Vasúti hidak átépítésének tervezése
Gubacsi Dunaág-híd
A Kvassay-zsilip építésekor lebontott zárógát helyén közúti és vasúti híd megépítését határozták el, melynek alépítményei 1919–20-ban készültek el. Mivel a kétnyomú közúti híd mellett három vágány (vasúti és HÉV) átvezetése vált szükségessé, 1922-ben az alépítményt 24,2 m-re megszélesítették. Az akkori építési szokások előnyben részesítették a statikailag határozott szerkezeteket, ezért háromnyílású, Gerber-csuklós rendszerű rácsos acél mederhídi felszerkezeteket építettek meg, a déli oldali közúti és az északi oldali kétvágányú vasúti híd közötti befüggesztett hídrészen egy vágányt vezettek át. A mederhídhoz mindkét parton kétnyílású vasbeton hidak csatlakoztak. A parti nyílások 3-3, keresztirányban önálló felszerkezettel épültek meg, külön-külön a közúti és a MÁV- HÉV forgalom részére.
1944-ben a hidakat felrobbantották. Mivel a mederhíd szélső nyílásai csak kisebb mértékben sérültek meg, a középső nyílás részleges újragyártásával lehetséges volt a híd helyreállítása.
1978-ban a pályaszerkezet állapota miatt valamennyi híd hídpályáját átépítették, a HÉV-forgalom a hídon ezt követően megszűnt. 1979-ben 2 × 2 forgalmi sávon megindult a közúti forgalom, a vasúti forgalom a továbbiakban az északi híd befolyási oldali hídszerkezeten folyt. Az 1995-ös hídvizsgálat nagyon kedvezőtlennek mutatta a közúti és a vasúti híd közé befüggesztett szerkezet állapotát, ezért a befüggesztett rész pályaszerkezetét elbontották. A két híd közötti részen a kereszttartókat 2000-ben cserélték, az északi oldali MATÁV-kábelcsatorna megtartása mellett a kifolyási oldalon 2 db DN400-as távfűtővezetéket helyeztek el.
A közúti híd jelenleg Csepel és Pesterzsébet között teremt 2 × 1 forgalmi sávos kapcsolatot. A hidak jövőbeni funkciójával kapcsolatban több elképzelés is van, ezért különleges feladatot jelent azoknak a szándékoknak a tisztázása, hogy milyen feltételek mellett, valamint milyen távlati célok teljesítésével valósítandó meg a rekonstrukció. A Gubacsi közúti híd távlatban funkciót kaphat a tervezett albertfalvai hídhoz kapcsolódó hálózatban, a villamosforgalommal kapcsolatos igény az albertfalvai hídtól függetlenül, a két kerület kötöttpályás kapcsolatának kialakításával összefüggésben is felmerül (1. ábra).

A jelenlegi Gerber-csuklós mederhíd hossza 146,15 m, a nyílások támaszközei: 45,40 + 54,48 + 45,40 m. A parti nyílások 2 × 10,98 m támaszközű, bordás vasbeton szerkezetek.
A vasúti híd méretezési terhe az 1907. évi Vasúti hídszabály rendelet szerint 2 db 5 × 17 t-s lokomotív volt. Az 1971-ben statikai ellenőrzés szerint az 1951. évi VHSZ C jelű terhelésére a szerkezet megfelelt, a megkívánt szabályzati (U jelű) terhelésre a későbbi vizsgálatok szerint nem volt megfeleltethető.
A hídon a fáradást okozó forgalom jelentősen csökkent. Míg az áthaladó éves vasúti forgalom a II. világháború előtti mintegy 2 millió elegytonna értékről fokozatosan növekedve az ipari termelés kiszolgálásának igényei miatt a hetvenes évekre elérte a 10 millió elegytonnás forgalmi értéket, a rendszerváltás után a gyárak bezárását követően a forgalom drasztikusan visszaesett, a II. világháború előtti kb. 2 millió elegytonna érték alá. Jelenleg szinte kizárólag a Szabadkikötőből érkező szerelvények haladnak a hídon.
A tervezési munka keretében több alkalommal végeztünk szemrevételezéses helyszíni vizsgálatot. Az alépítmények állapota megfelelőnek mutatkozott. A mederhíd felszerkezetének korrózióvédelmi bevonata lényegében tönkrement, felújítására vélhetően az utóbbi 20 évben nem került sor. Jelentős korróziós károkat elsősorban a közúti híd felőli (III. jelű) főtartó alsó övén tapasztaltunk.
A közös üzemeltetést érintő kérdések tisztázása érdekében 2011–2012-ben a tervező, a MÁV Zrt., a BKK, a BFFH és a BKK Közút Zrt. képviselői több egyeztető tárgyalást is folytattak, a tervezés első lépése többváltozatos tanulmányterv elkészítése volt.
A fő változatok a következők voltak:
1. változat: a jelenlegi forgalmi funkciók megtartásával a meglevő vasúti híd felújítása;
2/A változat: a meglevő vasúti híd kifolyási oldali (III. jelű) főtartójának átadása a Fővárosnak, a II. és III. főtartó összekapcsolása, a kerékpárút áthelyezése az ott építendő új pályalemezre, a befolyási oldali (IV. jelű) főtartó és a vasúti híd pályaszerkezetének elbontása, új, a távlati igényeket kielégítő teherbírású és geometriájú vasúti felszerkezet építése a befolyási oldalon; (2. ábra)

