Jelentős változásokat figyelhettünk meg a közúti közlekedési szokások terén is. A kerékpáros közlekedés mind a hivatásforgalomban, mind szabadidős tevékenységként elterjedt, és részaránya növekszik. Társadalmi igényként jelentkezik a fogyatékkal élők közlekedését segítő megoldások alkalmazása. Mindezek indokolják a műszaki szabályozásnak a védtelen közlekedők igényeit is figyelembe vevő, az akadálymentesítés követelményeit is érvényre juttató felülvizsgálatát.
Az UME hatályba lépése óta olyan jogszabályi változások (különösen az utak for­galomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet tekintetében) történtek, amelyek alapján az UME módosítása mindenképpen szükséges. A szintbeni közúti-vasúti kereszteződések jogi szabályozásának javasolt módosítása mellett pedig indokolt az UME műszaki felülvizsgálata és megújítására javaslat kidolgozása. Az alábbiakban az UME javasolt változásait és a jogszabály-módosításhoz igazodó új tartalmat ismertetjük.

A műszaki előírás témakörei

Az útügyi szabályozás területén a jogszabályok főleg a „mit” kérdésre adják meg a választ, míg az útügyi műszaki előírások a „hogyan”-t határozzák meg. A vasúti átjárók tekintetében a jogi szabályozás alapvetően a korábban említett 20/1984. (XII. 21.) KM rendeletben történik. Az ott (és a kapcsolódó egyéb jogszabályokban) rögzített előírások végrehajtásának kifejtését, részletezését és az alkalmazás megoldási javaslatait – amennyiben ez szükséges – tartalmazza az UME. Ennek megfelelően az UME szabályozó szerepe nem teljes körű, azt a jogszabályok kiegészítéseként, magyarázataként kell alkalmazni.
Az új UME javasolt felépítése, a szabályozással érintett témakörök csoportosítása a hatályos változathoz képest nem változik. Ugyanakkor az egyes témakörök tisztábban, áttekinthetőbben jelennek meg a műszaki előíráson belül.
Az UME fontosabb témakörei a következők:

• tervezés, engedélyezés, biztosítási mód megváltoztatásának eljárásai;
• szintbeni közúti-vasúti keresztezések kialakításának szabályozása;
• rálátási területek meghatározása;
• forgalomszabályozással, a közúti jelzések elhelyezésével kapcsolatos szabályok;
• gyalogosok, illetve kerékpárosok átvezetése a vasúti pályán;
• üzemeltetéssel kapcsolatos feladatok.

A felsorolt témakörök egyben megfelelnek az UME fejezeteinek is.

1. Tervezés, engedélyezés, biztosítási mód megváltoztatása

A tervezéssel, engedélyezéssel foglalkozó fejezet tartalmazza a szintbeni közúti-vasúti keresztezések tervezésével és a tervvel szemben támasztott követelményekkel kapcsolatos előírásokat. A terv tartalmának részletes felsorolása a korábbiaktól eltérően a tervezetben az UME függelékébe került.
A tervezéssel kapcsolatos fejezet ismerteti a különböző hatósági eljárásokat, így újdonságként foglalkozik a szintbeni közúti-vasúti keresztezések biztosítási mód­jának, illetve biztonsági előírásainak megváltoztatásával, az újonnan létesített vagy átalakított létesítmények forgalomba helyezésének engedélyezésével, az ideiglenes szüneteltetés, valamint a nem használt szintbeni közúti-vasúti keresztezések megszüntetésének eljárásaival is.

