Vonat elsodró hatása elleni védelem

A főleg fővonalakat érintően a nagy sebességgel elhaladó, nagy tömegű szerelvények (például a szakmai körökben nem ok nélkül csak „osonó suhanónak” nevezett motorvonatok) esetében az elsodró hatást komolyan kell venni, hiszen ez a munkavállalókat nagymértékben veszélyezteti tevékenységük végzése során. Az elsodró hatás persze csak akkor jelentkezik, amikor a műtárgyakat, illetve azon belül a vasúti űrszelvényt a munkát végző kollégák – például ellenőrzés céljából – megközelítik, egyúttal a pálya, illetve a műtárgy a vasúti forgalomból nincs kizárva.

Ez a jelenség, amellett hogy önmagában is ijesztő, nagy energiája miatt az egyensúly elvesztését és ezáltal az elsodrást okozza úgy, hogy a magatehetetlenül forgó test akár a szerelvény alá is kerülhet.

Általános esetben a vágányzóna melletti üzemi közlekedési teret – a pályára engedélyezett sebességtől függő – elsodrási határon kívül kell biztosítani, kialakítani. Amennyiben az üzemi közlekedési tér a műtárgy teljes hosszában nem biztosítható, úgy szakaszosan félreálló hely (biztonsági tér) alakítandó ki az elsodrási határon kívül [1].

Azon rövidebb (jellemzően 10-30 m hosszúságú) hidakon, ahol üzemi közlekedési tér nem kerül kialakításra és félreálló hely nem szükséges, az üzemi személyzet figyelmét oktatással, valamint veszélyre figyelmeztető táblával fel kell hívni az üzemi közlekedési tér és a félreálló hely hiányára.

Speciális eset, amikor a vasúti hídon, átereszen a vasúti pálya töltése is átvezetésre kerül: ekkor elegendő a folyó pálya padkájának folytatólagos átvezetése, külön üzemi közlekedési tér vagy félreálló hely kialakítása nem szükséges. (Megjegyzendő, hogy nagyobb sebességtartomány esetén a padka az elsodrási határon belül található, így annak használata körültekintést igényel.)

Láthatóság

A megfelelő oktatás mellett az egyéni védelem megteremtésére – mint amilyen a megfelelő láthatóság is – nagy hangsúlyt kell fektetni. A jól láthatósági védőruházat viselése (1. ábra) természetesen sok munkához felesleges. Miért is kellene egy irodába vagy egy üzletbe ilyen munkaruha, ahol nem indokolja semmi? Igazából ott van szükség a jól látható ruházatra és kiegészítőkre, ahol muszáj könnyen észrevehetőnek lennünk. Ha jobban belegondolunk, ez számos munkavégzés során előírás lehet, hogy ne érjen minket munkahelyi baleset. Az éjszakai műszakban vagy a szabadtéri munkavégzésnél alapvető igény a jól láthatósági védőruházat használata, de ezenkívül minden olyan helyszínen viselnünk kell, ahol a testi épségünket járművek, illetve munkagépek és berendezések veszélyeztetik. Ne feledjük, hogy az őszi borongós, ködös reggelek, nappalok is megkövetelik, hogy a jól láthatóságot – például az út mentén – saját érdekünkben elősegítsük. Elég, ha a padkán közlekedsz vagy bármely olyan tevékenységet végzel, ami az elsodrási határon belül van, esetleg az útszélen igyekszel a kerékcserével! A jól láthatósági ruházatoknak ki kell elégíteniük a vonatkozó szabványi előírásokat [2].

Járófelületek botlásveszély-mentessége

A létesítésnél törekedni kell arra, hogy olyan fölösleges szintkülönbségek ne legyenek, amelyek átgondolt kivitelezés esetén kiküszöbölhetők lennének, ennek hiányában viszont kényszermegoldásokra adnak okot (2. ábra). A tervező-kivitelező mellé munkavédelmi szakember kellő időben való bevonásával az efféle esetek elkerülhetők vagy elkerülhetők lennének. Általában mind az utas- és közforgalmú, mind az üzemi járófelületek esetén maximum 2 cm szintkülönbség engedhető meg. (Ennél nagyobb szintkülönbség esetén a botlásveszélyt fekete-sárga ferde sávozással kell jelölni felfestett, tartós kivitelben.)

15 cm-t meghaladó szintkülönbség esetén lépcsőt vagy rámpát kell kialakítani. Üzemi járófelületnél a lépcső fellépő magassága (fokmagaság) maximum 20 cm, a rámpa esése maximum 15% lehet.

Az üzemi közlekedési tér és a félreálló hely megközelítése szintben alakítandó ki. Félreálló hely esetén – kivételes esetben, az üzemeltetővel történt előzetes egyeztetés alapján – lehetőség van lépcső alkalmazására (fekete-sárga ferde felfestéssel), feltéve, hogy:

• a lépcső maximum két fellépést tartalmaz,
• a belépő szélessége minimum 25 cm.

