A kivitelezés előzményei

A 30a számú vasúti fővonal Tárnok–Székesfehérvár vonalszakasz átépítésének tervezése 2004-ben kezdődött. A munkákat két tervező konzorcium végezte. A Tárnok–Kápolnásnyék és a Dinnyés–Székesfehérvár szakaszt a Vössing GmbH vezette konzorcium készítette, a Ká­pol­nás­nyék–Dinnyés szakaszt a RING Mér­nö­ki Iroda Kft. vezette konzorcium tervez­te. A tervezők feladata volt minden szak­ágra kiterjedően az engedélyezési és tender-, illetve a kiviteli tervek elkészítése.
A tervezési munkában érintett szakágak a következők voltak:

• Vasúti pálya
• Műtárgyak
• Biztosítóberendezés
• Távközlés
• Felsővezeték, váltófűtés, távvezérlések
• 04 kV-os létesítmények
• Magasépítmény
• Közművek
• Útépítés
• Környezetvédelem

A két szakaszra elkészített engedélyezési tervek alapján adta ki a hatóság a létesítési engedélyt, majd ezt követően készültek a tender-, illetve a kiviteli tervek, melyek leszállítása után kezdődhetett el a teljes szakasz kivitelezési munkáinak vállalkozásba adása.
A nyertes kivitelező feladatai között szerepelnek még további tervezési munkák is. Ezekre a feladatokra a nyertes – SZCKM-2008 Konzorcium – a RING Mér­nöki Iroda Kft.-vel mint generáltervezővel szerződött a múlt év során. A ki­viteli terv készítése szintén érinti azokat a szakágakat, melyek rész vettek az előző tervfázisok elkészítésében.

Tervezési feladatok

A tendertervek további kidolgozása kiviteli terv szintű tervekké

A tenderanyagban levő tervek között voltak csak engedélyezési szinten kidolgozott tervek. Ezeknek az engedélyezési terveknek és a létesítési engedélynek az alapján kell elkészíteni a megvalósításhoz szükséges kiviteli terveket. A tervezések az aluljárók egy részét és a mellékvonali – Pusz­ta­szabolcs–Börgönd – vasúti pályát érin­tették.
A tenderben a berendezésfüggő létesítményekről kiviteli szintű tervet nem lehet adni, hiszen nem lehet előre tudni, mi­lyen berendezést telepít a kivitelező. A ten­derben csak a berendezéstől elvárt mű­kö­dést lehet meghatározni. A kivitelezés fo­lya­mán válik véglegessé a berendezés tí­pu­sa, melynek ismeretében már elkészíthetők a konkrét kiviteli tervek.

Kivitelezési munka végrehajtásához szükséges tervezések

Az építés folyamán a kivitelező a jelen állapotból kiindulva több fázison keresztül jut el a végleges állapotig, a forgalom folyamatos fenntartása mellett. Fontos tervezési munka az egyes építési fázisok terveinek elkészítése. A tervek kiterjednek az ideiglenes pálya geometriájára, az azt kö­vető felsővezeték kialakításra és a biztosítóberendezés adott fázishoz tartozó áram­köri kiépítésére.
A tendertervek készítésekor még nem ismertek azok a technológiák, melyeket a majdani kivitelező a munka során alkalmazni kíván. A kivitelezéskor választott technológiához tartozó terveket a kivitelezés megkezdéséig kell elkészíteni. Ki­vi­te­le­zés közben előállt, előre nem látható prob­lémák kezelésére vagy a kivitelezés eg­yszerűsítését elősegítő megoldásokra szolgáló tervek készítése.

Egyéb tervezési munkák

A tervek hatósági engedélyének érvényessége határozott idejű. Az engedély kiadása és a kivitelezés megkezdése közötti időszakban egyes engedélyek érvényességi ideje lejár, ezért az építési engedéllyel rendelkező létesítmények építési engedélyének meghosszabbításához szükséges do­ku­mentumokat össze kell állítani, vagy a terveket ismét el kell készíteni. A tenderterv készítése óta életbe lépett új szabványok előírásainak megfelelően a terveket át kell dolgozni.
Az üzemeltető által kért változtatásokhoz – korszerűbb berendezések vagy műszaki megoldások alkalmazása – szükséges tervek elkészítése.

