Ugrás a tartalomra

Vasúti hidak átépítésének tervezése

A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2012 / 3-4. szám lapszámában.
|
okl. építőmérnök
Főmterv Zrt. tervezőmérnök
acélszerkezeti szakfőmérnök
FŐMTERV Zrt.
A FŐMTERV Zrt. a Gyenge, koros, sérült acélszerkezetű hidak felújításához szükséges tervdokumentációk elkészítése című munka keretén belül két híd átépítési terveit készíti. A debreceni PVTK területén a Püspök­la­dány –Ártánd (Nagyvárad ) vasútvonalat a Berettyó folyó felett átvezető vasúti híd áttervezése, míg a budapesti PVTK területén a Bp. Sorok­sár – Csepel Szabadkikötő vonalat a Sorok­sári Duna-ág felett átvezető Gubacsi Duna­ág-híd átépítési terveinek elkészítése képzi feladatukat.


Társaságunk az elmúlt két évtizedben több vasúti híd engedélyezési és kiviteli tervét készítette el, de a tárgyi két híd át­építési terveinek elkészítése új kihívást je­lent részünkre. A Gubacsi híd esetében a vasúti híd, a Csepelt Soroksárral összekötő közúti híd, továbbá a két híd közötti, azokra támaszkodó befüggesztett szerkezet funkcionális, szerkezeti, jogi elválaszthatatlanságának kezelése jelent különleges feladatot, a Berettyó-hídnál annak geo­metriai adottságai, folyómederben való helyzete, a vízügyi előírások teljesítése jelentett különleges feladatot.


Gubacsi Dunaág-híd

A Kvassay-zsilip építésekor lebontott zá­rógát helyén közúti és vasúti híd megépítését határozták el, melynek alépítményei 1919–20-ban készültek el. Mivel a kétnyomú közúti híd mellett három vágány (vasúti és HÉV) átvezetése vált szükségessé, 1922-ben az alépítményt 24,2 m-re megszélesítették. Az akkori építési szokások előnyben részesítették a statikailag határozott szerkezeteket, ezért háromnyílású, Gerber-csuklós rendszerű rácsos acél mederhídi felszerkezeteket építettek meg, a déli oldali közúti és az északi oldali kétvágányú vasúti híd közötti befüggesztett hídrészen egy vágányt vezettek át. A me­derhídhoz mindkét parton kétnyílású vasbeton hidak csatlakoztak. A parti nyílások 3-3, keresztirányban önálló felszerkezettel épültek meg, külön-külön a közúti és a MÁV- HÉV forgalom részére.
1944-ben a hidakat felrobbantották. Mi­vel a mederhíd szélső nyílásai csak ki­sebb mértékben sérültek meg, a középső nyílás részleges újragyártásával lehetséges volt a híd helyreállítása.
1978-ban a pályaszerkezet állapota miatt valamennyi híd hídpályáját átépítették, a HÉV-forgalom a hídon ezt követően megszűnt. 1979-ben 2 × 2 forgalmi sávon megindult a közúti forgalom, a vasúti forgalom a továbbiakban az északi híd ­be­folyási oldali hídszerkezeten folyt. Az 1995-ös hídvizsgálat nagyon kedvezőtlennek mu­­­tatta a közúti és a vasúti híd közé be­függesztett szerkezet állapotát, ezért a be­­függesztett rész pályaszerkezetét el­bon­tották. A két híd közötti részen a ke­reszt­tartókat 2000-ben cserélték, az északi oldali MATÁV-kábelcsatorna megtartása mellett a kifolyási oldalon 2 db DN400-as távfűtővezetéket helyeztek el.
A közúti híd jelenleg Csepel és Pest­erzsébet között teremt 2 × 1 forgalmi sá­vos kapcsolatot. A hidak jövőbeni ­funk­ció­jával kapcsolatban több elképzelés is van, ezért különleges feladatot jelent azok­nak a szándékoknak a tisztázása, hogy milyen feltételek mellett, valamint mi­lyen távlati célok teljesítésével valósítandó meg a rekonstrukció. A Gubacsi közúti híd távlatban funkciót kaphat a tervezett albertfalvai hídhoz kapcsolódó há­lózatban, a villamosforgalommal kapcsolatos igény az albertfalvai hídtól függetlenül, a két kerület kötöttpályás kapcsolatának kialakításával összefüggésben is felmerül (1. ábra).


