A biztonsági vizsgálatokhoz a GYSEV Zrt. magyarországi vonalszakaszain 23, az ausztriai Raaberbahn és FHÉV (Fertővidéki Helyiérdekű Vasút) vonalain öt vasúti átjárót választottak ki.
Ezeknél az átjáróknál a két országot érintő jogi keretfeltételek alapján helyszíni műszaki felmérések, forgalomtechnikai vizsgálatok és forgalomszámlálások (kézi és gépi) adták a kiértékelés alapjait. Ezzel párhuzamosan a környező háztartásokra, lakosokra kiterjedő kérdőíves felmérések és a vasúti átjárót használókkal interjúk készültek a két ország vasúti útátjáróin való közlekedési szokások megismerése céljából. A válaszok (biztonságérzet, veszélytudat, magatartás) a szemléletformáló intézkedések kidolgozásához szolgáltak alapul.
Mindezek eredményeként olyan intéz­kedések váltak meghatározhatóvá, amelyek hozzájárulnak a vasúti átjárók közle­ke­dés­biz­ton­sá­gának növeléséhez.
A ki­­választott vasúti átjárók felújítására, a szükséges oktatás-képzés fő irányaira konkrét javaslatok születtek, valamint az osztrák‒magyar határ menti térségre szemléletformáló kampányt dolgoztak ki.

A projekt fő tanulságai

Jogszabályi környezetben található főbb eltérések a magyarországi jogszabályokhoz képest:

• A költségek viselése: A meglévő átjáró szerkezetbeli átalakításának, annak jövőbeli megőrzési és fenntartási költségeit – ha nem történt közös megegyezésen alapuló szabályozás a vasúti vállalat és a közútkezelő között – fele-fele arányban kell elosztani a vasúti vállalat és a közútkezelő között (vasúti törvény 48. § 2. bekezdés). Kérelmet követően (három éven belül) a hatóságnak egy szakértői bizottság segítségével meg kell állapítania a költségeket a vasúti útátjáró közlekedési környékén végzett átalakítás költségeinek bevonásával (3. és 4. bekezdés).
• Büntetőfeltételek: A vasúti törvény 162. paragrafusa meghatározza, hogy e szövetségi törvényben elfogadott, a szintbeni vasúti átjárók megközelítésekor és az azokon való áthaladáskor tanúsítandó magatartásra, illetve a szintbeni vasúti útátjárót biztosító közlekedési jelzőtáblák figyelembevételére vonatkozó előírások megsértése esetén 726 euróig (kb. 220 ezer forintig) terjedő pénzbüntetést kell kiszabni.
• Biztosítási mód: Biztosítás a vasúti jármű által kibocsátott hangjelzéssel már csak olyan vasúti átjáróknál használható, ahol kizárólag gyalogos és kerékpáros forgalom van, és ahol a pályaszakasz egész évben megfelelően belátható.
• Műszakilag nem biztosított útátjárók: 17 éven belül korszerűsíteni kell a biztosítási módot az új rendeletben előírt szintre.
• Gyalogosok, kerékpárosok: Csak gyalogosoknak kialakított vasúti átkelőhelyek, csak kerékpárosoknak kialakított vasúti átkelőhelyek vagy vasúti gyalogos- és kerékpáros-átkelőhelyek esetén három éven belül korszerűsíteni kell a biztosítási módot az új rendeletben előírt szintre.
• Az „Állj! Elsőbbségadás kötelező” tábla kiegészítő táblája (lásd a képet) azt jelenti, hogy ügyelni kell a vonat hangjelzésére. Az ilyen táblával jelölt vasúti útátjárók előtt látó- és hallószervünkkel meg kell győződnünk arról, hogy biztonságosan haladhatunk-e át. Adott esetben ki kell kapcsolni az autórádiót.

• Ausztriában az útátjáró fényjelző készüléke alapesetben sötét, ami azt jelenti, hogy az útátjárón szabad az áthaladás. Ezzel szemben Magyarországon, ha nem villog a fehér fény (tehát sötét), akkor az a készülék műszaki hibáját jelenti. Ebben az esetben csak akkor szabad áthaladni a vasúti útátjárón, ha megállás után a vasúti útátjáró kellően belátható, és a jármű vezetője meggyőződött arról, hogy vasúti jármű nem közeledik.

Egységes útátjáró-vizsgálati lap elkészítése

A vasúti átjárók fenntartását végző pályafenntartási és biztosítóberendezési utasításokban szereplő felülvizsgálati lapokat a projekt szakemberei egységesítették, és kiegészítették az útátjáróra vonatkozó fontosabb adatokkal, így egységes „Útátjáró-vizsgálati lap”-ok alkalmazhatók, melyek egyúttal a hatósági nyilvántartások adatszolgáltatását is megkönnyítik.

