethasználat optimalizálása, a környezeti terhelés csökkentése és a megelőzést célzó környezetvédelmi intézkedések bevezetése.

Vonalak csoportosítása a célkitűzések alapján

Kiemelt vonalak

Budapest és elővárosi környezete (~60 km), TEN-T korridorwok, távolsági InterCity közlekedést biztosító vonalak (2. ábra). A kiemelt vonalak tekintetében az európai uniós finanszírozási ciklus végére jelentős fejlődés várható. Elengedhetetlen a fővárosi bevezető szakaszok és a fejpályaudvarok megfelelő színvonalra fejlesztése, a kimaradó szűk keresztmetszetek felszámolása, a vonali utas- és áruszállítást kiszolgáló biztosító létesítmények fejlesztése, továbbá a fejlesztések által létrejövő műszaki színvonal hosszú távú fenntarthatóságát biztosító emelt szintű karbantartási rendszer megszilárdítása. A kiemelt vonalakat érintő fejlesztések elkerülhetetlenek, elhagyásuk kritikus hatással lehet a vasúti szektorra és az infrastruktúrát használó szolgáltatókra.
Az összehangolt menetrendek, az autóbuszos ráhordás a kötöttpályás hálózatokra, a párhuzamos autóbusz-szolgáltatások tudatos csökkentése és elsősorban az egységes tarifarendszer lehet a közösségi közlekedési társaságok közötti eredményes együttműködés alapja. Mindehhez azonban közlekedéspolitikai alapokra helyezett kormányzati döntések szükségesek.

Regionális vonalak

A regionális központok, a legjelentősebb megyeszékhelyek és ipari központok vasúti elérhetőségét biztosító vonalak.
Figyelembe kell venni a regionális vonalakhoz tartozó központok (Debrecen, Kecskemét, Nyíregyháza, Győr, Miskolc stb.) településszerkezeti, gazdaságföldrajzi, foglalkoztatási, turisztikai és közlekedési adottságait, ennek ismeretében kell végrehajtani azok elővárosi közlekedésének fejlesztését, továbbá javítani szükséges azok távolsági elérhetőségét is.

Mellékvonalak

Idesoroljuk az országos jelentőségű mellék- és e körbe nem tartozó egyéb vonalakat.
A jövőben a mellékvonalakon az alábbi, költséghatékonyan üzemeltethető rendszert kell kialakítani:
Központi forgalomirányítás bevezetése, a technikai eszközök konténerbe helyezése, kézi sorompók, illetve a szükséges személyzet kiváltása megfelelő technikai berendezések és módszerek (pl. MERÁFI, jegyautomaták, fedélzeti jegyértékesítés) telepítése útján. Az ehhez szükséges befektetések rövid távon (5-7 év) megtérülhetnek az üzemeltetési költségek csökkenése folytán, hosszú távon a rendszer gazdaságos működtetést eredményez.

Ingatlanállomány

A MÁV Zrt. jelentős, azonban jellemzően koros és alulhasznosított ingatlanállománnyal rendelkezik. A társaság hosszú távú fenntartható működéséhez elengedhetetlen a kiemelt ingatlanok (fejpályaudvarok, jelentősebb állomások) fejlesztése és magasabb szintű hasznosítása, illetve a pályaműködtetéshez szükséges ingatlanállomány koncentrálása. Azokon a helyszíneken, ahol a Közszolgáltatási Szerződés teljesítéséhez nem kell épületállomány, a szükséges telekalakításokat követően a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek, önkormányzatoknak vagy magánbefektetőknek átadhatók, eladhatók vagy elbontandók.
Bevételeink növelése érdekében a szolgáltatási színvonal emelését és a működés hatékonyságának javítását  az alábbi alapvetések szem előtt tartásával tudjuk elérni:

1. A MÁV Zrt. által működtetett vasúti hálózat fejlesztése.
2. A hálózat tervszerű, megfelelő műszaki színvonalat tartósan biztosító fenntartása.
3. Technológiai és szakmai megújulás. A modern technológiák bevezetése, fiatal, képzett munkaerő-utánpótlás, vállalati kultúra alapjainak megváltoztatása.
4. A MÁV Zrt. független vasúti pálya­hálózat-működtetői státusza feltételeinek folyamatos biztosítása.

