Az OSZZSD kormányközi szervezet (alapítva: 1956), jelenleg 30 teljes jogú tagja van (Magyarország alapító tag) (1. ábra). Legfontosabb feladata az Európa és Ázsia közötti vasúti összeköttetés fejlesztése, különös tekintettel a fuvarjogi kérdésekre. A szervezet székhelye kezdetektől fogva Varsó.
A szervezet új alapszabályának (magyar nyelvű fordítása az azt kihirdető 142/2003. [IX. 9.] kormányrendeletben található) hatályba lépése (1993) óta az OSZZSD tagjai lehetnek az egyes országok közlekedési minisztériumai mellett a központi állami közlekedési szervek, illetve a vasutak központi szervei is.
Irányító szerve a Miniszteri Értekezlet, amely dönt új tagok felvételéről, a szervezet alapszabályának módosításáról és kiegészítéséről, valamint a költségvetésről. A Vezérigazgatói Konferencia a vasutak szintjén irányítja az együttműködést. Azokban az országokban, ahol több vezérigazgatóság van, az adott ország OSZZSD-tagja dönti el, ki vegyen részt a munkában. (A magyar közlekedési miniszter 1993-ban meghatalmazással átadta a minisztériumi tagságot, az ezzel járó jogait és kötelezettségeit a MÁV Zrt.-nek, az ideiglenes vagy végleges visszavonás lehetőségének fenntartásával) [1].
A 30 tagállam mellett megfigyelőként vesz részt a szervezet munkájában a görög OSE, a francia SNCF, a német DB AG, a szerb ZS és az orosz „FPC” Rt. – az orosz vasutak (RZSD) személyszállítási leányvállalata, továbbá társult vállalkozásként 34 vállalat Európa és Ázsia OSZZSD-tagországaiból.
A munka öt bizottságban és két állandó munkacsoportban, valamint számos időszakos munkacsoportban folyik.

Az OSZZSD végrehajtó szerve a Főbizottság

A Főbizottság biztosítja az OSZZSD tevékenységét a Miniszteri Értekezlet és a Vezérigazgatói Konferencia ülései közötti időszakban. A Főbizottság ellátja az OSZZSD keretében megkötött megállapodások és szerződések letéteményes funkcióit.    
A Főbizottság az OSZZSD tagjai által a Főbizottsághoz delegált szakemberekből áll. A Főbizottságot a Főbizottság elnöke vezeti. A vezetőség az elnökből, a két alelnökből és a Főbizottság titkárából áll. (A Főbizottság titkári tisztségét 2002 óta Magyarország képviselője töltötte be, Kiss Attila 2015. május 1. óta látja el a titkári feladatokat.)
Az OSZZSD végrehajtó szervei a szakmai bizottságok
I. Közlekedési Politikai és Fejlesztési Stratégia Bizottság.
II. Közlekedés Jogi Bizottság;
III. Teherszállítási Bizottság.
IV. Személyszállítási Bizottság.
V. Infrastruktúra és Vasúti Jármű Bizottság.

Állandó munkacsoportok

Jelenleg két ilyen csoport működik, a Kódolás és Informatika Állandó Munkacsoport és a Pénzügyi és Számviteli Állandó Munkacsoport.

Ideiglenes munkacsoportok

• Ideiglenes munkacsoport a vasúti közlekedés szakoktatásával/képzésével kapcsolatban.
• Az OSZZSD Bizottság közlekedéspolitikai és fejlesztési stratégiájával foglalkozó szakértőinek ideiglenes munkacsoportjai:

– a tudományos, műszaki és gazdasági információk technikai és programinformációs kérdéseiben;
– az OSZZSD vasúti közlekedési statisztikája kérdéseiben;
– a veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályok frissítésének kérdéseiben (az SzMGSz [Nemzetközi vasúti árufurazásról szóló megállapodás] 2. melléklete);
– a rakományelhelyezés és -rögzítés műszaki feltételeinek kidolgozására.