Az üzemi közlekedési tér és a félreálló hely megközelítésére hágcsó alkalmazása tilos!

Járófelületek csúszásmentessége

A csúszásmentesség fogalmát és fontosságát mindenki ismeri. Viszont azzal, hogy milyen típusút válasszon, már nem biztos, hogy minden ember tisztában van. A csúszásmentességet [3] az úgynevezett R-skálán jelölik 9-től 13-ig terjedő számokkal. Ha nem talál a termék csomagolásán ilyen adatot, akkor az azt jelenti, hogy igazoltan nem csúszásmentes, tehát nincs meg a megfelelően nagy tapadás a lábunk alatt.

A járófelületek megfelelő és tartós érdességéről gondoskodni kell. A csúszási ellenállás megkövetelt minimális értékei a következők:

• üzemi járófelületnél (a vágányzónán belül is) egységesen: R10-R11;
• utas- és közforgalmú járófelü-let-nél: általában: R9-R10; rám-pán, lépcsőn: R11.

Leesés elleni védelem

A leesés elleni kollektív védelmet biztosítani kell valamennyi olyan helyen, amely magasban levő munkahelynek minősül (ahol a szintkülönbség az 1,0 m-t meghaladja és ideiglenesen munkát végeznek). Ennek megfelelően üzemi korlát telepítendő valamennyi műtárgyra (például támfal), műtárgyrészre (például hídszegély), ahol az üzemi személyzet a műtárgy felügyelete és/vagy fenntartása céljából közlekedhet, illetve munkát végezhet. Üzemi hágcsó létesítése esetén, annak 2,20 m feletti részét hátkosárral kell ellátni, vagy olyan kialakítású létrát kell alkalmazni, ami a leesés elleni védelmet folyamatosan tudja biztosítani.

Ha a kollektív védelem kialakítása bármely okból nem lehetséges, akkor az egyéni védelmet és annak rendszerét kell alkalmazni. Ezen a területen is nagyfokú fejlődés történt, aminek kapcsán a munkavállalók kiemelt képzésére és oktatására a hidász szakmán belül is fokozott figyelmet kell fordítani. Esetről esetre más-más adottságokkal és helyszínekkel kell számolni, ami így igényli a leesés elleni védelmi módok külön-külön való meghatározását, esetleges fix pontok vagy rendszerek alkalmazásával együttesen.

A magasból való lezuhanás ellen egyéni védőeszköz alkalmazható. Kiemelt követelmény, hogy még a legkedvezőtlenebb zuhanás esetén se hathasson 6 kN-nál nagyobb rántási erő a zuhanást elszenvedett dolgozó testére.

Nagyon fontos: A testhevederen függesztve maradó munkavállaló súlyos egészségi kockázatnak van kitéve, amennyiben 20 percnél tovább marad lógva a védőeszközében!

Eséstényező=esési magasság (esés nagysága)/kiengedett kötél hossza

Az esési magasságnál figyelembe kell venni a zuhanás által kioldott energiaelnyelési kötélzet nyitását úgy, hogy a zuhanás végén nem érhet le a veszélyzóna aljára a munkavállaló.

Áramütés elleni védelem

Az érintésvédelemmel kapcsolatos problémák rendkívül szerteágazók. Az áramütéssel kapcsolatos veszélyeket mindenki jól ismeri, de az már kevésbé közismert, hogy milyen konkrét intézkedésekkel lehet hatékonyan megelőzni az áramütéses baleseteket a munkahelyen. Legfontosabb a baleseti helyzetek elkerülése, amelyhez szükséges a megfelelően részletes belső szabályozások megléte, azok érvényre juttatása a munkáltatói ellenőrzések fenntartásával, valamint a munkavállalók rendszeres oktatása. A nem szakemberekkel történő munkáltatás szakszerűtlen munkavégzéshez vezet. Alapfeltétel kell legyen a megfelelő végzettséggel rendelkezés.

Mindezen felül a műtárgyakat rendeltetésszerűen használó személyek, illetve a műtárgyakat felügyelő, fenntartó üzemi személyzet áramütés elleni védelmét biztosítani kell, amelynek módja lehet:

– a villám- és érintésvédelem (például EPH-hálózat),

– a felsővezeték közvetlen vagy közvetett érintését megakadályozó védőberendezések (például gyalogos-felüljáró alsó, oldalsó és felső védelme),

– az elektromos hálózat direkt és indirekt érintése elleni alap- és hibavédelem.

Záró gondolat, mottó

Végül a balesetek elkerülése, megelőzése érdekében mindig tartsuk szem előtt a 3. ábrán bemutatott három fő szempontot:

– Ne kapkod!

– Gondolkodj!

– Tegyél!