1. ábra
1. ábra


A jelenlegi Gerber-csuklós mederhíd hossza 146,15 m, a nyílások támaszközei: 45,40 + 54,48 + 45,40 m. A parti nyílások 2 × 10,98 m támaszközű, bordás vasbeton szerkezetek.
A vasúti híd méretezési terhe az 1907. évi Vasúti hídszabály rendelet szerint 2 db 5 × 17 t-s lokomotív volt. Az 1971-ben sta­tikai ellenőrzés szerint az 1951. évi VHSZ C jelű terhelésére a szerkezet megfelelt, a megkívánt szabályzati (U jelű) terhelésre a későbbi vizsgálatok szerint nem volt megfeleltethető.
A hídon a fáradást okozó forgalom je­lentősen csökkent. Míg az áthaladó éves vasúti forgalom a II. világháború előtti mint­egy 2 millió elegytonna értékről fo­kozatosan növekedve az ipari termelés ki­szol­gálásának igényei miatt a hetvenes évek­re elérte a 10 millió elegytonnás forgalmi értéket, a rendszerváltás után a gyárak bezárását követően a forgalom drasztikusan visszaesett, a II. világháború előtti kb. 2 millió elegytonna érték alá. Je­lenleg szinte kizárólag a Szabadkikötőből érkező szerelvények haladnak a hídon.
A tervezési munka keretében több al­ka­lommal végeztünk szemrevételezéses hely­színi vizsgálatot. Az alépítmények ál­lapota megfelelőnek mutatkozott. A me­derhíd felszerkezetének korrózióvédelmi bevonata lényegében tönkrement, felújítására vélhetően az utóbbi 20 évben nem került sor. Jelentős korróziós károkat első­sorban a közúti híd felőli (III. jelű) főtartó alsó övén tapasztaltunk.
A közös üzemeltetést érintő kérdések tisztázása érdekében 2011–2012-ben a ter­vező, a MÁV Zrt., a BKK, a BFFH és a BKK Közút Zrt. képviselői több ­egyez­tető tárgyalást is folytattak, a tervezés első lé­pése többváltozatos tanulmányterv el­készítése volt.

A fő változatok a következők voltak:
1. változat: a jelenlegi forgalmi funkciók megtartásával a meglevő vasúti híd felújítása;
2/A változat: a meglevő vasúti híd kifolyási oldali (III. jelű) főtartójának átadása a Fővárosnak, a II. és III. főtartó összekapcsolása, a kerékpárút áthelyezése az ott építendő új pályalemezre, a befolyási oldali (IV. jelű) főtartó és a vasúti híd pá­lya­szerkezetének elbontása, új, a távlati igé­nyeket kielégítő teherbírású és geometriájú vasúti felszerkezet építése a befolyási oldalon; (2. ábra)


2. ábra
2. ábra


2/B változat (további alváltozatokkal):
a két híd közötti közművek kiváltása, a be­függesztett rész tartószerkezetének bontása, a meglevő hidak elhúzása, alépítmény-szélesítés északra vagy délre, új, a táv­lati igényeket kielégítő teherbírású és geometriájú vasúti felszerkezet építése a kiszélesített alépítményen.