Közös csoportok más nemzetközi szervezetekkel

• OSZZSD/ERA (Európai Vasúti Ügynökség) Kapcsolattartó Csoport a „Együttműködés az ERA és az OSZSZD között az 1520/1524 mm és 1435 mm nyomtávú EU-s és nem EU-s vasúti rendszerek kapcsolatának elemzése kérdéseiben” témában.
• CIT (Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Bizottság)-OSZZSD közös munkacsoport (jogi csoport) a CIM (Nemzetközi vasúti árufuvarozási egyezményre vonatkozó egységes szabályok)/SzMGSz közlekedési jogi harmonizációja kérdéseiben.
• „Kódolás és informatika” közös OSZZSD/UIC (Nemzetközi Vasúti Szövetség) csoport.

Az Infrastruktúra és Vasúti jármű Bizottság feladatkörébe rendelt témák

1. Járműszelvények a nemzetközi közlekedésben.
2. Vasúti pálya és műtárgyak.
3. Biztosítóberendezések és távközlési hálózatok.
4. Energiaellátási és villamos vontatási berendezések.
5. Vasúti járművek és a részegységeivel szemben támasztott műszaki követelmények.
A MÁV Zrt. Pálya és Mérnöki Létesítmények Főigazgatósága szervezete a 2. Vasúti pálya és műtárgyak témakörökben végez szakértői munkát.
A 2. Vasúti pálya és műtárgyak téma keretében négy szakértői munkacsoport működik, ezek az alábbi altémákban dolgoznak ki döntvényeket:
– Sínek, sínleerősítések, hézagnélküli vágányok és felépítményi munkák gépesítése.
– Az alépítmény és műtárgyak komplex kérdései.
– A vasúti pálya komplex diagnosztikája (2. és 3. ábra).

– Vasbeton aljak, kitérőaljak, kitérők és diagnosztikájuk (4. és 5. ábra).
A MÁV Zrt. Pálya és Mérnöki Létesítmények Főigazgatósága szakértői mind a négy szakértői csoportban részt vesznek és az éves munkatervekben javasolt témákban témavezetőként vagy társszerzőként dolgoznak ki szakmai anyagokat.

Az Infrastruktúra és Vasúti Jármű Bizottság éves értekezletének feladatai

– A szakértői értekezletek munkájának értékelése, a szakértők által kidolgozott anyagok, ajánlás jellegű döntvények jóváhagyása.
– A következő évi munkaterv megtárgyalása és kötelező jellegű döntvényekkel együtt a Vezérigazgatói Konferencia (meghatalmazottak) értekezlete elé terjesztése jóváhagyásra.
– Jelentés összeállítása az éves munkáról a Vezérigazgatói Konferencia (meghatalmazottak) értekezlete számára.
– Együttműködés más nemzetközi szervezetekkel, például az UIC-vel, az infrastruktúrával és járművekkel kapcsolatos témákban, közös döntvények kidolgozása.

OSZZSD Pálya és Műtárgyak (IX.) Bizottság

Az OSZZSD Pálya és Műtárgyak (IX.) Bizottság apparátusának magyar tanácsosai: Pasa János (1974–1978), Rege Béla (1978–1983), Németh István (1983–1989), Rege Béla (1989–1993) kínai bizottsági elnök mellett szervezték a bizottságban folyó szakmai munkát. 2013-tól az OSZZSD alapszabály-módosításának megfelelően megtörtént a szervezet átalakítása, korszerűsítése, létrejött több műszaki bizottság összevonásával az OSZZSD V. Műszaki Bizottsága, jelenlegi nevén V. Infrastruktúra és Vasúti Jármű Bizottság cseh elnökkel.

