Nové Mesto nad Váhom (Vágújhely)–Púchov (Puhó) vasútvonal korszerűsítése a pályasebesség 160 km/h-ra történő felemelése érdekében (a vonal az V. korridor A2 ága)

Az átépítés célja a vasútvonal műszaki infrastruktúrájának korszerűsítése volt annak érdekében, hogy elérje a nemzetközi AGT- és AGTC-megállapodások szerint elvárt európai paramétereket:

• A pályasebesség felemelése 160 km/h-ig.
• A járművek megfelelősége az UIC C kinematikus járműszelvénynek és az UIC GC űrszelvénynek.
• A vasúti felépítmény és a vasúti alj alatti réteg teherviselő képessége.
• A vasúti hídépítések lehetősége.
• A Vasútállomások rekonstrukciója annak érdekében, hogy megvalósítsuk az átmenő fővágányok és megelőző fővágányok elvárt hosszát. Peronépítés külön szintű megközelítéssel az utasok számára.
• A felvételi épületek és az állomási előterek korszerűsítése, átépítése, hogy megfeleljenek az akadálymentességi és utastájékoztatási irányelveknek, követelményeknek.
• Az összes szintbeli átjáró kiváltása.
• A felsővezetéki rendszer komplex átépítése a 160 km/h (+30%) üzemeltetési sebességre.
• Az érintett áramellátási rendszerek és a térvilágítás rekonstrukciója.
• Az állomási kitérők elektromos fűtésének és a vonatszerelvények előfűtési rendszerének kiépítése.
• A helyhez kötött vontatási berendezések technológiai folyamatainak leszabályozása, és a helyi szabályozási rendszerek által kiválasztott áramvételezések, valamint távirányítási rendszerek a diszpécserközpontokból – Bratislava (Pozsony), Žilina (Zsolna).
• Új, 3. kategóriás állomási biztosítóberendezési rendszer (ez a biztonság legmagasabb szintje).
• Új állomási biztosítóberendezési rendszer, vonatirányítás.
• Új távközlési technikák – új távközlési vonalak.

Az útvonal legjelentősebb fejlesztése a Nové Mesto nad Váhom (Vágújhely)–Trenčianske Bohuslavice (Bogoszló) vonalszakaszon volt, ahol annak érdekében, hogy biztosítsuk a tervezett sebességet, egy egyfuratú kétvágányos alagút épült 1775 m hosszal. Egy másik jelentős fejlesztés az útvonalon Trenčín (Trencsén) városa mellett volt, ahol a vasútat új nyomvonalra kellett áthelyezni Zlatovce (Vágaranyos) vasútállomás és Trenčín (Trencsén) vasútállomás között. Ezen a szakaszon egy új kétvágányú híd is létesült a Váh (Vág) folyó felett, figyelembe véve a jövőbeli hajózási méretszelvényt a híd alatt (2. ábra).

A Púchov (Puhó)–Žilina (Zsolna) vasútvonal korszerűsítése 160 km/h sebességre

A Púchov (Puhó)–Žilina (Zsolna)-vasútvonal 16 kilométeres szakaszának korszerűsítése a Púchov (Puhó)–Považská Teplá (Vághéve) szakaszon az egyik legnagyratörőbb építkezés volt a ŽSR történelmében. Ez magában foglal:

• két alagutat: Diel alagút (1081 m) és Milochov alagút (1861 m),
• egy kétvágányú Langer-tartós acélhidat a Váh (Vág) folyó felett,
• egy árvizi csatornát és vasúti védőgátat a Váh (Vág) folyó mentén,
• vasúti hidat a Nosice (Vágormos) víztározó felett 592 méteres teljes hosszal (3. ábra),
• hat új közúti hidat és felüljárót,
• négy gyalogos-aluljárót és
• tizenegy csőátereszt.

A beruházás keretében egy teljesen új, zöldmezős építésű vasútállomás, valamint egy gyalogoshíd is létesült Nosicében. A szintbeli útátjárók is megszüntetésre kerültek, amelyek helyett külön szintű átjárók létesültek. A Púchov (Puhó)–Žilina (Zsolna) vasútvonal, Púchov (Puhó)–Považská Teplá (Vághéve) szakaszának korszerűsítését a „2012–2022 közti évtized vasúti építkezéseként” deklarálták.

A Žilina (Zsolna)–Teplička (Vágtapolca) rendező pályaudvar és a csatlakozó vasúti infrastruktúra befejezése a Žilina (Zsolna) csomópontban

A szakasz hossza körülbelül 14 km kelet–nyugat irányban, és 2,3 km észak–dél irányban. A projekt keretében a teljes vasúti infrastruktúra rekonstrukciójára sor került Žilina (Zsolna) városában és a környező területen. Teljesen megújult Žilina (Zsolna) állomása és a Teplička (Vágtapolca) rendező pályaudvara, valamint a köztük lévő és a hozzájuk csatlakozó vasúti szakaszok.

• Az említett építés kiterjed:
• vasúti hidak átépítésére a Váh (Vág), a Rajčanka és a Varinka folyók felett (4. ábra),
• egy hídra Žilina (Zsolna) városában a Kysucká utca felett,
• kilenc aluljáróra (utasok, gyalogosok, kerékpárosok számára),
• négy csőátereszre és
• egy vasúti vágánymérlegre.

A Devínska Nová Ves (Dévényújfalu)–Szlovák Köztársaság/Cseh Köztársaság államhatár vasútvonal korszerűsítése

A ŽSR Devínska Nová Ves (Dévényújfalu)–Kúty (Jókút)–Szlovák Köztársaság/Cseh Köztársaság államhatár vasútvonal korszerűsítésének része a vonal végpontján, a cseh–szlovák államhatáron, a 74,306 km szelvényben két új, egyvágányú vasúti híd építése a Morva-folyó felett (5. ábra). (A korszerűsítés az elmúlt időszakban mindkét szerkezet esetében meg is valósult.) A vasúti híd komplex átépítésének célja az volt, hogy megszüntessék az eredeti, háromnyílású, szegecselt, párhuzamos övű, szimmetrikus oszloprácsozású, kéttámaszú, alsó pályás acél mederhidak, valamint a szlovák oldalon lévő szegecselt, gerendás, felső pályás, 10,8 m támaszközű ártéri szerkezetek igen leromlott állapota miatt jelentkező kapacitáskorlátozást. A beruházás keretében vágányonként három új felszerkezet épült az ágyazati teknő megszakítás nélküli átvezetésével és a 73 6201 nemzeti szabvány szerinti MPP 3.00 keresztmetszeti kialakítással (ez a híd szélességét és magasságát határozza meg). Az átépítés során a műtárgyakhoz új, fúrt vasbeton cölöpözésű alépítmény is létesült (figyelembe véve az árvízzel szembeni ellenállást), lecserélve a rácsos hidak eredeti, alacsonyabb, keszonalapozású szerkezetét.

Amikor a hidat tervezték, figyelembe vették, hogy a műtárgy olyan vasútvonalon helyezkedik el, amely része a IV. európai közlekedési folyosónak. A műszaki megoldása lehetővé teszi távlatban a sebesség 200 km/h-ra emelését.