Generáltervezői feladatok

A tervezés szinte valamennyi vasúti szak­ágra kiterjed, ezért a tervezők munkájának irányítását, szervezését és a kapcsolódó műszaki, jogi, pénzügyi adminisztrációt a generáltervező látja el a saját szak­ági tervezési munkái mellett. A tervezői szervezet felépítését az 1. ábra szemlélteti a kap­cso­la­ti és egyeztetési folyamatok be­mu­tatásával.
A tervezőknek a terveket a kivitelezési ütemekhez igazodva kell szállítani. A mun­kaindítás feltétele, hogy a munka tényleges megkezdésére a tervek üzemeltetői véleményezéssel és mérnöki jóvá­hagyással a kivitelező rendelkezésére álljanak.
A munkafolyamatot a 2. ábra mutatja be a résztvőkkel és a munka lépéseivel.
 

Lényegesebb pályatervezési munkák

Pályaépítés kiviteli terve

A Pusztaszabolcs–Börgönd vonalszakaszról a tenderben csak engedélyezési terv készült, mely alapján el kellett készíteni a kiviteli tervet. A pálya vízszintes vonalvezetése nem változott az engedélyezési tervhez képest. A magassági vonalvezetés kialakításánál viszont már figyelembe kellett venni a megválasztott építési technológiát és a megépítendő pályaszerkezetet. A terv kitért az alkalmazott anyagok paramétereire, az építési technológiára. El kellett készíteni a pálya víztelenítési és vízelvezetési rendszerének és azok létesítményeinek részletterveit, valamint a vonalon levő szintbeni átjárók engedélyezési és kiviteli terveit.

Építési fázisok pályatervei

A fázisterv a kivitelezési ütemek megvalósításához szükséges pályaterv a meglevő állapottól a végső állapot kialakításáig a folyamatos forgalomfenntartás feltételeinek biztosításával. A tervnek be kell mu­tat­nia az aktuális fázis geometriai kialakítását vízszintes és magassági értelemben. A geometriának alkalmasnak kell lennie az alkalmazott technológiai sebesség biztonságos fenntartására az építés idején. A geometriát úgy kell kialakítani, hogy biztosított legyen a forgalom számára szükséges űrszelvény a végleges vagy az ideiglenes létesítmények mellett egyaránt. Fi­gye­lem­mel kell leni a pálya állékonyságára, amennyiben a forgalmi vágány mellett a pályaszint alatt folyó munkát is végezni kell. A geometriai terven túl – szükség sze­rint – elkészül az adott fázishoz tartozó szi­ge­te­lési és sínkiosztási terv, egyéb ideiglenes létesítmények – átjárók, ideiglenes peronok – tervei és a kitűzési tervek.

Peronok tervei

Jelen projekt keretében a peronok részletterveinek készítésénél módosítani kellett a pá­­lyatervet az új előírásnak megfelelően 30 centiméteres peronmagasságról 55 cen­timéteresre. A peronok berendezési tervein meg kall adni a beépítendő utaskényelmi, tájékoztatási és üzemi létesítmények elhelyezését. A peronburkolatok részlettervein megoldást kell adni a peronokban levő létesítmények környezetében levő burkolat geometriai kialakítására és a burkolóelem elhelyezésére. Ez utóbbi eset­ben figyelemmel kell lenni az esélyegyenlőségi törvény előírásaira.
Ezek a létesítmények az aluljárók lépcsőkarjai, az esélyegyenlőséget biztosító lif­tek, lámpaoszlopok, peronbútorok, le­fe­dé­sek tartóoszlopai.

Kábel-alépítményi tervek

Az állomásokon, megállóhelyeken levő, nem földbe kerülő kábelek alépítményi létesítményeinek tervezése során el kell készíteni a kábelcsatornák, csöves alépítmények helyszínrajzi és keresztmetszeti elhelyezésének terveit, figyelembe véve a kábelek funkcióját és a peronban levő többi létesítményt.
A kábel-alépítményi tervek része a megszakító építmények tervei, melyek ha szabványosak, nem igényelnek részlettervet. Egyedi méretű megszakító létesítményekről viszont részletes szerkezeti tervet kell készíteni.
A kábeleket több esetben is át kell ve­zetni a pálya alatt. Ezen átvezetések mindegyikéről önálló, ún. pályakeresztezési tervet kell készíteni. A keresztezési terv készítésekor figyelemmel kell lenni az aktuális építési fázisra és a végállapotra.
A bemutatott tervezési feladatok is­mertetéséből érzékelhető, hogy a mun­ka csak valamennyi szakág, az üzemeltető és a forgalom aktív együttműködésével végezhető.