2. Szintbeni közúti-vasúti keresztezések kialakítása

Ebbe a fejezetbe kerültek az egymást keresztező út- és vasúti pálya kialakítására vonatkozó előírások. Mivel a szintbeni közúti-vasúti keresztezések az út- és vasúthálózatnak olyan különleges területei, ahol mindkét pálya jellemzőit figyelembe kell venni, az UME mind az út, mind a vasúti pálya tekintetében részletezi azok speciális előírásait. Itt határozták meg azokat a paraméterértékeket, amelyek alkalmazása szükséges a keresztezések biztonságos járhatósága érdekében. Az UME – igazodva a 103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet 4. számú mellékleteként kiadott Országos Vasúti Szabályzatban (OVSZ I.) foglaltakhoz – továbbra is előírja, hogy a szintbeni közúti-vasúti keresztezésekben alkalmazandó függőleges lekerekítő ív sugara 50 m-nél kisebb nem lehet.
A szintbeni közúti-vasúti keresztezések közúti burkolatával és a keresztezés területének víztelenítésével kapcsolatos szabályozás érdemben nem változott. Ugyanakkor itt is rögzítették, hogy a vasúti gyalogos-átkelőhelyek, illetve a kerékpáros vasúti átjárók burkolatának tervezése során fokozott figyelmet kell fordítani a fogyatékkal élők közlekedésére és az akadálymentesség követelményeinek teljesülésére.

3. Rálátási terület

A rálátási háromszögek/területek jogszabályi újradefiniálása (közeledési és elindulási terület bevezetése) következtében az UME-ban rögzített alkalmazási szabályokat is újra kellett gondolni. A közeledési rálátási terület definíciójából következik, hogy az kisebb, mint a jelenlegi szabályozásban szereplő teljes rálátási háromszög területe. A vasúti átjárókhoz és kerékpáros vasúti átjárókhoz, illetve a vasúti gyalogos-átkelőhelyekhez tartozó rálátási területek meghatározását és kimérésének módját is bemutatja a műszaki előírás tervezete.
Többvágányú vasúti pálya esetében a rá­látási területeket az adott vágányra meghatározott pályasebesség figyelembevételével külön-külön meg kell határozni. A szintbeni közúti-vasúti keresztezéshez tartozó rálátási területet a vágányonként meghatározott rálátási területek egyesített területe jelenti (1. ábra). A vasúti átjáró és a kerékpáros vasúti átjáró elindulási rálátási területének meghatározása a korábbi csökkentett rálátási háromszöggel azonos módon történik.

A jogszabályban egyszerűbb lett a rálátási területen lévő pontszerű vasúti üzemi létesítmények elhelyezhetőségének szabályozása. Ezek rálátást akadályozó hatásának vizsgálata kapcsán az UME tervezete a helyszíntől függő egyedi ellenőrzés elvégzését írja elő. Nem engedhető meg azon pontszerű akadályok megtartása a rá­látási területen, amelyek együttesen a szintbeni közúti-vasúti keresztezéshez közeledő vasúti jármű biztonságos észlelhetőségét gátolják.

4. Szintbeni közúti-vasúti keresztezések közúti forgalmának szabályozása

A jelenleg hatályos műszaki előírásban – az előírás kiadásának időszakára jellemzően – hangsúlyosan szerepeltek a vasúti átjárók biztonságának növelésével kapcsolatos szabályok. A módosított UME tervezetében a vasúti átjárók forgalmi rendje és biztonsági előírásai meghatározásának eszközrendszerét is hasonló súllyal fejtették ki. Szerkesztési újdonság, hogy az alkalmazható forgalomszabályozási eszközök pontokba szedve kerültek a tervezetbe. Ez a szerkezeti változás megkönnyíti az UME gyakorlati alkalmazhatóságát.
Az UME tervezete külön foglalkozik az emelt sebességű pályán lévő vasúti átjáróknál alkalmazandó (többlet) biztosítási szabályokkal és a vasúti átjáró szünetelése esetén szükséges teendőkkel.
A szintbeni közúti-vasúti keresztezések biztonságának növelése érdekében al­kal­maz­ható intézkedések is strukturáltan jelennek meg. Míg a jogszabály előírja, hogy mely körülmények fennállása esetén kell valamely biztosítási eszközt alkalmazni, addig az UME azt határozza meg, hogy mikor szükséges vizsgálni a jogszabályi előírásnál „szigorúbb”, magasabb biztonsági szintet képviselő biztosítási mód alkalmazásának indokoltságát. Az alkalmazásra felkínált biztonságnövelő eszközök skálája a burkolati jel létesítésétől a fénysorompó félsorompóval történő kiegészítéséig terjed.

