EU 4. vasúti csomag szerepe

Az EU-tagság nyomán elindult a vasúti közlekedés liberalizációja. Önálló entitássá vált a pályaüzemeltetés, a személyszállítás, árufuvarozás. A vasútépítés és pályafenntartás nagyrészt piaci alapokra került. A változások megkövetelték a MÁV szabályozási monopóliumának megszüntetését. Ennek a folyamatnak adott nagy lökést az EU 4. vasúti csomag [1].
A reform emellett fokozza a pályahálózat-működtetők függetlenségét és pártatlanságát. Cél annak biztosítása, hogy valamennyi vasúti társaság egyenlő hozzáféréssel rendelkezzen a vasúthálózathoz és az állomásokhoz. A tagállamok megőrizhetik a jelenlegi szervezeti struktúráikat, de a rendszer biztosítékokat tartalmaz azzal a céllal, hogy nagyobb legyen a pénzügyi átláthatóság és elkerülhető legyen az összeférhetetlenség.
A 4. vasúti csomag két pillért tartalmaz (1. ábra).

Ebben a témakörben az implementációs határidő: 2018. december 25-e volt.
Feladatok:

• A vasúti infrastruktúra irányítása (pályahálózat-működtető függetlensége).
• Belföldi vasúti személyszállítási piac megnyitásának szabályozása.
• Személyszállítási szolgáltatások közvetlen odaítélési lehetőségek csökkentése, hosszabbítási tilalom, a gördülőállományhoz való hozzáférés megkülönböztetéstől való mentessége.

A vasúti csomag műszaki pilléreit képező EU-irányelvek és rendeletek a 2. ábrán láthatók.

Módosított implementációs határidő 2020. június 16-a volt.
Feladatok:

• Egységes vasúti biztonsági tanúsítvány eljárásrendjének bevezetése (single safety certificate – SSC).
• Egységes forgalomba hozatali járműengedély és járműtípus-engedélyezési el­já­rás bevezetése (vehicle authorisation – VA).
• ERTMS-rendszerek jóváhagyása (ERT­MS Approval – ERTMS).
• One Stop Shop (IT alapú iktatórendszer; OSS)
• Nemzeti biztonsági hatóságok (NSA) szerepének átalakulása.
• A nemzeti (technikai és biztonsági) szabályok szerepének redukálása.

A vasúti szabályozási rendszer megújítását a nemzeti szabályok szerepének redukálása jelenti.

Nemzeti szabályok

Az EU a szabályozási rendszerben elsősorban az ÁME szerepét kívánja erősíteni. Nemzeti hatáskörben csak olyan szabályok alkothatók, amelyek valamely tagállamban elfogadott, kötelező erejű szabályok összessége, függetlenül attól, hogy azokat mely szerv bocsátotta ki, amely szabályok az adott tagállamban a vasúti társaságokra, pályahálózat-működtetőkre vagy harmadik felekre vonatkozó uniós vagy nemzetközi szabályoktól eltérő vasútbiztonsági vagy műszaki követelményeket tartalmazzák.
A nemzeti szabályok kétfélék lehetnek:

• EU felé bejelentésre kötelezett szabályok, ezek a jogszabályok, vagy egyes, az EU által kijelölt vasúti műszaki előírások.
• EU felé bejelentésre nem kötelezett, általános használatra bevezetett műszaki szabályok, ezek a vasúti műszaki előírások.

A nemzeti szabályokat állami szervek vagy az állam által felhatalmazott szakmai testület alkothat.
Új nemzeti jogszabály csak akkor készülhet:

• ha az ÁME nem tér ki valamely alapvető körülményre vagy nyitott a kérdés;
• ha megtörtént az ÁME alóli felmentés bejelentése;
• ha meglévő rendszerekre alkalmazott olyan nemzeti szabályokról van szó, amelyek a járműhálózattal való műszaki összeegyeztethetőségét értékelik;
• ha a vonatkozó, ÁME által nem tárgyalt különleges esetről van szó;
• ha ideiglenes (baleset)megelőző intézkedésről van szó.

Megváltozik a hatósági hatáskörök megosztása az ERA (Európai Unió Vasúti Ügynöksége) és a nemzeti biztonsági hatóságok között, ami által átalakul a nemzeti biztonsági hatósági szerep.
A nemzeti biztonsági hatósági szerep az alábbi területen maradhat meg:

• Vasútbiztonsági engedély kiadása az infrastruktúra, energia, illetve pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek üzembe helyezésére, ha a kérelmező szolgáltatási területe csak egy tagállamra korlátozódik, és ezt a kérelmező kéri is.
• Forgalomba hozatali járműengedély és járműtípus-engedély kiadása, ha a jármű alkalmazási területe csupán egy tagállamon belüli hálózatra vagy hálózatokra korlátozódik, és ezt a kérelmező kéri is.
• Pályahálózat-működtetők vasútbiztonsági engedélyének kiadása.

