Ha visszatekintünk az elmúlt évtizedre, látható, hogy hihetetlen mennyiségű feladat hárult a vasútépítőkre. Először a Dunántúlon a Bajánsenye–Zalalövő, majd a Zalalövő–Boba és a Kelenföld–Székes­fehérvár vonal újult meg 2010-ig.
Ezt követték a balatoni és az alföldi vonalak, elkészült a Lepsény–Szántód-Kőröshegy vasúti vonalszakasz fejlesztése, Szabadifürdő megállóhely–Siófok állomás és Zamárdi felső állomások között új, második vágányú szakaszok épültek. 
Megújult a Szolnok és Szajol közötti vasúti vonalszakasz is, amelynek leglátványosabb eleme a Tisza-híd acélszerkezetének cseréje és a Zagyva-híd átépítése volt. A Szol­nok–Szajol vonalszakasz felújítása része a 100-as vasútvonal komplex korszerűsítésének. Budapest–Cegléd–Szol­nok között már korábban, a Szajol és Püspökladány szakasz 2015 végére épült át. Elkészült a vasúti pályakorszerűsítés Tiszatenyő–Békéscsaba között. Befejeződött Békéscsaba állomás és befejezés előtt áll Székesfehérvár állomás átépítése, továbbá a Budapest–Esztergom vasútvonal átépítése. A debreceni vasútállomás átépítése, és a debreceni intermodális csomópont kialakítása is még ebben a támogatási ciklusban megvalósulhat. Püspökladány és Debrecen között folytatódik a 100-as vonal rekonstrukciója. A MÁV Zrt. lebonyolításában EU-s forrásból valósul meg a Budapest–Miskolc vasútvonal Nagyút–Mezőkeresztes állomásai között a jobb vágány felújítása, a befejező munkák még ez év elején elkészültek. Befejeződött Pécs állomás felújítása. Kaposváron, Keszthelyen és Balatonszentgyörgyön folytatódik az állomásfejlesztési program.

Az átépítések során a műtárgyak, a felsővezeték ki-, illetve átépítésére került sor, új biztosítóberendezés épült a mai követelményeknek megfelelően.
A műtárgyak (pl. a szolnoki Tisza-híd, Zagyva-híd) a korábban nem tapasztalt, rövidebb kivitelezési idő alatt épültek át, így a forgalomnak is jóval hamarabb vissza lehetett azokat adni.
A kivitelezéseket többéves előkészítő munka előzte meg, gondolva a várható követelményekre.
Nemcsak a környezet adottságait kellett figyelembe venni, hanem a települési környezetet is, így előtérbe került a zaj- és rezgésvédelem, valamint az élővilág védelme is.
A munkáknál fő szempont volt a biztonság javítása, az utazási komfort és utaskiszolgálás, utaskapcsolatok más vasúti-közúti közlekedési irányokhoz illesztése.
A vasútállomásokon az átmenő vágányok mellé magas peronok, továbbá liftes aluljárók épültek, hogy az idősek és a mozgáskorlátozottak is meg tudják közelíteni a vágányokat. Több állomás előterében par­kolót és buszmegállót alakítottak ki, és új, fedett kerékpártárolót létesítettek. A lakosságot minden települési környezetben a forgalom zajától zajárnyékoló fallal védik.

A kivitelezések jellemzői

• nagy mennyiségű feladat, magas minőségi követelmény jelenik meg a kivitelezés során, mivel 160 km/h sebességre és 225 kN tengelyterhelésre kell alkalmassá tenni a vasúti berendezéseket;
• a munkavégzés rendszeres vonatközlekedés mellett történik, ezért fokozottan veszélyes, a személyi és tárgyi baleset kockázata magas;
• a kivitelezés a MÁV technológiai területeitől nem választható el (a vasút állandó üzeme mellett, folyamatos a vonatközlekedés, a felsővezetékben 25 000 V feszültség, a földön és a föld alatt élő, üzemelő kábelek);
• szűk munkakörnyezetben kell a kivitelezési technológiákat beilleszteni;
• több szakma vesz részt a kivitelezési folyamatban (vasútépítés, hídépítés, magasépítés, szerkezetépítés, mélyépítés, kis- és nagyfeszültségű áramvezetés, távközlési és biztosítóberendezés, különféle anyagmozgatások, állványépítés, víz fölötti munka, földmunka stb.);
• több kivitelező, alvállalkozó vesz részt a folyamatban, de a fővállalkozókra és az alvállalkozókra is egyaránt vonatkozik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek betartása.