Forgalomszámlálás

Valamennyi érintett útátjáróban történt ultrahangos gépi (járműkategóriák felismerésével) és kézi forgalomszámlálások alapján megállapítható volt

• az irányonkénti legnagyobb és legkisebb sebesség, átlagsebesség,
• a határközeli útátjáróknál a határon át ingázók általi forgalomnagyság időbeni megosztása (csúcsidő), mely alapja lehet a biztosítási mód meghatározásának is.

Vasúti átjárók veszélyességi rangsora

A Közlekedéstudományi Intézet által ko­rábban elkészített kritériumrendszer alapján – az input és output adatokat, értékeléseket több helyen módosítva – új értékelési mátrix készült. Főbb megváltoztatott tényezők:

• az elmúlt öt év balesetei alapján új ponthatárértékek meghatározása;
• amennyiben egy átjáróban biz­to­sí­tá­si­mód-növekedés történt, és volt öt éven belül baleset, akkor a baleseti pontértéket sztornózzák;
• szezonális forgalomnövekedési tényező;
• mértékadó napi forgalom számításának egyszerűsítése (ÁNF vasút × ÁNF közút);
• fénysorompó fényforrásai szerinti pontértéknövelés/csökkentés (pl. LED);
• napsütésből származó, tartósan fennálló kontraszthatás a hagyományos izzóval rendelkező fénysorompók esetén a pontérték növelésével;
• útburkolati hibák esetén a pontérték növelésével;
• vasúti/közúti jelzőtáblák állapota esetén a pontérték növelésével.
• Egy szimulációs program segítségével lehetőségünk van arra is, hogy a jövőbeni közúti/vasúti forgalomváltozás meghatározásával (pl. település lakosságszámának, illetve a motorizációnak a növekedése, új munkahelyek miatti hivatásforgalom változása stb.) az útátjáró fejlesztésének várható ideje, ezáltal a költségek előrevetítésében nyújthat nagy segítséget.

Tudatformálás

Az ÖBB, a MÁV és a GYSEV baleseti statisztikái egyaránt azt mutatják, hogy az útátjáróban történt balesetek 98–99%-át az utakon közlekedők helytelen magatartása, a vasúti átjáró jelzéseinek figyelmen kívül hagyása, tehát a KRESZ szabályainak megszegése okozza. Ezért nagyon fontos, hogy változtassunk a berögzült rossz szokásokon. Nagy hangsúlyt kap az a fajta tudatformálás, amely

• felhívja a figyelmet a saját felelősségérzetre;
• rámutat a veszélyekre;
• felvilágosít a szabályokról;
• tájékoztat a kedvezőtlen keretfeltételekről is (pl. stressz, időhiány).

A vasúti átjáróban tanúsítandó magatartást illetően a veszély- és biztonságtudat elősegíti a szabályoknak megfelelő döntést.
Az írásos megkérdezés kidolgozásához a kiválasztott osztrák és magyar vasúti átjárókban folytatott interjúk eredményei szolgáltak inputként. A felmérés kvalitatív jellegű volt, nyitott kérdésekkel mélyrehatóan ki lehetett térni az egyes szempontokra, majd írásos kérdőív formájában papíralapon és online formában is rendelkezésre állt. Főbb témakörök voltak:

• a vasúti átjáróval kapcsolatos tapasztalat;
• biztonságérzet a vasúti átjáróban;
• hozzáállás és magatartással kapcsolatos vélemények;
• vasúti átjárókra vonatkozó szabályok ismerete (szomszéd országra vonatkozóan is);
• biztonságtudatra irányuló intézkedések elfogadása, egyéni rangsorolások felmérése.