Az OSZZSD-ben folytatott együttműködésünk hozadéka

1993 óta a műszaki együttműködés az egyesített V. Infrastruktúra és Vasúti Jármű Bizottságban folyik szakmánként és témánként szervezett szakértői csoportokban, ahol a magasabb szintű műszaki tudásbázissal és tudományos háttérrel rendelkező 10-12 tagvasút működik együtt.
A pályás bizottságban a MÁV-szakértők valamennyi részterületen aktív szerepet vállalnak a szakmai ajánlások kidolgozásában. 1999 óta a MÁV megbízásából a MÁV KFV Kft. koordinálja a magyar szakértők részvételét az Infrastruktúra és Vasúti Jármű Bizottság fent említett 1. és 2. témák szakértői csoportjaiban.
Az utóbbi években a MÁV részéről kiemelt szerepet kaptak a pályadiagnosztikával kapcsolatos témák, ezek kidolgozásának témavezetői feladatait a MÁV látta el. Példaként az utóbbi években a MÁV témavezetésével kidolgozott ajánlások a teljesség igénye nélkül:

• a vasúti alépítmény komplex diagnosztikai rendszere;
• georadar alkalmazása az alépítmény-diagnosztikában;
• kitérők diagnosztikai rendszere;
• a vasúti felépítmény komplex diagnosztikai rendszerének alapelvei;
• a vasúti infrastruktúra komplex diagnosztikai rendszere;
• hézagnélküli vágányok semleges hőmérsékletének műszeres meghatározása;
• sínhegesztések komplex átvételi rendszere stb.

Pályás területen a MÁV szakértői folyamatosan tartják a kapcsolatot a társvasutak szakembereivel, felhasználva az itt kialakult szakmai kapcsolatokat a kétoldalú együttműködés kialakításában és fejlesztésében.
Az OSZZSD-ben kialakított korábbi és jelenlegi kapcsolatoknak köszönhetően pályás területen szoros műszaki együttműködést sikerült kialakítani többek között a pályadiagnosztika területén:

• A Lengyel Vasúti Intézettel (IK):

– korszerű kitérődiagnosztikai rendszer létrehozása folyamatos kitérőmérési eljárás alapján;
– hézagnélküli vágányok szakértői rendszere;
– vasúti alépítmény diagnosztikai és szakértői rendszere kidolgozásában szerződéses alapú együttműködés.

• A PKP Lengyel Vasútvonalak Rt.-vel és annak Pályadiagnosztikai és Geodéziai Központjával, mint a MÁV Központi Felépítményvizsgáló Kft. szakmai partnerével:

– pályadiagnosztikai mérőrendszerek – geometria, síndiagnosztika – korszerűsítése, szakértői rendszerek kiépítése és működtetése területén rendszeres konzultációk és tapasztalatcsere;
– együttműködés hídgazdálkodási rendszerek kidolgozásában.

• A szentpétervári Radioavionika Rt.-vel:

– korszerű ultrahangos sínvizsgálati rendszerek kidolgozása szerződéses alapon;
– hézagnélküli vágányok semleges hőmérsékletének mérésére szolgáló magyar mérőkészülék bevezetése az orosz vasutakon, szerződéses alapon.

• A Cseh Vasutak Műszaki Központjával:

– vasúti alépítmény-diagnosztikai rendszer kialakítása georadar alkalmazásával;
– űrszelvénymérési rendszerek tanulmányozása, információcsere a létező rendszerekről;
– együttműködés a pályadiagnosztikai szakértői rendszerek továbbfejlesztésében.

• A Cseh Vasúti Kutatóintézet (VUZ) mint tanúsító szervezet 2009-ben tanúsította a MÁV SDS síndiagnosztikai mérőkocsijára telepített AVIKON-03 ultrahangos sínvizsgáló rendszert (6. ábra).
• A Bolgár Vasúti Infrastruktúra Műszaki Központjával lézeres űrszelvénymérő berendezés gyakorlati kipróbálása és alkalmazhatóságának vizsgálata (7. ábra).