Munkavédelmi intézkedések

• kivitelezés csak vasúti hatóság által kiadott jogerős határozat alapján kezdhető meg;
• ezután munkavédelmi megállapodás keretében kell a MÁV Zrt. és a vállalkozók között megállapodni a munkavédelmi szabályok betartására;
• a fővállalkozó előzetes bejelentést köteles tenni (írásban) az illetékes megyei kormányhivatal munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzési osztályának abban az esetben, ha az építőipari kivitelezési tevékenység időtartama előreláthatóan meghaladja a 30 munkanapot, és egyidejűleg ott több mint 20 munkavállaló végez munkát, továbbá a tervezett munka meghaladja az 500 embernapot [1];
• az előzetes bejelentés időszerű adatait az építési munkahelyen jól láthatóan el kell helyezni (projekttábla);
• a kivitelezés csak akkor kezdhető meg, ha a kivitelezési tervdokumentáció részét képezi a meghatározott tartalmú biztonsági és egészségvédelmi terv;
• a kivitelező köteles munkavédelmi koordinátort igénybe venni (foglalkoztatni vagy megbízni) a tervezés és a kivitelezés alatt. A koordinátor indokolt javaslatait a felelős műszaki vezető a biztonságért viselt felelőssége keretében érvényesíti.
• a létesítésben munkát végzőknek kötelező együttműködést ír elő a szabályzat;
• az azonos munkaterületen egyidejű foglalkoztatásnál a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az ott dolgozókra, a munkavégzés hatókörében tartózkodókra veszélyt ne jelentsen, az összehangolás megvalósításáért a felek által megjelölt munkáltató, ilyen kikötés hiányában a fővállalkozó, illetve aki a tényleges irányítást gyakorolja, az a felelős [2].

A kivitelezés főbb követelményei

• tervezés, kivitelezés, használatba vétel és üzemeltetés a kor tudományos, technikai színvonala mellett elvárható követelmények megtartásával történhet (EU- és nemzeti, MÁV Zrt. szabványok alkalmazásával);
• a tervezés folyamatában a közreműködők (beruházó, kivitelező, koordinátor stb.) helyes kiválasztása és folyamatos együttműködése;
• a munka megkezdése előtt a résztvevőket munkavédelmi oktatásban kell részesíteni, ez a belépési engedély a MÁV Zrt. területén történő munkavégzés, tar­tózkodás feltétele, amit írásban kell kérni, és a kiadott engedélyt a munkavégzés időtartama alatt a munkahelyen kell tartani;
• az átépítés időszakában előfordul, hogy a munkaterület melletti vágányon állandó a vonatforgalom, ezért ide munkavédelmi sebességkorlátozást kell elrendelni (20-40 km/h);
• a forgalmi vágány felől tartózkodni, munkát végezni csak figyelőőr, jelzőőr vagy külön munkairányító állandó jelenléte és közreműködése mellett biz­tonságos, mivel ilyen sebességnél az elsodrási határ 2,20 m, az üzemi közlekedési tér széle 3,20 m [3];
• gépi munka során külön munkairányítóra van szükség úgy, hogy a forgalmi vágány űrszelvényébe munkagép nem nyúlhat be, amikor vonatközlekedés történik, a vonat érkezése idejére a gépet alaphelyzetbe kell állítani, hogy a közlekedő vonat űrszelvényébe ne nyúlhasson bele;
• nagygépi vágánymunkánál tilos a gépről forgalmi vágány felől leszállni, ott tartózkodni, figyelőőr felügyelete nélkül munkát végezni. Üzem közben az alá­verő gépet 10 m-nél jobban nem szabad megközelíteni!
• a munkába vett vágányon munkagépek közlekednek, ezért szükséges az űrszelvény alsó részének betartása, biztosítása, mivel ennek megsértéséből sikamlás, kocsikiesés fordulhat elő [4];
• figyelemmel kell lenni a villamos felsővezeték (25 000 V 50 Hz) jelenlétére, ezért az ilyen munkákhoz erősáramú szakközeg (biztonsági őr) jelenléte és írásos munkaengedélye szükséges, amíg ez nincs kiadva, a munka nem kezdhető meg [5];
• a villamos felsővezeték visszakapcsolásának feltételeiről minden esetben meg kell győződni, és a visszakapcsolás tényét minden érintett fél tudomására kell hozni, és ehhez minden biztonsági intézkedést meg kell tenni!
• szükséges lehet az áram alatti felsővezeték 2 m-ig történő megközelítése (pl. létrák, bakok, állványok használata esetén), de ebben az esetben is elengedhetetlen a 2 m védőtávolság betartása, érintésvédelemről kell gondoskodni nagy kiterjedésű fémtárgyaknál nyílt vonalon 5 m, állomáson 10 m távolságig a felsővezeték mentén, az elektromos feltöltődés kiküszöbölésére;
• leesés elleni védelem biztosítása, amikor a munkavégzés magasban történik [6];
• a kivitelezési munkaterületen a jól láthatósági mellény és ipari fejvédő sisak használata kötelező, a többi védőeszköz a speciális technológiák és munkavédelmi követelmények szerint alkalmazandók (pl. zaj, por, rezgés, egyéb veszély esetén).

Veszélyes munkafolyamatok és berendezések

• vágányépítés,
• villamos vontatás helyhez kötött berendezései,
• a teljes állomást vagy vonalat érintő távközlő, erősáramú és biztosítóberendezés,
• vasútüzemi technológiai területek tér­világító berendezése.