Egyedi azonosító jelzés megjelenítése

A vasút-üzemeltetők tapasztalata szerint több baleset megelőzhető, illetve a balesetek kimenetele enyhíthető lenne, ha a vasúti átjáróban esetlegesen elakadó járműről időben értesítés érkezne a megfelelő szolgálati helyre. A helyszín azonosíthatósága érdekében a vasúti átjárót egyedi azonosítóval kell ellátni, amelyet minden vasúti átjáróban azonos elvek szerint kell elhelyezni. Az UME tervezete szerint az azonosító jelzésnek a fénysorompó jelző hátoldalára, annak hiányában a vasúti átjáró, kerékpáros vasúti átjáró előtt elhelyezett „Vasúti átjáró kezdete”, illetve „Két- vagy többvágányú vasúti átjáró kezdete” jelzőtáblák hátoldalára, vasúti gyalogos-átkelőhelynél a terelőkorlátra szerelt táblára kell kerülnie. Az azonosító jelzés formájára, a jelzésen elhelyezendő feliratokra vonatkozóan a munkabizottság külön dolgozott ki ajánlást.

Gyalogosok, illetve kerékpárosok átvezetése a vasúti pályán

A jogi szabályozás szerint az út melletti járdát, kerékpárutat a vasúti pályán is át kell vezetni. Az átvezetés része a vasúti átjárónak, még akkor is, ha azzal nem alkot egy felületű burkolatot. A vasúti átjáró melletti kerékpáros vasúti átjáró, illetve vasúti gyalogos-átkelőhely biztosítására a vasúti átjáróval legalább azonos szintű biztosítást kell alkalmazni.
Amennyiben az úton nincs kerékpársáv (vagy az út mellett nincs kerékpárút), de az úton jelentős a kerékpáros forgalom, vizsgálni kell a vasúti átjáró melletti kerékpáros vasúti átjáró létesítésének indokoltságát. A vasúti átjárótól elkülönülő kerékpáros létesítmény megvalósításával kizárható a kerékpárosok vasúti átjáróban történő előzése, ami a vasúti átjáró biztonsági kockázatát csökkenti.
A tervezet pontosítja a gyalogosok számára alkalmazandó terelőkorlát méreteit (2. ábra).
A megadott paraméterű terelőkorlát a kerékpárok áttolását is lehetővé teszi, és szélessége elegendő két egymással szemben közlekedő kerekes szék egymás melletti elhaladására. A terelőkorlátot úgy kell telepíteni, hogy a vasúti pálya felé közlekedő gyalogos a kilépést megelőzően az átkelőhelyhez képest balra haladjon.