2/B változat (további alváltozatokkal):
a két híd közötti közművek kiváltása, a befüggesztett rész tartószerkezetének bontása, a meglevő hidak elhúzása, alépítmény-szélesítés északra vagy délre, új, a távlati igényeket kielégítő teherbírású és geometriájú vasúti felszerkezet építése a kiszélesített alépítményen.
Az engedélyezési tervet a MÁV Zrt. döntése szerint a 2/A változatra kellett elkészíteni (A Főváros más igényt akkor nem jelzett.)
A tervdokumentáció elkészítése során a figyelembe veendő sebességet a meglevő korlátozásoktól függetlenül 80 km/h (a fáradásvizsgálathoz 40 km/h) értékkel vettük figyelembe. Az űrszelvényt a távlati felsővezetékes kiépítés figyelembevételével kellett megállapítani.
A Tervező a meglevő közúti hídhoz alkalmazkodó oszlopos rácsozást javasolt, de mellékrácsozás nélkül. A kerékpárút pályaszerkezetét újonnan kell gyártani, ezzel kiküszöbölhetőek a meglevő pálya konstrukciós problémái, és lehetővé válik a kerékpárút forgalmának folyamatos fenntartása.
Így a meglevő alépítményen – annak szélesítése nélkül – új, korszerű, hegesztett, háromnyílású, folytatólagos többtámaszú rácsos, egyvágányú, rugalmas sínleerősítésű vasúti híd épül, a H.1.2./2006. MÁV-utasítás szerinti szabályzati terhelés figyelembevételével, az utólagos felsővezeték-kiépítés lehetőségét megteremtő űrszelvénnyel.
A parti nyílások szintén átépülnek, a meglevő, bordás vasbeton szerkezet helyére megfelelő szélességű, kétnyílású folytatólagos többtámaszú vasbeton lemezhíd épül, a pálya fokozatos átmenetének biztosítása érdekében ágyazatátvezetéses kialakítással.
A híd átépítése során a nyomvonal nem változik. Az átépítés lehetővé teszi a jelenlegi, kedvezőtlen magassági vonalvezetés korrekcióját a hosszirányú vízelvezetés szempontjából elfogadható függőleges lekerekítő ív kialakításával. (Jelenleg a mederhídon nincs hosszesés.)
A szerkezeti kialakítás részletei olyanok lesznek, hogy lehetővé tegyék a Főváros kérésének megfelelően a közúti híd majdani átépítése alatt a kerékpárút, valamint a befüggesztett részen levő közművek ideiglenes átvezetését.
Az új híd teherbírása és geometriája szerint alkalmas lesz arra, hogy lehetőséget adjon az Európai Unió által is kívánatosnak tartott, környezetkímélő szállítás módok (vízi és vasúti) feltételeinek javítására, illetve megteremtésére, így környezetünk, életfeltételeink javítására.
A berettyóújfalui Berettyó-híd átépítése
A meglévő szerkezet
Az eredeti háromnyílású Berettyó-híd (2 × 15,7 + 19,0) Neville-rendszerű felsőpályás vasszerkezettel épült 1857-ben.
1882-ben a vasút pályaszintjét és a híd vasszerkezeteit 110 cm-rel megemelték, a szerkezeteket Feketeházy János tervei szerint megerősítették.
1891-ben a Neville-rendszerű felszerkezetet alsópályás párhuzamos övű, oszlopos rácsozású szerkezetre cserélték ki, felépítették a harmadik pillért, és a Nagyvárad felőli hídfőt az árvíz kedvezőbb levonulása érdekében áthelyezték.
1894-ben megépült a negyedik pillér és a Nagyvárad felőli új hídfő, valamint a negyedik és ötödik nyílás új vasszerkezete.
A híd melletti kanyarban azonban az örvények okozta kimosódások, partszakadások folytatódtak és növekedtek annyira, hogy a meder melletti pillérek állékonyságát veszélyeztették. Az 1926-os felmérések azt mutatták, hogy a kimosások veszélyes mértékben növekedtek, a pilléreken pedig 8 cm-nél nagyobb elmozdulások és jelentős dőlések jelentkeztek.
Ezért 1927-ben elkezdték a híd teljes átépítését, kialakítva a ma is látható állapotot, a vasúti pálya 85 cm-es emelését
írva elő.
A Püspökladány felőli hídfőt és az első ártéri pillért kútalapozással építették meg, a felszerkezetet íves felső övű rácsos tartóként alakították ki, 2 db 5 × 22 t-s ideális mozdonyteher és 4 × 20 t-s kapcsolt kocsisor teherbírással. A főnyílás vasszerkezete folytvasból készült, a megengedett feszültségeket főerőknél 1400 kg/cm2-nek, főerőknél és járulékos erőknél 1600 kg/ cm2-nek vették föl.

