Megfelelőségértékelés alapjai

A kölcsönös átjárhatóság fogalma már a kilencvenes években megjelent az európai térségben, ugyanis az Európai Uniónak célja egy olyan közös vasúti rendszer kialakítása, amely lehetővé teszi, hogy az előírt teljesítményű vonatok biztonságosan és zavartalanul haladjanak át a tagországok között. A logika mentén kialakított jogszabályi környezet strukturális és funkcionális területeket vesz figyelembe, egyúttal meghatározza azt is, hogy az adott területet milyen szempontok, követelmények szerint kell kialakítani, üzemeltetni, működtetni.

Az uniós irányelv alapján a strukturális és funkcionális területeket alrendszereknek hívjuk, amelyekből strukturális alrendszerek tekintetében öt részt különböztetünk meg:

• infrastruktúra (INF),
• energia (ENE),
• pálya menti ellenőrző-irányító és jelző (CCT),
• fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző (CCO),
• gördülőállomány (RST).

Az irányelv (jelenleg 2016/797/EU) átültetésre került a nemzeti jogrendbe a 30/2010. (XII. 23.) NFM-rendelettel, majd a 413/2020 (VIII. 30.) kormányrendelettel. Az átjárhatósági követelmények teljesülésének vizsgálatát a NoBo-k (notified body = bejelentett szervezet) végzik a hatályos átjárhatósági műszaki előírások (továbbiakban: ÁME) alapján. Az átjárhatósági vizsgálat mellett, azt kiegészítően történik meg az ÁME-ken túlmutató nemzeti követelmények teljesülésének vizsgálata, amelyet a DeBo-k (designated body = kijelölt szervezet) végeznek. Ez az értékelés a nemzeti szabályok alapján történik, amelyek a cikk írásakor érvényben lévő OVSZ I. és OVSZ II. előírások.

A NoBo csak uniós vasúti rendszer részeit tanúsíthatja (országos közforgalmú vasutakat), míg a DeBo-értékelés minden hazai vasúti rendszerre kiterjedhet (országos, helyi, iparvágány, városi vasút).

A NoBo- és a DeBo-értékelés folyamata minden esetben azonos, a vonatkozó szabvány szerinti, szigorúan szabályozott eljárás alapján kerül lefolytatásra, azonban az értékelések során alkalmazott követelményrendszer lényegesen különböző. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a nemzeti szabályozásunk szigorúbb követelmények teljesítését írja elő. Az uniós átjárhatósági előírások néhány esetben pedig utalnak a nemzeti szabályozásra vagy az ÁME alapján kötelezően alkalmazandó szabványok nemzeti mellékleteire, mint például a műtárgyak esetében az ÁME-ben hivatkozott MSZ EN 1991-2:2006 (Eurocode 1) szabvány nemzeti melléklete az országos fővonalakon az α rendeltetési tényezőre 1,21 értéket ír elő, ami szigorúbb követelmény, mint ami az ÁME törzsszövegében szerepel, ezért előfordult már olyan eset, hogy a megfeleltetés a NoBo-eljárásban kizárólag az ÁME szövegének figyelembevételével nem volt biztosított.

Az ÁME-k kidolgozása és felülvizsgálata az Európai Unió Vasúti Ügynökségének (ERA) a feladata:

• Az ügynökség azonosítja az ÁME-kban szabályozandó alapvető paramétereket, illetve a más alrendszerekkel való kapcsolódási pontokat, valamint az esetlegesen szükséges összes különleges esetet.
• Az ügynökség ezután kidolgozza az ÁME tervezetét az említett alapvető paraméterek alapján, amely során köteles figyelembe venni a műszaki fejlődést, a már elvégzett szabványosítási munkát, a már működő munkacsoportokat és az elismert kutatási munkát.

Az elmúlt időszakban két felülvizsgálati csomag alapján módosították az ÁME-kat: 2019-ben a „Revision of the Technical Specification for Interoperability”, majd 2023-ban a „Digital Rail and Green Freight TSI revision package” került kiadásra. Az utóbbi módosítás alapján a műtárgykövetelményeken is jelentősebb változásokat eszközöltek.

A továbbiakban a 2023 szeptemberében bekövetkezett uniós előírás-változások kerülnek bemutatásra, részletezésre a műtárgyak vonatkozásában: a műtárgyak átjárhatósági követelményeinek megfelelőségigazolására adunk útmutatást.

Műtárgyak NoBo-értékelése

Az eljárás minden esetben a megfelelőség-értékelő szervezet részére benyújtott kérelemmel indul, majd az értékelés elvégzéséhez a jogszabályok és szabványok által meghatározott alapelveket alkalmazzuk.

A műtárgyak – a vasútvonalakhoz képest – ugyan pontszerűnek tekinthető létesítmények, azonban fontosságuk kiemelkedő a vasúti biztonság, a vasút áteresztőképessége és kapacitása, de még az akadálymentesítés és gyalogosok védelme érdekében is.