A gyalogosátvezetésekkel kapcsolatos újdonság, hogy a vasúti fénysorompó jelzőjét − vasúti gyalogos-átkelőhely létesítése vagy a biztosítóberendezés korszerűsítése esetén − a vasúti pálya túloldalán (áthívó jelzésként) kell elhelyezni. Így a gyalogos az átkelés alatt folyamatosan láthatja a jelzést, és a jelzés változása esetén a vágánymezőt haladéktalanul el tudja hagyni.
A jelenleg hatályos műszaki előíráshoz képest az UME tervezete a gyalogos számára szolgáló, a vasúti pályán átvezető út minimális szélességét 1,8 m (+ padka) szélességben határozza meg. Ez a szélesség szükséges ahhoz, hogy két, kerekes székkel közlekedő egymás mellett el tudjon haladni.
A kerékpáros közlekedés látványos fejlődése ellenére mind a mai napig gyakorlat, hogy a vasúti pályán átvezető kerékpárutat a vasúti átjáró előtt megszüntetik, és a kerékpárút forgalmát terelőkorláttal ellátott vasúti gyalogos-átkelőhelyen vezetik át a vasúti pályán. Ezt a megoldást kerülendőként nevezi meg az UME tervezete.
A kerékpáros forgalom megvezetésére a tervezet továbbra is lehetővé teszi az út­tengellyel párhuzamosan elhelyezett kor­lát alkalmazását azzal, hogy legalább a korlát hosszában az úttest szélét jelző vonalat is fel kell festeni.
A kerékpáros átvezetés biztosítását szolgáló csapórúdnak a kerékpárutat teljes szélességében le kell zárnia. A hatályos szabályozástól eltérően a tervezet rögzíti, hogy a kerékpáros vasúti átjáróban a csapórudat az elsodrási határtól legalább 2,5 m távolságban kell elhelyezni annak érdekében, hogy az esetlegesen a vasúti átjáró területén rekedt kerékpáros biztonságos helyen tudjon várakozni. Ezt a távolságot a középszigettel kiépített kerékpáros vasúti átjáró esetén nem kell megtartani, mert a vasúti átjáró kivezető oldalán nincs csapórúd, és a kihaladó kerékpáros akadálytalanul el tudja hagyni az átjáró területét.
A tervezetben önálló alpont foglalkozik a fogyatékkal élők közlekedését segítő megoldásokkal. A tervezet korábbi részeiben rögzített paraméterek betartása esetén a létesítendő vasúti gyalogos-átkelőhely alkalmas a mozgáskorlátozottak biztonságos közlekedésére. A megfelelő magassági vonalvezetés, a lépcső elhelyezésének tilalma, a kötelezően alkalmazandó burkolatszélesség és terelőkorlát szélességi mérete lehetővé teszik az átkelőhely mozgásukban korlátozott személyek általi használatát. Azokon a vasúti gyalogos-átkelőhelyeken, ahol rendszeres a kerekes székkel közlekedők átkelése, javasolt a nyomcsatorna nélküli burkolat alkalmazása, annak ellenére, hogy a jelenlegi előírások szerinti kialakítás is megfelelő a kerekes székkel közlekedők számára.
A vakok és gyengén látók részére létesített taktilis burkolati jelek alapvetően elősegítik az önálló közlekedésüket. A vasúti gyalogos-átkelőhelynél a taktilis burkolati jeleket a gyalogúttól, járdától eltérően nem középen kell vezetni, hanem az át­kelési útvonal két szélét kell így megjelölni. Ezáltal a burkolat széle tapinthatóan érzékelhetővé válik, amivel megelőzhető, hogy a látássérült közlekedő esetleg rossz irányba indulva a vasúti pályára tévedjen. A biztosítással ellátott vasúti gyalogos-átkelőhelyeken a fényjelzés érzékelését rezgő vagy hangjelző készülék alkalmazásával javasolt megvalósítani. A folyamatos hangjelzés helyett távirányító alkalmazásával lekérdezhető hangjelzés adására alkalmas készülékeket kell előnyben részesíteni. A tervezet előírása szerint azokat az új létesítésű vasúti átjárókat, illetve vasúti gyalogos-átkelőhelyeket kell az előzőek szerinti biztosító jelzőberendezéssel ellátni, ahol jellemző a vakok és gyengén látók közlekedése.

Az útátjárók üzemeltetésével kapcsolatos feladatok

Az UME tervezete az üzemeltetői határok tekintetében nem tartalmaz eltérést a hatályos változattól. A vasúti átjárók útburkolatának üzemeltetési határa továbbra is a külső vágánytengelytől mért 8-8 m (vasúti gyalogos-átkelőhely esetén 4-4 m) távolságra van. Az üzemeltetési feladatokat három csoportban foglalták össze:

• nyilvántartás,
• veszélyességi rangsor,
• időszakos felülvizsgálat.