Megemlítendő, hogy az OSZZSD-ben kiépített kapcsolatainknak köszönhetően jött létre szakmai együttműködés azzal a lengyel pályadiagnosztikai eszközöket és rendszereket fejlesztő GRAW céggel, amely a MÁV FMK-004 (EM-120) geometriai mérőkocsija mérőrendszerének korszerűsítését végezte a kiírt tender győzteseként 2000/2001-ben a MÁV szakemberei által kidolgozott specifikáció alapján. A cég részt vett az FMK-007 mérőkocsi irodai rendszerének kifejlesztésében is. A korszerűsített, megépített mérőkocsik nagy megbízhatósággal működnek a MÁV és a szomszédos vasutak hálózatán (ez utóbbiakon elnyert pályázat és megrendelés alapján). A korszerűsítést a lengyel cég a többi ajánlatnál lényegesen olcsóbban, magas műszaki színvonalon végezte el, a probléma bonyolultságához képest rövid határidővel.
Hasonlóan a fentiekhez, a MÁV síndiagosztikai mérőkocsija mérőrendszerének kapcsán az OSZZSD-kapcsolatok útján jutottunk el a világszínvonalú ultrahangos sínvizsgáló rendszert gyártó Radioavionika Rt. nevű orosz céghez. A 2005-ben Budapesten tartott OSZZSD sínes szakértői értekezletre (8. ábra) meghívást kaptak ultrahangos sínvizsgáló rendszereket gyártó cégek, így a magyar szakembereknek helyben volt lehetőségük megismerkedni a bemutatott rendszerek képességeivel, illetve támpontot kapni a MÁV igényeinek megfelelő rendszer kiválasztásához (9. ábra). Az orosz rendszer 2008-ban lett üzembe helyezve a MÁV SDS síndiagnosztikai mérőkocsiján és gyakorlatilag üzemzavarmentesen működött a rendszer 2017-ben bekövetkezett korszerűsítéséig, amelyet a Radioavionika NyRt. végzett. A Radioavionika NyRt. ultrahangos sínvizsgáló rendszere lett telepítve az FMK-008 síndiagnosztikai mérővonatra (10. ábra). A korszerű rendszerek lehetővé tették a mérési szolgáltatást több szomszédos ország (Ausztria, Szlovákia, Szlovénia) vasúthálózatán is.
Megemlítendő, hogy a nemzetközi együttműködésnek köszönhetően a cseh és a lengyel vasutak új ultrahangos síndiagnosztikai kocsijaira a MÁV KFV Kft. mérő forgóvázai kerültek beépítésre.
Fenti példákat a nemzetközi – így az OSZZSD keretein belül folytatott – együttműködés műszaki és gazdasági előnyeinek illusztrálására mutattuk be pályás területre vonatkozóan.

A szervezetben folytatott többoldalú együttműködés előnyei

• A magas műszaki színvonallal rendelkező vasutakkal és kutatóintézetekkel való rendszeres, szakértői szintű együttműködés, információszerzés.
• Magyar diagnosztikai rendszerek bevezetése társvasutaknál piaci alapon.
• Társvasutaknál alkalmazott korszerű műszaki megoldások átvétele a világpiaci árnál lényegesen kedvezőbb feltételekkel.
• Hozzáférés a MÁV nemzetközi vasúti környezetének számunkra létfontosságú információihoz – ezt megkívánja földrajzi helyzetünk.

Kapcsolattartás

A 2020-as Covid-19-világjárvány a személyes találkozókat lehetetlenné tette, az OSZZSD szakértői értekezletei zömében videokonferencia keretében bonyolódnak jelenleg, tekintettel a nemzetközi politikában bekövetkezett negatív változásokra is. Azonban pozitívum, hogy a Miniszteri Értekezlet L. ülésére 2023. június 13–16. között a Koreai Köztársaságban, Puszan városában, a Vezérigazgatói Konferencia XXXVII. értekezletére 2023. április 19-én Varsóban, a  XXXVIII. értekezletére 2024. április 15–19. között Türkmenisztán fővárosában, Asgabatban kerülhetett sor.