Az engedélyezési tervet a MÁV Zrt. döntése szerint a 2/A változatra kellett elkészíteni (A Főváros más igényt akkor nem jelzett.)
A tervdokumentáció elkészítése során a figyelembe veendő sebességet a meglevő korlátozásoktól függetlenül 80 km/h (a fáradásvizsgálathoz 40 km/h) értékkel vettük figyelembe. Az űrszelvényt a ­táv­lati felsővezetékes kiépítés figyelembevé­telével kellett megállapítani.
A Tervező a meglevő közúti hídhoz al­kal­mazkodó oszlopos rácsozást javasolt, de mellékrácsozás nélkül. A kerékpárút pá­lyaszerkezetét újonnan kell gyártani, ez­zel kiküszöbölhetőek a meglevő pálya konstrukciós problémái, és lehetővé válik a ke­rék­párút forgalmának folyamatos fenntar­tása.
Így a meglevő alépítményen – annak szé­­­lesítése nélkül – új, korszerű, hegesztett, háromnyílású, folytatólagos többtámaszú rácsos, egyvágányú, rugalmas sínleerősítésű vasúti híd épül, a H.1.2./2006. MÁV-utasítás szerinti szabályzati terhelés figyelembevételével, az utólagos felsővezeték-kiépítés lehetőségét megteremtő űr­szelvénnyel.
A parti nyílások szintén átépülnek, a meglevő, bordás vasbeton szerkezet ­he­lyére megfelelő szélességű, kétnyílású folytatólagos többtámaszú vasbeton le­mez­híd épül, a pálya fokozatos átmenetének biztosítása érdekében ágyazatátvezetéses kialakítással.
A híd átépítése során a nyomvonal nem változik. Az átépítés lehetővé teszi a je­lenlegi, kedvezőtlen magassági vonalvezetés korrekcióját a hosszirányú vízelvezetés szempontjából elfogadható függőleges lekerekítő ív kialakításával. (Jelenleg a mederhídon nincs hosszesés.)
A szerkezeti kialakítás részletei olyanok lesznek, hogy lehetővé tegyék a Főváros kérésének megfelelően a közúti híd majdani átépítése alatt a kerékpárút, valamint a befüggesztett részen levő közművek ide­iglenes átvezetését.
Az új híd teherbírása és geometriája szerint alkalmas lesz arra, hogy lehetőséget adjon az Európai Unió által is kívánatosnak tartott, környezetkímélő szállítás módok (vízi és vasúti) feltételeinek javítására, il­letve megteremtésére, így környezetünk, életfeltételeink javítására. 


A berettyóújfalui Berettyó-híd átépítése

A meglévő szerkezet
Az eredeti háromnyílású Berettyó-híd (2 × 15,7 + 19,0) Neville-rendszerű felsőpályás vasszerkezettel épült 1857-ben.
1882-ben a vasút pályaszintjét és a híd vasszerkezeteit 110 cm-rel megemelték, a szerkezeteket Feketeházy János tervei szerint megerősítették.
1891-ben a Neville-rendszerű felszerkezetet alsópályás párhuzamos övű, oszlopos rácsozású szerkezetre cserélték ki, felépítették a harmadik pillért, és a Nagy­várad felőli hídfőt az árvíz kedvezőbb le­vonulása érdekében áthelyezték.
1894-ben megépült a negyedik pillér és a Nagyvárad felőli új hídfő, valamint a ne­gyedik és ötödik nyílás új vasszerkezete.
A híd melletti kanyarban azonban az ör­vények okozta kimosódások, partszakadások folytatódtak és növekedtek annyira, hogy a meder melletti pillérek állékonyságát veszélyeztették. Az 1926-os felmérések azt mutatták, hogy a kimosások veszélyes mértékben növekedtek, a pil­léreken pedig 8 cm-nél nagyobb el­moz­dulások és jelentős dőlések jelentkeztek.
Ezért 1927-ben elkezdték a híd teljes át­építését, kialakítva a ma is látható állapotot, a vasúti pálya 85 cm-es emelését
írva elő.
A Püspökladány felőli hídfőt és az első ártéri pillért kútalapozással építették meg, a felszerkezetet íves felső övű rácsos tartóként alakították ki, 2 db 5 × 22 t-s ide­ális mozdonyteher és 4 × 20 t-s kap­csolt kocsisor teherbírással. A főnyílás vasszerkezete folytvasból készült, a megengedett feszültségeket főerőknél 1400 kg/cm2-nek, főerőknél és járulékos erőknél 1600 kg/ cm2-nek vették föl.


3. ábra. A meglévő híd látképe
3. ábra. A meglévő híd látképe



Az új híd építése
A hídfelújítás tanulmánytervi változatainak elemzésénél figyelembe vettük a MÁV pályafejlesztési terveit:

  • A közeljövőben megvalósuló ­pálya­vil­la­mosítási munkákat.
  • A távoli jövőben várható második vá­gány kiépítését.

