Az ingatlan állapota a felújítás előtt

• rendezetlen, előnytelen telekstruktúra (1. ábra),
• rossz állapotú épületek és közművek,
• elaprózott funkciók,
• túlméretezett, alulhasznosított épület­állomány,
• kedvezőtlen közlekedési kapcsolatok,
• vegyes színvonalú szolgáltatások.

Főbb ingatlanfejlesztési célok az üzemeltető elvárása alapján

• ingatlanrendezés (telek, tulajdoni és üzemeltetői viszonyok),
• adekvát közműhálózat létrehozása,
• az épületállomány racionalizálása,
• egységes építészeti arculat megteremtése,
• gazdaságosan üzemeltethető épületállomány létrehozása,
• állomási szolgáltatások fejlesztése,
• a közlekedési kapcsolatok erősítése.

Ezek a célok csak a felvételi épület teljes felújításával, építészeti értékeinek kiemelésével, helyreállításával, területének minél nagyobb arányú hasznosításával, a vasútüzemi, irányítási és utaskiszolgálási funkciók betelepítésével volt megvalósítható.

A felvételi épület bemutatása

Az épület Vácon, a Széchenyi utca végén, a 42. szám alatt található. Helyrajzi száma 1829/47. Szabadon álló, összközműves, háromszintes (pince, földszint, emelet) épület, melynek ±0,00 szintje 115,50 m Bf. Alapterülete 1358 m², párkánymagassága 6,28; 6,70; 9,20 m.
Az 1846-ban emelt vasútállomás épületeit Vadas Ferenc művészettörténész kutatásaiból ismerjük. A bécsi Staatsarchivban találták meg az eredeti tervek között a felvételi épület déli homlokzatát és ehhez nyaktaggal kapcsolódó, faszerkezetű fogadócsarnokot, valamint a szemközti keresztházas épületet ábrázoló terveket (2. ábra).

A tervek alapján látható, hogy a jelenlegi felvételi épület felmenő falaiban, nyílásrendszerében, őrzi az 1846-os kialakítást. Az eredeti épület egyszerű, szabadon álló, téglalap alaprajzú, emeletes, kubusos, oromfalas volt, héttengelyes hossz- és háromtengelyes rövidebb homlokzattal. A nyílások félköríves záradékúak voltak. Az épület homlokzatát hangsúlyos övpárkány osztotta.

Az első jelentősebb átalakítás 1892-ben történt. Ekkor a két oldalszárnnyal bővítették az épületet (3. ábra). A földszintes oldalszárnyak kéttengelyesek és enyhe hajlású nyeregtetővel fedettek. Az új toldalékok homlokzati kialakítása és nyílásai megfeleltek az épület korábbi rendszerének. A korabeli építési engedély szerint ekkor az állomás további épületekkel bővült.

A Budapestet Veresegyházon át Váccal és Gödöllővel összekötő helyiérdekű vasútvonal az ország első villamosított vasútvonala volt, melyet 1911. szeptember 2-án adtak át. A beruházással kapcsolatban számos kisebb épület épült a váci vasútállomás területén.
1931-ben került sor az épület előcsarnokának bővítésére, új homlokzati kiképzésre és a tető megemelésére (4. ábra).

A homlokzatot kilenctengelyesre bővítették, a középrizalitra íves záradékú oromfalat építettek. Az új felvételi épület így kilenctengelyes lett, középen háromtengelyes álközéprizalittal. Ehhez csatlakoztak az attikával koronázott, földszintes toldaléképületek. Ez stílusában és tömegében az átépítés előtt látható állapot (5. ábra).

A földszinti homlokzatot sávozott vakolat tagolja, a nyílások félköríves záródásúak, vakolatból kialakított, tagozott béllettel. Az emeleti ablakok könyöklői alatt az utcai homlokzaton csúcsban záródó, lapos köténydísz van.
A historizáló vakolatarchitektúra neobarokk elemeket mutat, míg a középrizalit fölé emelt íves oromfal késői szecessziós elemekkel gazdagított.

Az épület állapota a felújítás előtt

Az épület tömege, külső homlokzata, vakolatarchitektúrája, tagozatai viszonylag jó állapotban őrizték a XX. század első harmadában történt átalakítás műformáit. A belső terek viszont jelentősen átalakultak, a burkolatok és nyílászárók nagyrészt kicserélődtek, és az alaprajzi elrendezés is megváltozott. Az épülethez 1996-ban faszerkezetű előtetőt építettek, héjazatait kicserélték.
Az épület funkcionális kialakítása az idők során folyamatosan változott, ennek következménye rosszul használható, zavaros térstruktúra lett.
Az emeleten lakások voltak, a földszinten számottevő volt a hasznosítatlan terület (pl.: bezárt kultúrváró, restikonyha) vagy rosszul hasznosított terület (pl.: MÁV-Start-irodák, restijátékterem, öltözők), az utasáramlás kis, zegzugos területeken folyt.
A műszaki kialakítás a XXI. századra elavult.

