Az elmúlt években a veszélyességi rangsor alapján a hazai vasúti átjárók biztonsági elemeit számos helyszínen egészítették ki csapórúddal. Fénysorompós biztosítást és ismétlőjelzőket szereltek fel, korszerű LED-es optikákkal látták el a fényjelzőt. A hagyományos (pl. helyből kezelt) sorompókat – ahol lehetőség volt rá – korszerű automata berendezésekkel váltották fel.
A teljesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy az átjárók majdnem 50%-a még mindig biztosítás nélküli.
A szintbeni vasúti-közúti keresztezésekben, bármennyire alapos és többszörösen biztosított is a baleset-megelőzési rendszer, a műszaki meghibásodás vagy az emberi mulasztás kockázata mindig is ott van a háttérben.
Emberi felelősség szempontjából két területet fontos kiemelni:

• az első a gépjárművezetők, a közlekedők, mozdonyvezetők pszichés állapotára, közérzetére vezethető vissza. Ez határozza meg az átjárónál az áthaladáskor az észleléseket, a döntéseket és a reakciókat.
• a második a tudatos szabályszegés kockázatvállalása, a döntésben a felelősség felvállalása.

Az első, alapvetően a közlekedésben részt vevők egészségi állapotának, alkalmasságának az eldöntése. Kellően kipihent-e a járművezető? A fáradtság mennyire befolyásolja a vezetését, a koncentrálóképességét, mennyire figyelmetlen vezetés, illetve az átjáróban való áthaladás közben. Ezek kockázata jóval nagyobb a nyári meleg időszakban vagy az éjszakai vezetés során, hiszen ilyenkor a szervezet könnyebben elfárad, vagy az élettani sajátosságból adódóan át akar állni a pihenésre. A reakcióidő nő, az észlelési és a cselekvési folyamatok lelassulnak. Itt kell megemlíteni az ittasságból vagy a kábítószer-fogyasztásból eredő közérzeti változásokat is.
A vasúti átjárókban történt legtöbb baleset mégis a tudatos szabályszegésre, a tiltó jelzések felülbírálatára vezethető vissza. A kockázatvállalás felvállalása mellett a türelmetlenséget, a sietséget, a felgyorsult életritmusból eredő rohanást szokták megjelölni indokként a baleseteket túlélő szabályszegő gépjárművezetők.
A baleseti statisztikák szerint az elmúlt öt évben a hazai vasúti átjárókban valamivel több mint harminc olyan halálos baleset történt, amely tudatos szabályszegésre vezethető vissza.
A vasúti átjáróknál a várakozás lélektana kiismerhetetlen és kiszámíthatatlan. Több közlekedésbiztonsági szakértő egyetért azzal a megállapítással, hogy az emberek egy bizonyos ideig hajlandóak vesztegelni, várakozni az autójukkal, aztán, függetlenül attól, hogy egy veszélyes vasúti átkelőhelynél állnak, valahogyan megpróbálnak kimozdulni ebből a helyzetből. Van, aki áthajt akkor is, ha negyedórás várakozás után már közelít a vonat, mások idővel megfordulnak, de olyan is akad, aki inkább félreáll és lazít pár percet. Személyfüggő, hogy kinél mikor szakad el a cérna.
Elég fellapozni az elmúlt pár hónap baleseti statisztikáit, és bőven találni példát a különféle okokból bekövetkezett balesetekre:

• Idén augusztusban halálos vonatbaleset történt Écsen, a Tó úti vasúti átjárónál. A személyvonat nekiment a vasúti sínekre hajtó autónak, az autó vezetője belehalt sérüléseibe, utasát pedig súlyos sérülésekkel vitték kórházba (1. ábra).

• Júliusban egy négytagú család vesztette életét egy vonatbalesetben Csornán. Autójukkal akkor hajtottak a sínekre a 86-os úttal párhuzamos mellékút vasúti átjárójába, amikor pirosat mutatott a fényjelző. A kocsi a felismerhetetlenségig összeroncsolódott. A család autója a Győrből Sopronba tartó személyvonattal ütközött. Egy 35 éves férfi, egy 31 éves nő, valamint egy 15 éves és egy hatéves fiú halt meg. Az eddigi adatok szerint a fénysorompó pirosat mutatott, a sofőr ennek ellenére hajtott a sínekre (2. ábra).
• Másodperceken múlott annak a három férfinak az élete, akik abban a Volkswagenben ültek, amelyik a Veszprém melletti Márkón hajtott be a vasúti átjáróba. Ketten könnyebb sérülésekkel, a harmadikuk pedig épen úszta meg a balesetet (3. ábra).

A vélemények eltérőek: a MÁV hivatalos közleményében azt írta: a személyautó a tiltó jelzés ellenére hajtott rá a sínekre, a szemtanúk szerint a jelző fehéren villogott. A helyiek szerint azonban a lámpa sokszor hibásan működött: hol a közeledő vonat ellenére sem adott tiltó jelzést, hol órákig pirosan világított.
• A vasúti átjáróban áthaladó vonattal ütközött egy személyautó Zalakomárnál. A kocsiban ülők közül egy kisgyerek és édesanyja életveszélyes sérüléseket szenvedett.