A híd tanulmánytervi változatainak vizsgálatánál az alábbi szempontokat ­ki­emelten vizsgáltuk:

  • Az aktuális mértékadó árvízszintek mi­att magasabbra kerülő szerkezet alsó él és így megemelt pályaszint, valamint en­nek a csatlakozó pályára gyakorolt hatása.
  • A pályafelépítmény típusa, a ­fenntar­tási és vasútüzemi szempontokat figyelembe véve.
  • A híd szerkezetének és nyílásméretének kiválasztása, gazdaságossági, funkcióbeli, fenntartási szempontokat megvizsgálva, beleértve az ideiglenes építési állapotok költségkihatásait és a teljes élettartamra vetített költségeket.
  • A Berettyó ártéri medrében elhelyezett pillérek és hídfők hidrológiai hatása, különös tekintettel arra, hogy jelenlega folyó egy éles kanyarulata felett van az áthidalás.

A pályavillamosításhoz szükséges űr­szel­vény biztosításához mindenképpen új szerkezetre van szükség. A MÁV Zrt. dön­tése alapján, a TIKÖVIZIG szakembereivel is egyeztetve a szimmetrikus rá­csozású acélrácsos tartós változatot terveztük tovább, ami a meglévő híd támaszait részben felhasználva épül.
Az új híd a meglévő híd helyén, az eredeti nyomvonalon létesül. (4. ábra)


4. ábra. A tervezett híd oldalnézete
4. ábra. A tervezett híd oldalnézete




Alépítmény
A támaszok föld feletti részeit rossz állapotuk miatt elbontjuk.
A jobbparti hídfő és a folyómeder melletti pillér meglévő kútalapjait megerősítjük: Köréjük cölöpsor épül, melyet 1,0 m vastag cölöpösszefogó lemez kapcsol össze a meglévő alappal. Erre a lemezre épül a támasz felmenő fala.
A balparti új hídfő a meglévő hídfőtől eltolva épül, fúrt cölöp alapozással.

Felszerkezet
A tervezett híd többtámaszú, nyílásbeosztása 2 × 54,0 m.
A felszerkezet típusa szimmetrikus rá­csozású acélrácsos tartó, ortotróp ­pálya­lemezzel, közvetlen (folytonos rugalmas ágyazású) sínleerősítéssel.
Bár a vasúti vonal jelenleg nem villamosított, a híd űrszelvényét olyan módon terveztük, hogy felsővezeték kiépítésének esetére is elegendő hely marad 5700 mm magas munkavezeték-magassághoz, a felsővezeték tartószerkezetéhez, valamint a szükséges biztonsági védőtávolságokhoz (5. ábra).


5. ábra. A tervezett híd perspektivikus képe
5. ábra. A tervezett híd perspektivikus képe



Építési mód, a vasúti forgalom fenntartása
A vasúti vonal jelenleg egyvágányú, nem villamosított.
A meglévő híd mellé ideiglenes acél cső­cölöpök épülnek, melyeken acél összekötő szerkezetekkel alakítjuk ki az ideiglenes támasz felső síkját. A meglévő híd­szerkezet áttolásához acél tolópálya épül (6. ábra).


6. ábra. A tervezett híd keresztmetszete
6. ábra. A tervezett híd keresztmetszete



A vasúti pályában, 8 m-es elhúzást ki­alakítva, a forgalmat az ideiglenes támaszokra áttolt szerkezeteken biztosítjuk.
A híd pályaszintjén a jelenlegi szinthez képest 35 cm-t emelünk. A csatlakozó pá­lya­szakaszokon ~500 m-es hosszon fut ki a pályaemelés hatása. Az új híd támaszai­nak és felszerkezetének építésekor a forgalom – csökkentett sebességgel – üzemelhet.

A forgalomban levő hidak átépítése min­­dig egyedi és különleges feladatot jelent a tervezőnek, amit a bemutatott példán ke­resztül igyekeztünk ismertetni.