A tervezet részletesen tartalmazza a szintbeni közúti-vasúti keresztezések adatainak nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat. A jogszabály a közútkezelő, a vasúti pályahálózat-működtető és a közlekedési hatóság számára is kötelezővé teszi a nyilvántartás vezetését. Az UME tervezete pontosan meghatározza a hatóság által kötelezően nyilvántartandó adatok körét (alapadatok), valamint javaslatot ad további, a hatósági tevékenység ellátásához szükséges adatok nyilvántartásba vételére. A nyilvántartás eszközére azonban nem tesz megkötést a tervezet, azt a nyilvántartó szervezet maga alakíthatja ki.
Újdonságként jelenik meg az UME tervezetében a vasúti átjárók veszélyességi rangsora elkészítésének leírása. A tervezet meghatározza, hogy a vasúti átjárók mely jellemzőit kell figyelembe venni, és az adott jellemzőhöz milyen pontértéket kell rendelni. A veszélyességi sorrend – UME-tervezetben meghatározott módszer szerinti – számításához csak a veszélyesség szempontjából releváns tulajdonságok figyelembevétele szükséges. Ezek az elmúlt öt év baleseti helyzete, a vasúti és a közúti forgalomnagyságokon alapuló forgalmi kockázat, a vasúti átjáró biztosítási módja, valamint a vasúti és közúti sebesség. A veszélyességi besorolást a vasúti átjárók teljes halmazán, minden egyes vasúti átjáróra vonatkozóan el kell végezni, majd a pontszámok szerinti rendezés alapján alakul ki a vasúti átjárók veszélyességi sorrendje.
A szintbeni közúti-vasúti keresztezéseket jogszabályi elrendelés alapján időszakosan felül kell vizsgálni. Az UME-ter­vezete meghatározza a felülvizsgálat módját, a felülvizsgálatban részt vevők körét és a vizsgálati szempontokat.

Függelék

Az UME tervezet függelékébe került – a fogalommeghatározások mellett – a kérelem és az ahhoz tartozó műszaki dokumentáció tartalmának meghatározása, a szintbeni közúti-vasúti keresztezések le­hetséges kialakítását mutató mintaábrák és a biztosítási mód meghatározását segítő összefoglaló táblázatok.

A hatósági eljárás kérelmének és az ahhoz benyújtandó műszaki dokumentációnak a szükséges tartalma eljárásfajtánként (létesítés, megszüntetés, biztosítási mód változtatás, forgalomba helyezés) van egybefoglalva a függelékben. Ez a szerkesztési mód az UME könnyebb, kézikönyvszerű használatát segíti elő.
Jelentős újdonsága az UME tervezetének a mintaábrák gyűjteménye. A mintaábra-gyűjtemény a szintbeni közúti-vasúti keresztezések szabályozására felhasználható eszközök országosan egységes alkalmazásának elősegítését szolgálja. A mintaábrák a jellemzően alkalmazott, illetve alkalmazható forgalomszabályozási kialakításokat és a főbb méreteket tartalmazzák. A gyűjtemény alaptervei az egyes úttípusokon alkalmazható biztosítási módok megvalósítását mutatják, míg a kiegészítő tervek a speciális esetekre adnak megoldási mintákat. A szintbeni közúti-vasúti keresztezések forgalomszabályozásának megtervezése során elsősorban az UME-tervezet függelékében szereplő elrendezési módok közül kell a megfelelő kialakítást kiválasztani. A függelékben megjelenített mintaábráktól való eltérést külön meg kell indokolni. A mintaábrák és mintatervek részletes bemutatását későbbi pont tartalmazza.
Végül a függelék utolsó táblázatai a szint­beni közúti-vasúti keresztezések biz­to­sítási módjának meg­határozásához nyúj­tanak segítséget. A vasúti átjárókra, ke­rékpáros vasúti átjárókra és a vasúti gya­logos-átkelőhelyekre vonatkozó táblázatok a vonatkozó módosítási javaslat szerinti jogi normára (20/1984. [XII. 21.] KM r.) és az UME tervezetére vonatkozó hivatkozásokat tartalmazzák, bemutatva az egyes biztosítási módok alkalmazhatóságának eseteit és az alkalmazás feltételeit.