Főbb beavatkozások

A felújításkor teljes belső funkcionális át­rendezésre került sor. A földszinten helyez­ték el az utaskiszolgálási tereket (az utascsarnokot, pénztárt, mosdókat, üzleteket, kormányablakot). Az emeleten és a földszint egy részén a szolgálati helyiségek, forgalomirányítás, technológiai terek, irodák, öltözők kaptak helyet. A pincébe került a gépészet és az egyéb funkciók.
Az átalakítás során az emeletközi födé­mek cseréje is szükséges volt. Új, sík vas­beton födém készült, mely az eredeti főfalakra terhel fészkes betüskézéssel. Az új utascsarnok tágas terének kialakítása miatt falkiváltásokra volt szükség gerendák és új vasbeton pillérek alkalmazásával.
A 12 kéményt lebontották, és 4 visszaépült a gépészet légtechnikai rendszerei számára.
A tetőt faanyagvédelmi szakvélemény alapján részben javították, részben cserélték. A fa zárófödém alulról tűzgátló burkolatot kapott, a faanyagokat tűz-, rovar- és gomba ellen kezelték.
A tetőre engóbozott (agyagiszap bevonatú) égetett agyagcserépfedés, illetve bitumeneslemez-szigetelés került.
A nyílászárók az eredeti mintájára, azzal megegyező osztású és keretarányú, egyedileg gyártott, kapcsolt gerébtokos fa nyílászárók, hőszigetelt kivitelben, háromrétegű üvegezéssel.
A homlokzati tagozott vakolatot helyreállították, és a szükséges helyeken kiegészítették saját anyagú, cementbázisú vakolattal. Az ablakok körül gipszből készült az eredeti tagozott béllet helyreállítása. Az emeleti ablakpárkányok alatti kötény­díszeket újraépítették (6. ábra). A vakolat az épülethez illeszkedően szilikátbázisú. A homlokzati színt falkutatás alapján választották ki.

A falakat eredetileg nem szigetelték talajnedvesség ellen, az utólagos szigetelés injektálással és kiegészítő kent szigeteléssel, a lábazat lélegző vakolattal készült.
A korábbi, szakszerűtlenül kivitelezett fa előtető helyére – a funkcionális igény miatt – egy korabeli minta (Józsefvárosi pályaudvar előtető) alapján készült, egyedileg gyártott fa előtető került, bár ezen a helyen az előtetőnek nincs közvetlen történelmi előzménye, mert az épület mellett egy faszerkezetű csarnok volt.
A belső terek a fenntarthatóság jegyében vandálbiztos és akadálymentes kialakításúak, az épülethez illeszkedő, annak formavilágával nem konkuráló, egyszerű, neutrális esztétikával, kevés – főleg arculati – szín alkalmazásával. Az utascsarnok mészkő padló- és falburkolatot kapott, a falakon a törtfehér alapfestés dominál. A mosdókban a padló sötétebb szürke, a falakon pedig bézs, nagyméretű kőporcelán burkolólapok vannak.
A munkát nehezítette, hogy a teljes átalakítást folyamatos üzem mellett, ütemezve, részleges használatba vételi engedélyezésekkel kellett elvégezni, továbbá több tender több szakági kivitelezőjének kellett együttműködnie.
Mint minden átalakításkor, itt is számos meglepetéssel szembesült a kivitelező. Például: az eredeti húzott karú, lebegő kőlépcső az átépítés közben leszakadt, a helyére vasbeton lépcső került az eredetivel közel megegyező geometriával.
Kiviteli terv épí­tész-generáltervező: Mata-­Dor Architektúra Kft.
Generálkivitelező: Swietelsky Magyarország Kft.

Összefoglaló

Az átépítés során az épület visszakapta az 1931-es állapota szerinti megjelenését. Az azóta elvégzett szakszerűtlen vagy stílusidegen kiegészítéseket, szerkezeteket eltávolították. Szerkezetei ugyanakkor magas műszaki színvonalúak, megfelelnek a mai elvárásoknak is. Az örökségvédelmi és műszaki szempontok között egyensúlyozva, jó kompromisszumos megoldásokat találtak a munkálatokban részt vevő tervezők és örökségvédelmi szakemberek.
Az épület funkcionális kialakítása és tech­nológiai rendszerei illeszkednek a komp­lett állomási rekonstrukcióhoz, az­zal együtt értelmezendők. Szerencsés, hogy egy épület és teljes környezete az állo­mási előtértől, az aluljárón át a peronokig (7. ábra) együtt tudott megújulni, nagyrészt összhangban az állomási infrastruktúra többi, kapcsolódó elemével, egységes arculattal és többé-kevésbé egységes minőségben.
Fontos lenne, hogy az épület és környezetének üzemeltetése hosszú ideig biztosítsa és élvezhetővé tegye ezt a minőséget.