A célok eléréséhez szükséges akciók nagyvonalú definiálása megtörtént, hatásainak modellezésével együtt. Mivel a stratégiai cél egyértelműen a szolgáltatási színvonal emelése volt, ezért a hatékonyságjavítási akciók is e cél alá lettek rendelve.

• Fejlesztés:
  o Vasúti pályák;
  o Állomásfejlesztés, intermodális csomópontok;
  o Akadálymentesítés;
  o Ingatlanracionalizálás;
  o Utas- és áruszállítást kiszolgáló létesítmények;
  o Intelligens közlekedési rendszerek (ITS) – vasútbiztonság;
  o A MÁV Zrt. tulajdonában vagy vagyonkezelésében lévő, országos vasúti pályahálózatból kiágazó vasúti pályahálózatok (saját célú vasúti pályahálózatok);
  o A MÁV és a HÉV összehangolt fejlesztésével kapcsolatos akciók.
• Szakmai megújulás:
  o Utasításrendszer modernizálása;
  o A technológiai fejlődések nyomon követése;
  o Szemléletváltozás menedzselése;
  o Vagyonrendezés;
  o Vagyonnyilvántartás;
  o Toborzás, munkaerő-megszerzés, -kiválasztás;
  o Munkaerőképzés, -fejlesztés;
  o Vállalati brandépítés és szervezetfej­lesztés;
  o Bérrendezés, öngondoskodás;
  o Foglalkoztatáspolitikai eszközök fejlesztése;
  o A működésből származó hulladékokkal való gazdálkodás újragondolása.
• Infrastruktúra-fenntartás új rendszere szakterületenként.
• A pályavasúti függetlenség új elemeinek megfelelve biztosítani kell:
  o az összeférhetetlenség irány­elv­ben meg­­határozott feltételeit;
  o az alapvető feladatok függetlenségét;
  o a pályaműködtető pártatlanságát a forgalomirányítás és a karbantartás-tervezés terén;
  o a pénzügyi átláthatóság irányelvben tételesen meghatározott feltételeit.

A fenti akciók komplex hatásának számszerűsítésére és hatásainak mérésére meghatároztuk a főbb stratégiai mutatókat (bruttó tonnakilométer teljesítmény, menetrendszerűség, eljutási idő, költséghatékonyság).

Várt eredmények

Amennyiben megvalósulnak az előzőekben ismertetett célok, és ezek egymással összekapcsolódva, rendszerszerűen felerősítik egymás hatásait, akkor a szolgáltatási színvonal emelkedése mellett a mainál jobb vasúti rendszert tudunk működtetni:
➢ A teljes budapesti elővárosi vasúti hálózat (11 vonal) felújítása megtörténik. Mindenütt biztosítható lesz a legalább félórás ütemes menetrend.
➢ A teljes budapesti elővárosi forgalom motorvonattal történő kiszolgálása biztosíthatóvá válik.
➢ Az EU-törzshálózat jelentős része eléri majd a kívánt paramétereket.
➢ Folytatódik a MÁV-vonalak villamosítása, ami környezetkímélést, költségcsökkentést, energiamegtakarítást és menetidő-rövidítést eredményez.
➢ Az infrastruktúra-fenntartási technológia megújítása, az egyes infrastruktúra-ágazatok karbantartási programjainak összehangolása költségcsökkentést és a vágányzári idők minimalizálását, ezáltal a szolgáltatások minőségének javulását eredményezi.
A fejlesztések hatásait modellező menetrendi becslések előrevetítik a menetidő-csökkenést, ugyanakkor a nagyvárosok közötti menetidő rövidülésével továbbgyűrűző hatások is kimutathatóak. Az integrált-ütemes személyszállítási menetrend a fontosabb csomópontokon szinte azonnali csatlakozást biztosít majd az onnan kiágazó/továbbhaladó vonalakra.
A vasúthálózat nagyobb arányú kihasználtsága növeli a pályahasználati bevételeket, és ez lehetőséget adhat az állami hozzájárulás növekedésének mérsékléséhez.
Reményeink és céljaink teljesülésével válhat valóra a teljes magyar vasúti hálózat jelentős részének megújulása.