A konzorciumot négy cég alkotja: a Szen­tesi Vasútépítő Kft. (mint konzorciumvezető 37,5% részesedéssel), a Mávép­cell Kft. (37,5%), a Közgép Zrt. (20%) és a Ke­letút Kft. (5%).

A projekt stratégiai és gazdasági döntéseit a Konzorciumi Tanács hozza meg, melyet a konzorciumi tagok vezetői szintű képviselői alkotnak. Ők hatalmazzák fel a projektvezetőt a végrehajtásra. A kon­­zorcium először kisebb létszámmal indította el működését, és azóta folyamatosan bővülve igazodik az igényekhez. A szer­vezet méretét a feladat nagysága, bonyolultsága, összetettsége és a műszaki tartalmak változásai indokolják. A tendereztetés és szerződéskötés közti hosszú időben érvénybe léptek olyan rendeletek, melyeket a terveztetés és kivitelezés során figyelembe kell vennünk. Ilyen volt például az aluljárók és kapcsolódó utak kialakítása az esélyegyenlőség figyelembevételével. Idő­köz­ben a hatóságok és önkormányzatok el­várásai is részben megváltoztak, így a ter­veket újra kellett gondolnunk, néhol je­lentős műszaki tartalomváltozással.
A vonalszakasz felújítását nettó 54,898 milliárd forintból kell elvégezni, melynek egynegyede átalányár-elszámolásban történik, a maradék háromnegyed része pedig tételes elszámolással. Az összköltségből 25,58 milliárd forint a pályaépítési munkák költsége, a műtárgyak 10,3 milliárd forint összegből épülnek. További főbb tételek: zajvédelem – 1, 642 milliárd; felsővezeték – 3,855 milliárd; kábel­alépítmény, egyéb vasúti kábelezési munkák és közművek – 619 millió; ideiglenes pályaépítés és kapcsolódó munkái – 690 millió; ideiglenes biztosítóberendezési munkák – 1 milliárd forint. A munkához kapcsolódik a Pusztaszabolcs–Börgönd mellékvonal felújítása, amelyet 5,038 milliárd forintból kell elvégezni. Ezt a vonalat az átépítéshez kapcsolódó vágányzárak során kerülőirányként használja a vonatforgalom, hogy a forgalmi korlátozások a lehető legkevésbé zavarják a vonatközleke­dést. A munkarészek felosztását az 1. táb­­lá­­zat­ban mutatjuk be, a vonal vázlatos rajzát az 1. ábra szemlélteti.
A szervezeti séma (2. ábra) utal a munkanemek konzorciumi tagok közti felosztására, de területi megosztás is van a pá­lyaépítő cégek között: a Tárnok–Ká­pol­nás­nyék szakasz a Szentesi Vasútépítő Kft. érdekköre, míg a Kápolnásnyék–Szé­kes­­fe­hér­vár vonalszakasz a Mávépcell Kft. ér­dek­körébe tartozik.

A tervezett ütemezésben már a pályáztatás és szerződéskötés időszakában hat hónapos késedelem lépett fel. Célként tűztük ki, hogy a kiírásban meghatározott ütemet 2009 decemberéig, de legkésőbb a 2010. tavaszi indulásig utolérjük. Ezt nehezítette, hogy a nyári menetrendi időszakban tartandó vágányzárakhoz a MÁV Zrt. nem járult hozzá. A mellékvonalat a 2008. őszi indulás helyett a törzshálózati átépítéssel egy időben kellett megvalósítani (3., 4. ábra). A kez­désből eredő csúszás behozásához a vá­gány­zári időtartamok drasztikus csökkentésére volt szükség. Ez valamennyi szakág tevékenységét érintette, de elsősorban a műtárgyak kivitelezőit. A rövid átfutási idők miatt új technológiákat kellett kidolgozni, melyek jelentős többletköltségekkel jártak. A tervek szerint 2010 őszén már utol­­érnénk a tervezett programot, ám nem ál­tat­juk magunkat (5., 6. ábra).

Az elmaradt munkák mennyisége jelentős, azonban úgy tűnik, hogy a vasúti forgalmat érintő pályaépítési munkákkal folyamatos vágányzárakban utolérjük ma­gun­kat. Az elmaradt munkákat pedig meg­­próbáljuk minél kisebb zavartatással el­végezni. Elképzelhető, hogy 2011-től a tel­jes vonalszakaszon vég­zendő átépítés szomszédos pro­jektje (Budapest Ke­len­föld–Tárnok) be­kapcsolódik, de erre még nincs információnk. A vonalszakasz teljes átépítésének 2012-re kell elkészülnie, így erre az évre csak Börgön­d­pusz­ta térségében maradhatnak feladatok (7. áb­ra).

Kon­­zor­­ciumunk rendkívül sok, különböző szakág munkáját végző vállalkozók te­vé­kenységét koordinálja, és elkötelezett a feladat szakszerű és ütemes végrehajtása mellett. Reméljük, hogy e rövid ismertetéssel és a bemutatott fázisábrákkal sikerült érzékeltetni a feladat összetettségét, sokrétűségét, az olvasó pedig ízelítőt kapott egy Balatonra vezető vasúti fővonal forgalom alatti átépítésének nehézségeiről.