5. Vasúti Műszaki Előírások módosítási javaslatai

A vasúti átjárók, kerékpáros vasúti átjárók és vasúti gyalogos-átkelőhelyek létesítését, megszüntetését és működtetését önálló jogszabály szabályozza. 

Ugyanakkor vasúti jogszabály és egyéb vasúti szabályozások is tartalmaznak első­sorban vasúti szempontú előírásokat vasúti átjárók, kerékpáros vasúti átjárók és vasúti gyalogos-átkelőhelyek létesítését illetően. A 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet módosítása megköveteli a vasúti szabályozásokon az érintett változások átvezetését.
103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról 4. számú melléklet (OVSZ) módosítása szükséges:
Az OVSZ a szintbeni közúti-vasúti keresztezésekre vonatkozó előírásait a B. A hagyományos vasúti rendszer strukturális alrendszer 1.3. A vasút keresztezése és megközelítése fejezetben tárgyalja. A változások ezen belül az alábbi alfejezeteket érintik.
1.3.2.1. Út, gyalogút, kerékpárút
a) Az OVSZ-ben is – mint ahogyan a módosított 20/1984. rendeletben – meg kell különböztetni a vasúti átjárót, kerékpáros vasúti átjárót és vasúti gyalogos-átkelőhelyet.
b) A nyomcsatorna szélességének meghatározását ki kell terjeszteni a kerékpáros vasúti átjáróra és vasúti gyalogos-átkelőhelyre, hiszen ezekben az átjárókban is alkalmazunk olyan burkolatokat, burkolóelemeket, amelyek mellett a vasúti kerékpár akadálytalan áthaladását biztosítani szükséges.
c) A szabad rálátás biztosítására vonatkozó előírást ki kell terjeszteni a kerékpáros vasúti átjáróra és a vasúti gyalogos-átkelőhelyre, és az új fogalmakat és előírásokat át kell vezetni.
d) A vasút és gyalogút keresztezésének meghatározását a jogszabály-módosítással összhangba kell hozni.
3.1.2.2.3. A közút-vasút szintbeni kereszteződését (vasúti átjáró) biztosító berendezések
a) A fejezetcímet ki kell egészíteni a ke­rékpáros vasúti átjáró és a vasúti gyalogos-átkelőhelyre történő kiterjesztéssel a kö­vetkezők szerint:
„A közút-vasút szintbeni kereszteződését (vasúti átjáró), kerékpáros vasúti át­járót és vasúti gyalogos-átkelőhelyet bizto­sító berendezések.”
b) Az 1. bekezdés szintén kiegészítendő a kerékpáros vasúti átjáró és vasúti gyalogos-átkelőhely fogalmakkal.
c) Az előzárási idő számítási menetének meghatározására vonatkozó előírás módosítandó. Az OVSZ jelenleg szabványban vagy feltétfüzetben írja elő az előzárási idő meghatározásának szabályozását. A feltétfüzet azonban nem definiált fogalom, és a jelenlegi szabályozási elvek szerint ilyen szabályozási kategória nem létezik. Javasoljuk, hogy az előzárási idő meghatározásának módszertanát jogszabályban vagy jogszabály mellékletében, esetleg Vasúti Műszaki Előírásban szabályozzák.