A tanúsításköteles műtárgyak országos közforgalmú vonalak esetén együttesen NoBo- és DeBo, helyi közforgalmú vonalak esetében DeBo-értékelés lefolytatásának szükségességét vonják maguk után. Fontos megjegyezni, hogy az ÁME nem kizárólagosan az új, illetve a részben vagy egészében átépített műtárgyakra vonatkozóan határoz meg követelményeket. A beavatkozással nem érintett műtárgyak esetében is igazolni kell a teherbírást a megfelelőségértékelési eljárás során. A jogszabályi előírások alapján az alrendszereknek meg kell felelniük az üzembe helyezéskor hatályban lévő ÁME-knek. Az előírásokban foglalt követelménynek ugyanakkor az alrendszer teljes használati időtartama alatt is eleget kell tennie.

Az ÁME-k közül az 1299/2014/EU számú, úgynevezett Infrastruktúra (INF) ÁME foglalkozik a műtárgyakkal (mint szerkezetekkel). Az előírásban a 4. fejezet 4.2.7. pontja emeli ki azokat a követelményeket, amelyeket egy megfelelőségértékelő szervezetnek vizsgálni szükséges, a 6. fejezet pedig az értékelési módszerhez nyújt magyarázatot. Minden vasútvonalat – személy- és teherforgalom szempontjából is – az INF ÁME 4.2.1. pontja szerinti ÁME-vonalkategóriákba kell sorolni, ami alapján történik a műtárgyak megfeleltetése a vonalkategóriához rendelt követelményeknek. A 2023. év szeptemberi ÁME-változás következtében ez a pont teljesen új követelményekkel egészült ki, ami több szereplőt is nagymértékben érint.

Az ÁME változása a műtárgyakat érintve

Az ÁME változása a szabványok aktualizálását tartalmazza, amelynek következtében a tervezés során ezentúl az ÁME-ban mint jogszabályban előírt verziókat, szabványrészeket kell alkalmazni. A műtárgyak tekintetében az alábbi releváns szabványok verziói módosultak:

• EN 15273-3:2013+A1:2016 Vasúti alkalmazások. Szelvények. 3. rész: Pályaűrszelvények.
• EN 15528:2021 Vasúti alkalmazások. Vonalkategóriák a jármű terhelhetősége és az infrastruktúra közötti kapcsolat (interfész) megvalósításához.
• EN 14067-5:2021/AC:2023 Vasúti alkalmazások. Aerodinamikai menettulajdonságok. – 5. rész: Aerodinamikai követelmények és vizsgálati módszerek alagutakban.

Az új műtárgyakra vonatkozó Eurocode szerinti méretezés a továbbiakban is változatlan maradt.

Újdonságként szabályozásra került egy korábban NoBo-értékelés alá még nem vont terület a meglévő műtárgyak értékelésének keretén belül, amely alapján a meglévő hidak mellett a továbbiakban a meglévő geotechnikai szerkezeteket és földmunkákat is meg kell feleltetni az ÁME előírásainak. Az INF ÁME 6.2.4.10. (1) pont módosítása értelmében az új követelmények már a meglévő geotechnikai szerkezetekre is alkalmazandók, amelyekre vonatkozó teherbírási követelményeket a szintén módosított E függelék tartalmaz. A klasszikus műtárgyakat érintően – kizárólag a P1 és P2 vonalkategóriára vonatkozóan – módosulnak a feltételek, amelyek a 200 km/h feletti sebességű vonalak esetében alkalmazandók.

A leglényegesebb változásként az alábbiak jelentkeztek:

• változtak az értékelési módszerek a nagysebességű vasutak terhelési modellek (HSLM) alkalmazása esetén (Magyarországon jelenleg még nem releváns a módszer);
• folytatólagos többtámaszú hidak esetében az LM71 terhelési modell és az SW/0 terhelési modell közül a legnagyobb terhet jelentő esetet kell figyelembe venni;
• az alkalmazott, kérelmező által választott forgalomtípuskódokhoz meghatározásra kerültek a teljesítendő teherbírási követelmények (EN-vonalkategória és kapcsolódó sebesség formájában):

= meglévő műtárgyak esetén a 38A és a 39A táblázat szerint, például

   – P4b (≤160 km/h) forgalomtípuskódhoz D2 (4×22,5 t; 6,4 t/m) és 100 km/h, illetve 160 km/h tartozik (többrészes egységekkel történő forgalom esetén elegendő a C2 [4×21,0 t; 6,4 t/m] és 100 km/h, illetve 160 km/h);

   – teherforgalom esetén pedig az F2 forgalomtípuskódhoz D2 (4×22,5 t; 6,4 t/m) és 120 km/h tartozik;

= meglévő geotechnikai szerkezetek és földmunkák esetén a 38B és 39B táblázat szerint, például a P4b (≤160 km/h) forgalomtípuskódhoz szintén D2 (4×22,5 t; 6,4 t/m) tartozik.

Az INF ÁME előírásainak értelmezéséhez az Európai Vasúti Ügynökség új számon kiadta a kapcsolódó GUI/INF TSI/2023 kódú „Application Guide” dokumentumot, amely segíti a jogalkalmazókat a különböző követelménypontok, a leírt megközelítések és szabályok megértésében. Az Application Guide-ok elérhetők az ügynökség weblapján a kapcsolódó ÁME-k mellett:

https://www.era.europa.eu/domains/technical-specifications-interoperability