A megvalósulást követően a berendezést a vonatkozó előírások szerint készre kell jelenteni. Ekkorra az előírt vizsgálatoknak, mérési jegyzőkönyveknek meg kell lenniük, fel kell készülni az üzembe helyezést követő esetleges kivitelezői üzemeltetésre (folyamatos ellenőrzés, előírt vizsgálatok). Az üzemeltető a veszélyes létesítmény, berendezés üzemeltetését az üzembehelyezési eljárás során írásban rendeli el.
A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat, ennek során különösen vizsgálni kell:

• a létesítést végzők (tervező, kivitelező) megfelelőségi nyilatkozatait, mérési eredményeket, tanúsítványokat, szükséges hatósági engedélyeket, az üzemeltetéshez szükséges dokumentumok meglétét és megfelelőségét;
• a létesítésben közreműködő (tervező, kivitelező) írásban köteles nyilatkozni, hogy a tervezés, kivitelezés során a munkavédelmi törvény szerinti előírásokat betartotta, alkalmazta [7].

A munkálatokba számos alvállalkozó kapcsolódik be, esetenként ad hoc jelleggel, többségük azonban nincs tisztában a vasúti kivitelezés vagy közreműködés veszélyeivel (vonatközlekedés, űrszelvény szabadon tartása, elsodrási határ, villamos felsővezetékhez közeli munkák). Ezért a máshol megszokott módon végzik a munkájukat, de ellenőrzésnél vagy baleset esetén derül ki a kellő gyakorlat vagy felkészülés hiánya, ami súlyos következménnyel járhat, nemcsak magukra, hanem a vasúti közlekedésben részt vevőkre nézve is.
Aki ezeket az előírásokat megszegi, vagy nem tartja be, a kivitelezési munkahelyen – elsodrási határon belül – nem tartózkodhat.
A vasúti munkaterület eltér a megszokottól, hiszen a felsorolt előírások be nem tartása közlekedő vonattal történő balesethez vezethet, ami súlyos megítélés alá esik, és személyi, továbbá anyagi következménnyel jár.
Ezért a munka megkezdése előtt a vállalkozók oktatására és a munkájuk ellenőrzésére kiemelt figyelmet kell fordítani.
Az átépítéssel új helyzet áll elő a vasúti forgalomban, magasabb minőségi szint jelenik meg, ezért az ideiglenes új és régi berendezések jelenléte miatt nagyon oda kell figyelni a változásokra. A forgalomirányítás régi szerkezetei kicserélődnek. Változik a műtárgyak, jelzők helye (pl. a rálátási távolság 400 m lesz). A változásokat oktatni, ismertetni kell a forgalmi szolgálattal, a többi érintett vasúti munkavállalóval, de szükség esetén a lakosságot és az utasokat is tájékoztatni kell a közösséget érintő változásokról.

Előforduló főbb hiányosságok

Az eddigi tapasztalatok alapján az alábbi munkavédelmi szabálytalanságok a leggyakoribbak:

• technológiai, organizációs tervek elnagyoltsága vagy hiánya;
• daruzás, gépi munka elsodrási határon belül történik, ehhez munkairányító vagy figyelőőr nincs kijelölve vagy nincs a helyszínen;
• munkagépek és azok felszerelésének hiányosságai;
• egyéni védőeszközök használata (jól láthatósági mellény, védősisak, zaj, por, rezgés elleni védelem hiányosságai);
• leesés, beesés elleni kellő védelem hiánya, állványon tárolt anyagok, eszközök többletsúlya, és a leesés elleni rögzítésének figyelmen kívül hagyása;
• terepszint feletti, alatti munkák során a jelölések, korlátok hiánya;
• a vasúti pályára vonatkozó jelzések hiánya (pályán dolgozók, járhatatlan pályarészek, lassúmenetek nem kellő jelölése);
• a munkaterületre vonatkozó tiltó, figyelmeztető és tájékoztató táblák hiánya;
• villamos üzemi földelések hiányosságai;
• űrszelvény alsó részének hiányosságai (zúzottkő és hosszúsín tárolása esetén);
• idegen személyek (gépkocsivezetők, gép­kezelők) foglalkoztatása, MÁV Zrt. belépési engedély hiánya;
• környezet nem megfelelő tisztán tartása (hulladékok, veszélyes hulladékok kezelése, tárolása, halmozódása a helyszínen);
• 230–400 V villamos kötések, vezetékek mechanikai és csapadékvíz elleni védelme, villamos vizsgálat hiányosságai;
• éjszakai munkavégzésnél kivilágítás, elvakítás veszélyének figyelmen kívül hagyása;
• többnapos munkaszünetek előtt, a meteorológiai hatások (szél, hó, fagy, csapadék, áradás) kivédésére való felkészülés hiánya.

A kivitelezésnél a biztonsági szabályok betartása a MÁV Zrt. területén mindenkire, így a külső vállalkozókra is vonatkozik. A vasút biztonsága megköveteli a vágányok közötti, melletti körültekintő tartózkodást, munkavégzést, erre minden munkavállaló időbeli és kellő felkészítését.