Az új híd építése
A hídfelújítás tanulmánytervi változatainak elemzésénél figyelembe vettük a MÁV pályafejlesztési terveit:
- A közeljövőben megvalósuló pályavillamosítási munkákat.
- A távoli jövőben várható második vágány kiépítését.
A híd tanulmánytervi változatainak vizsgálatánál az alábbi szempontokat kiemelten vizsgáltuk:
- Az aktuális mértékadó árvízszintek miatt magasabbra kerülő szerkezet alsó él és így megemelt pályaszint, valamint ennek a csatlakozó pályára gyakorolt hatása.
- A pályafelépítmény típusa, a fenntartási és vasútüzemi szempontokat figyelembe véve.
- A híd szerkezetének és nyílásméretének kiválasztása, gazdaságossági, funkcióbeli, fenntartási szempontokat megvizsgálva, beleértve az ideiglenes építési állapotok költségkihatásait és a teljes élettartamra vetített költségeket.
- A Berettyó ártéri medrében elhelyezett pillérek és hídfők hidrológiai hatása, különös tekintettel arra, hogy jelenlega folyó egy éles kanyarulata felett van az áthidalás.
A pályavillamosításhoz szükséges űrszelvény biztosításához mindenképpen új szerkezetre van szükség. A MÁV Zrt. döntése alapján, a TIKÖVIZIG szakembereivel is egyeztetve a szimmetrikus rácsozású acélrácsos tartós változatot terveztük tovább, ami a meglévő híd támaszait részben felhasználva épül.
Az új híd a meglévő híd helyén, az eredeti nyomvonalon létesül. (4. ábra)

Alépítmény
A támaszok föld feletti részeit rossz állapotuk miatt elbontjuk.
A jobbparti hídfő és a folyómeder melletti pillér meglévő kútalapjait megerősítjük: Köréjük cölöpsor épül, melyet 1,0 m vastag cölöpösszefogó lemez kapcsol össze a meglévő alappal. Erre a lemezre épül a támasz felmenő fala.
A balparti új hídfő a meglévő hídfőtől eltolva épül, fúrt cölöp alapozással.
Felszerkezet
A tervezett híd többtámaszú, nyílásbeosztása 2 × 54,0 m.
A felszerkezet típusa szimmetrikus rácsozású acélrácsos tartó, ortotróp pályalemezzel, közvetlen (folytonos rugalmas ágyazású) sínleerősítéssel.
Bár a vasúti vonal jelenleg nem villamosított, a híd űrszelvényét olyan módon terveztük, hogy felsővezeték kiépítésének esetére is elegendő hely marad 5700 mm magas munkavezeték-magassághoz, a felsővezeték tartószerkezetéhez, valamint a szükséges biztonsági védőtávolságokhoz (5. ábra).

Építési mód, a vasúti forgalom fenntartása
A vasúti vonal jelenleg egyvágányú, nem villamosított.
A meglévő híd mellé ideiglenes acél csőcölöpök épülnek, melyeken acél összekötő szerkezetekkel alakítjuk ki az ideiglenes támasz felső síkját. A meglévő hídszerkezet áttolásához acél tolópálya épül (6. ábra).

A vasúti pályában, 8 m-es elhúzást kialakítva, a forgalmat az ideiglenes támaszokra áttolt szerkezeteken biztosítjuk.
A híd pályaszintjén a jelenlegi szinthez képest 35 cm-t emelünk. A csatlakozó pályaszakaszokon ~500 m-es hosszon fut ki a pályaemelés hatása. Az új híd támaszainak és felszerkezetének építésekor a forgalom – csökkentett sebességgel – üzemelhet.
A forgalomban levő hidak átépítése mindig egyedi és különleges feladatot jelent a tervezőnek, amit a bemutatott példán keresztül igyekeztünk ismertetni.