MÁV Zrt. szabályozások

A MÁV Zrt. különböző utasításai tartalmaznak előírásokat – összhangban az érvényes jogszabállyal – a vasúti átjárókra vonatkozóan.
a) D 54. Építési és pályafenntartási műszaki adatok I. kötet (1986)
A szabályozás tartalmazza a rálátási terület, a vasúti átjárók biztosítása és egyes útátjáró szerkezeti kialakítások szabályozását.
b) D 56. Építési és pályafenntartási műszaki adatok; Nyomtávolság 760 mm (1962)
A szabályozás tartalmazza az útátjáró kialakításának, a közúti burkolat készítésének szabályait, valamint az útátjáró vasúti és közúti biztosítását.
A szabályozások elavultak. Új szabályozás megjelenéséig az Utasítások érintett fejezeteit hatályon kívül kell helyezni. Az új szabályozásoknak összhangban kell lenniük a jogszabály-módosításokkal.
c) D 11. sz. utasítás Vasúti alépítmény tervezése, építése, karbantartása és felújítása II. kötet (2013) 4. Szintbeni vasúti átjárók kialakítása
Az utasítás részletes szabályozást tartalmaz a vasúti átjárók, kerékpáros vasúti átjárók és vasúti gyalogos-átkelőhelyek tervezésének, létesítésének, üzemeltetésének feltételeiről. A 4. fejezetet a 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet módosítása hatályba lépését követően módosítani szükséges, és át kell vezetni a jogszabályi változásokat.
d) 102676/1983. 9.A. Vonat által vezérelt sorompóberendezések előzárási idejének meghatározása
Az OVSZ 3.1.2.2.3. pontja az előzárási idő meghatározásának szabályozását szabványban, illetve feltétfüzetben írja elő. Ugyanakkor az OVSZ a fogalmak között nem tisztázza a feltétfüzet mibenlétét. A szabályozás elavult, korszerűsítése indokolt. Új szabályozás megjelenése után hatályon kívül kell helyezni. Az új szabályozás nem lehet egy vasúti pályaüzemeltető szabályozása, ezért vagy jogszabályként, illetve jogszabály mellékleteként vagy Vasúti Műszaki Előírásként szükséges kiadni.
Az új szabályozásban felül kell vizsgálni a számítási paramétereket, és a számítás módszertanát a megváltozott paraméterekhez kell igazítani.
A 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet módosítása megköveteli a vasúti szabályozások átalakítását is. Néhány területen a módosítás jelentős változást eredményez, ezért szükségesnek tartjuk a szakemberek figyelmét felhívni arra, hogy a módosított rendelet hatályba lépését követően a vasúti szabályozások ide vonatkozó részeit hatályon kívül helyezzék, és azok módosításáig a módosított jogszabály és kapcsolódó szabályozásai szövegét használják.

6. Mintatervek készítése

A projekt részeként elkészült a vasúti átjárók tervezését és hatósági engedélyezését elősegítő mintatervek rendszere (vázlattervi és engedélyezési tervi szinten) és szakmai tartalma. 

A KÖZOP-os projekt keretén belül széles körű előkészítő munka eredményeként a közlekedési hatóságok, a közútkezelők, a vasúti pályahálózat-működtetők, valamint a tervezők együttműködésének köszönhetően a szintbeni vasúti átjárók mintaterveire elrendezési szintű vázlattervek és engedélyezési szintű tervek készültek.
A mintatervek készítésének főbb irányai, céljai
a) Részletszabályozások aktualizálásához, pontosításához a mintatervek, magyarázatok elkészítése;
b) Tervezők, fejlesztők és a hatóság számára a szabványos lehetőségek bemutatása;
c) Iránymutatás kezelőknek és üzemeltetőknek.

6.1. Elrendezési vázlattervek

A szakmai egyeztetések során részletesen megvizsgálták az úgynevezett alaptípusokat és a kiegészítő tervek elkészítéséhez a jogszabályokban, műszaki előírásokban rögzítetteket, valamint a Tervezői, Hatósági és Üzemeltetői gyakorlatban jelentkező kérdéseket.
A fentiek alapján a Tervező javaslatot tett az alaptervek és a kiegészítő tervek elnevezéseinek pontosítására, valamint a rajzi megjelenítésre, továbbá a 20/1984. (XII. 21.) KM rendeletben lévő bekezdések módosítására is.