A Zala Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI-nek elmondta: a személyautó vezetője a fénysorompós vasúti kereszteződésben – egyelőre ismeretlen okból – összeütközött az áthaladó személyvonattal. A kocsiban négyen ültek: egy házaspár, két és fél éves kisgyerekük, valamint a család egy férfi rokona. Az első információkkal szemben nem az apát, hanem a kisgyereket és az édesanyát vitték a mentők életveszélyes sérülésekkel kórházba, az apa és a férfi rokon könnyebb sérüléseket szenvedett.

A rendőrség szóvivője hozzátette: az autó egyetlen utasának sem volt bekapcsolva a biztonsági öve, és bár a kisgyerek gyermekülésben ült, azt nem rögzítették az autóban. A jármű hátsó részét érte az ütközés, az anya és gyermeke ott utazott (4. ábra).

• Egy februári hír szerint egy személyautó akart áthaladni Hatvanban, a Hegyalja úti vasúti átjárón, amikor – egyelőre tisztázatlan okokból – összeütközött egy tehervonattal (5. ábra).
• Lillafüreden egy Opel hajtott a vonat elé (6. ábra). A vasúti átjáró nem egyenlő a sorompóval! Kivehető, hogy a bal oldali fényjelzőn nem az alsó „fehér jelző” világít, hanem valószínűleg a fölötte levő két vörös.

• Előfordul időnként, hogy a vasút üzemeltetőjénél keletkezik a műszaki probléma, és ebből adódik a vészhelyzet. Legtöbbször az átjáró fényjelző készüléke nem vált át szabad jelzésről tilosra, vagy a sorompó csapórúdja nem záródik le. Arra is volt példa, hogy a fényjelző készülék és a sorompó nem működött szinkronban.

• Budapesten, a Búzavirág utcai vasúti átjáró fél- és fénysorompóval is fel van szerelve, de nemegyszer fordult elő, hogy a két berendezés nem működött megfelelően.
• Megkérdeztük a vasúttársaságot is az esettel kapcsolatban, és megtudtuk: a Búza­virág utcai sorompónál a térköz biztosítóberendezése néhány esetben meghibásodott, ezért az első vonat az ilyenkor előírt fokozott biztonsági szabályok betartásával, fehér sorompójelzésnél érkezett az átjáróhoz legfeljebb 15 km/h sebességgel, készen arra, hogy az esetleges akadály, áthaladó jármű előtt megálljon (7. ábra).

• Sem a sorompó, sem a fényjelzések nem működtek július 26-án abban a székesfehérvári vasúti átjáróban, ahol egy tehervonat robogott át az autósok előtt. Csak a szerencsén, és a sofőrök figyelmén múlt, hogy nem történt baleset (8. ábra).

• A pusztaszabolcsi vasúti átjáróban július 3-án a délutáni közúti forgalomban közlekedők szembesültek a nyitott sorompóval és az átrobogó vonattal (9. ábra).

• Szerencsére nem gyakran, de előfordul olyan eset, amikor szabad jelzésnél ráhajt a gépkocsivezető a sínekre, de a járműve valamilyen műszaki hiba miatt leáll, esetleg fennakad az átjáróban.
• Legutóbb Németországban egy iskola­busz állt le a síneken. A buszvezető lélekjelenlétének köszönhetően mind a hatvan gyerek le tudott szállni a járműről, így „csak” anyagi kár keletkezett (10. ábra).

• Egy limuzinná alakított Chrysler 300C-ben szülinapot ünneplő tinédzser lányok utaztak, amikor a vasúti átjáróban fennakadt az autó alváza a síneken. Az autóból mindannyian kiszálltak, beleértve a sofőrt is, így nem sérült meg senki, amikor az érkező tehervonat felnyársalta a fehér limuzint.

• Az eset azt példázza, hogy a hosszú, alacsony felépítésű járművek milyen könnyen fennakadhatnak az átjárókban. Igaz, a fenti példa külföldi, de nagy számban találunk nálunk az Alföldön is olyan kereszteződéseket, amelyeknél a sínkorona magassága és a csatlakozó közút tengelymagassága között akár 30–40 cm szintkülönbség is van. Ez pedig elég ahhoz, hogy egy jármű fennakadjon (11. ábra).

• Sajnos gyakori eset, hogy az erősen ittas személy képtelen áttolni a vasúti átjárón a kerékpárját, inkább otthagyja a biciklit a síneken. Egy debreceni férfi például olyan sokat ivott, hogy amikor éjszaka hazafelé tartva át akarta tolni a biciklijét a vágányokon Tiszalöknél, ezt az akadályt már nem tudta venni. Gondolt egyet, a sínre döntötte kétkerekűjét, majd pár méterrel arrébb lefeküdt aludni. Az érkező vonat hiába fékezett, nem tudott már megállni, és áthajtott a biciklin. A földön fekvő férfinak nem lett baja, de tettével veszélyeztette a vasúti közlekedés biztonságát (12. ábra).

• A tiszalöki esetet megelőzte egy korábbi hasonló. Balatonlellén ment keresztül a vonat egy a síneken hagyott kerékpáron. Annak tulajdonosát nem találták meg.
• A váci rendőröknek könnyebb dolguk volt két éve. A vágány mellett aludt a részeg biciklis, miközben járgánya a sínpáron hevert. A kerékpárost pénzbüntetésre ítélte a bíróság.
• Az elmúlt öt évben az esetek többségében nem a vasúti infrastruktúra hiányosságai vezettek tragédiához: a balesetek közel 99 százalékát a gépjárművezetők okozták. A vasúti átjárókban bekövetkező balesetek megelőzése nemcsak vasúti és közúti, hanem gazdasági és társadalmi érdek is.