A megkérdezett használók az esetek zömében jól ismerték az adott vasúti átjárót, mert közülük sokan naponta vagy hetente többször is áthaladtak rajta. Túlnyomó többségük biztonságban érezte magát a vasúti átjáróban. Az interjúkból kiderült, hogy a közlekedés résztvevői többször is megfigyelték, amint mások megszegték a szabályokat a vasúti átjárókban, és saját maguk is szabálysértően viselkedtek. Ennek okaként elsősorban az időhiányt és a sietséget adták meg. A többi közlekedési résztvevőnek azt rótták fel, hogy nincsenek megfelelően tudatában a veszélyeknek. A biztonság további növelésére első helyen további infrastruktúra-fejlesztéseket neveztek meg.
Az egységes megkérdezésben is többségében olyanok vettek részt, akik naponta használják a vasúti átjárót. A megszokás kockázati tényezőnek számít; a különböző vizsgálatokból kiderült, hogy gyakran a vasúti átjáró közelében lakók szenvednek ott balesetet. Összességében a válaszadók biztonságban, illetve nagyon biztonságban érezték magukat a vasúti átjárókban; ami egyébként a vasúti átjáró biztosítási módjával is összefügg. A sorompóval ellátott berendezés esetében a válaszadók inkább biztonságban érzik magukat, mint a csupán fénysorompóval felszerelt vasúti átjárókban.
Az osztrákoknak mintegy 50, a magyaroknak pedig 70%-ka úgy gondolja, hogy a közlekedők közül sokan nem tartják be a közlekedési szabályokat a vasúti átjárókban. Ezzel sok válaszadó úgy véli, hogy a vasúti átjárókban a közlekedési szabályok „be nem tartásának a normája” érvényes: a többség nem a szabályok betartását tartja szem előtt, hanem azok be nem tartását. Tehát ha valaki saját maga megsérti a szabályokat, akkor a többséghez tartozik. A többi közlekedési résztvevő megfigyelt és vélelmezett magatartása egyezséget hoz létre, és ezzel új társadalmi normává válik. A szabálysértés így nem „vétségnek”, hanem széles körben megfigyelhető, bocsánatos bűnnek számít. E téren nagy szükség van pozitív, a normákat betartó példaképekre.
A válaszadók a külső körülményeket vagy közlekedési feltételeket kevésbé tekintik a balesetek fő okának. Az érvényes szabályok ismerete tekintetében hiányosságok mutatkoznak a szomszédos országban. De a válaszadók sokszor saját országuk szabályait illetően is bizonytalanok. Ezt az ismerethiányt a szemléletformálás keretében kellene pótolni. A szemléletformáló intézkedések kapcsán a leggyakrabban a plakátot részesítik előnyben, aztán következik a tájékoztató brosúra.
A megkérdezés eredményei három olyan alapvető tényezőre vezethetők vissza, amelyekkel a szemléletformáló intézkedések során foglalkozni kellene:

• a saját kockázati magatartás,
• a vasúti átjáróban negatívan észlelt társadalmi környezet és
• a szubjektíven érzékelt saját kompetencia.

Ezzel a három tényezővel elsősorban az oktatásban lehet dolgozni.

Intézkedéskatalógus

A projektben meghatároztuk a végrehajtandó intézkedéseket, és egy pontrendszer alapján az intézkedés költségeit és közlekedési résztvevőkre gyakorolt hatását is megadtuk egy intézkedési katalógusban (1. táblázat).

Ismertető anyagok

A projektben több, tudatformálást segítő anyag készült el:

• a különböző célcsoportok számára oktatási anyag, könyv, CD és diabemutató készült a vasúti átjárókról és a szabályokról;
• egy vasúti átjáróban történt baleset és a sérült személyek, tárgyak mentési gyakorlatának bemutató filmje;
• tíz pontból álló kvízkérdéssor;
• plakátok, szórólapok a két ország KRESZ-szabályairól;
• négy vasútiátjáró-típusra vonatkozó, három dimenzióban készült oktatófilmek;
• térinformatikai útátjáró-nyilvántartási rendszer;
• útátjárót azonosító táblák elhelyezése, segítségük az útátjárót elhagyni nem tudók részére;
• honlap a tudatformálás segítéséhez: http://www.gysev-fenysorompo.hu.

Jogi alapok

Ausztria

1957. évi vasúti törvény/Eisenbahngesetz 1957 (EisbG).
A vasúti útátjárókról szóló 1961. évi rendelet/Eisenbahnkreuzungsverordnung 1961 (EKVO).
A vasúti útátjárókról szóló 2012. évi rendelet/Eisenbahnkreuzungsverordnung 2012 (EisbKrV).
A közúti közlekedésről szóló 1960. évi rendelet/Straßenverkehrsordnung 1960 (StVO 1960).
A jogosítványról szóló 1997. évi törvény/Führerscheingesetz 1997 (FSG).
A jogosítványról szóló törvény 7. módosítása/7. FSG-Nov, BGBl. I 2005/15.
A jogosítványról szóló törvény végrehajtásáról szóló rendelet/FSG-DV (Führerscheingesetz-Durchführungsverordnung).

Magyarország

2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről.
103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról, 4. számú melléklet a 103/2003. (XII. 27.) GKM rendelethez.
1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól.
20/1984. (XII. 21.) KM rendelet az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről.
Melléklet a 20/1984. (XII. 21.) KM rendelethez.
83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről.
Melléklet a 83/2004. (VI. 4.) GKM rendelethez.
D.54. számú műszaki útmutató: Építési
és pályafenntartási műszaki adatok.
MAÚT (2005): e-UT 03.06.11 Szintbeni közúti-vasúti átjárók kialakítása útügyi műszaki előírás.

Adatok forrása

Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. (GYSEV)
Kuratorium für Verkehrssicherheit (Közlekedésbiztonsági Kuratórium – KFV)
Raab-Oedenburg-Ebenfurter Eisenbahn AG (ROEE)
Statistik Austria (Osztrák Központi Statisztikai Hivatal)
VERSA – Sicherheitsuntersuchungsstelle des Bundes – Bereich Schiene – Jahresbericht 2012 (VERSA – az osztrák szövetség biztonságvizsgálati szerve – vasúti szakosztály – éves beszámoló)