Elkészült vázlattervek

Alapesetek:
  A1 Vasúti átjáró főúton, teljes sorompóval
  A2 Vasúti átjáró főúton, úttest teljes szélességét lezáró, két csapórudas sorompóval
  A3 Vasúti átjáró mellékúton, úttest teljes szélességét lezáró, két csapórudas  sorompóval
  A4 Vasúti átjáró főúton, fél- és fénysorompóval           
  A5 Vasúti átjáró mellékúton, fél- és fénysorompóval           
  A6 Vasúti átjáró földúton, fél- és fénysorompóval           
  A7 Vasúti átjáró önálló kerékpárúton, a kerékpárút teljes szélességét lezáró  sorompóval
  A8 Vasúti gyalogos-átkelőhely önálló, akadálymentesített gyalogúton, teljes  szélességet lezáró sorompóval
  A9 Vasúti átjáró főúton, fénysorompóval           
A10 Vasúti átjáró mellékúton, fénysorompóval, sebességkorlátozással   
A11 Vasúti átjáró földúton, fénysorompóval           
A12 Vasúti átjáró önálló kerékpárúton, fénysorompóval       
A13 Vasúti gyalogos-átkelőhely önálló, akadálymentesített gyalogúton, fénysorompóval
A14 Vasúti átjáró mellékúton, biztosítás nélkül           
A15 Vasúti átjáró földúton, biztosítás nélkül           
A16 Vasúti átjáró önálló kerékpárúton, biztosítás nélkül       
A17 Vasúti gyalogos-átkelőhely önálló, akadálymentesített gyalogúton, biztosítás nélkül
A18 Vasúti átjáró önálló kerékpárúton, biztosítás nélkül, gyalogosként való átvezetéssel

Speciális esetek:
  K1 Vasúti átjáró főúton, középszigettel, fél- és fénysorompóval
  K2 Vasúti átjáró kerékpárúton, közép­szigettel, fél- és fénysorompóval
  K3 Vasúti átjáró és vasúti gyalogos-átkelőhely emelt sebességű vasúti pálya esetén
  K4 Közeli – fél- és fénysorompóval biztosított – vasúti átjáró jelzése a párhuzamos,  alárendelt közúton
  K5 Közeli – fél- és fénysorompóval biztosított – vasúti átjáró jelzése a párhuzamos, fölérendelt közúton, menekítősávval
  K6 Jelzőlámpás csomóponttal kombi­nált vasúti átjáró fél- és fénysorompóval (3. ábra)
  K7 Vasúti átjáró főúton, mellette vezetett kerékpárúttal, fél- és fénysorompóval
  K8 Vasúti átjáró főúton, mellette vezetett gyalogúttal, fél- és fénysorompóval
  K9 Ferde szögű keresztezés (>60°) főúton, kerékpárúttal, fél- és fénysorompóval
K10 Ferde szögű keresztezés (60°>) útkorrekcióval, mellékúton, kerékpárúttal,  fénysorompóval
K11 Vasúti átjáró mellékúton, fél- és fény­sorompóval, út- és vasúti pálya közötti  szintkülönbség esetén
K12 Vasúti átjáró kerékpárúton, fél- és fénysorompóval, kerékpárút- és vasúti pálya közötti szintkülönbség esetén
K13 Vasúti átjáró gyalogúton, fél- és fénysorompóval, gyalogút- és vasúti pálya közötti szintkülönbség esetén
K14 Vasúti átjáró párhuzamos közlekedésre alkalmas főúton, középszigettel és a forgalmi irány teljes szélességét lezáró sorompóval

6.2. Engedélyezési szintű tervek

Az elrendezési vázlatok készítését követően a MAÚT által delegált szakmai stáb és a Tervező közös álláspontja volt, hogy az engedélyezési szinten kidolgozandó típusok segítik és irányt mutatnak önkormányzatoknak, kezelőknek, tervezőknek a hatóság részére benyújtandó dokumentációk főbb szabványos kialakítási lehetőségeiről és az elvárt és szükséges megjelenítéséről.
A szakmai bizottsággal közösen kidolgozott mintatervek a jogszabály-módosítási javaslatokkal együtt hatályba lépésü­ket követően a jogalkalmazók – hatóságok, közútkezelők, vasútipálya-üzemeltetők és tervezők – munkáját jelentősen megkönnyítik, segítik. 

*e-UT 03.06.11 (ÚT 2-1.225.) számú útügyi műszaki előírás (továbbiakban: UME)