A IV. vasúti csomag eredeti átültetési határideje 2018. december 15. volt. A hosszabbítás szerint ez a dátum 2019. június 16-ra módosult. Lehetőség volt az átültetés határnapjának egy évvel történő halasztására is. A projektet is érintő határidő 2020. június 16. lett [2].

Új szabályozási rendszer

Az új szabályozási rendszer kialakítása már 2014-ben elindult az e-Vasút rendszer létrehozása során. A szabályozások felülvizsgálatakor kiderült, hogy számos szabályozás felesleges, sok szabályozási elemet nemzeti szintre kell emelni a vállalati szintről, és több szabályozásnál korszerűsítésre van szükség.
A 4. vasúti csomag műszaki pillérével összhangban a 3. ábra szerinti szabályozási koncepció került elfogadásra.

Az új szabályozási rendszerben:
– EU-szabályozások átültetése a magyar jogrendbe. Elsősorban az ÁME-k és egyéb műszaki szabályozások alkalmazása.
– Nemzeti szabályozások:

• jogszabályok (törvények, jogszabályok, rendeletek). Hosszabb távon érvényes előírások, amelyek nem műszaki normákat, hanem eljárásrendeket, általános követelményeket, viselkedési normákat határoznak meg. Ezeket a szabályokat az EU felé be kell jelenteni.
• Vasúti műszaki szabályok (VMSZ), nem jogszabályok, de a szakma által elismert, magunkra nézve kötelezően alkalmazandó műszaki szabályok. A vasúti rendszer integritását és biztonságát meghatározó, egységesen alkalmazandó műszaki előírások összessége, amelyek az ÁME-kkal összhangban vannak.

Vasúti műszaki előírások (VME):

• a tervezés, létesítés részletes szabályai, létesítménycsoportonként;
• a működtetés, üzemeltetés szabályai, létesítménycsoportonként;
• vasúti forgalmi szabályzat.

Ezekben a szabályozásokban a teljes rendszerre érvényes, Magyarország területén mindenkor egységesen alkalmazandó szabályok vannak, amelyeket nem célszerű jogszabályba foglalni.
Vállalati szintű utasítások, szabályozások: elsősorban az EU és nemzeti követelményeknek való megfelelés szabályait tartalmazzák. Ilyenek például az eljárásrendek, technológiai utasítások stb.
A vállalati szabályozások nem tartalmazhatnak jogszabályban vagy VME-ben szabályozandó normatívákat. Kizárólag a jogszabályban és VME-ben meghatározott követelmények megvalósítására, kivitelezésére vonatkozó technológiai, módszertani, eszközbeli és eljárásbeli szabályozásokat tartalmazhatják.

Az új szabályozási rendszer következményei

Az új szabályozási rendszerrel összhangban hatályát veszíti:

• a 103/2003. (XII. 27.) GKM-rendelet a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról;
• a 4. számú melléklet a 103/2003. (XII. 27.) GKM-rendelethez Országos Vasúti Szabályzat;
• az Országos Közforgalmú Vasutak Pályatervezési Szabályzata.

Új szabályozások kerülnek bevezetésre:

• ITM-rendelet az uniós vasúti rendszer magyarországi részét képező vasúti pálya és tartozékai tervezésére, építésére, kivitelezésére, üzembe helyezésére és üzemeltetésére vonatkozó szabályokról;
• ITM-rendelet a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról;
• 289/2012. (X. 11.) kormányrendelet a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól módosítása;
• Az innovációért és technológiáért felelős miniszter 1/2021. (I. 7.) ITM rendelete a Vasúti Műszaki Bizottságról, a vasúti műszaki előírások és a szakmai állásfoglalások kidolgozására és kiadására vonatkozó szabályokról.

Új vasúti műszaki előírások

A vasúti szabályozások felülvizsgálata nyomán új vasúti műszaki előírások megalkotására került sor. A pályahálózat tekintetében:

• vasúti pálya tervezési és létesítési szabályzat;
• vasúti alépítmény tervezési, létesítési és üzemeltetési szabályzat;
• vasúti pálya üzemeltetési és karbantartási szabályzat;
• vasúti hidak, műtárgyak tervezési, létesítési és üzemeltetési szabályzat.

Fentieken kívül kidolgozásra került hét szabályozás a biztosítóberendezés, energiaellátás és a járműtechnika területeken.

A feladat megvalósítása

A nagyívű korszerűsítési feladat megvalósítása a MAÚT által elnyert „IKOP-2.1.0-15-2018-00047 A magyar vasúti műszaki és üzemi szabályok korszerűsítésére az új előírások, szabályok, rendeletek és utasítások rendszerének megalkotása” című projekt keretében került sor.
A projekt megvalósítását közbeszerzési eljárás keretében a BME ITS nyerte el, az Utiber alvállalkozó bevonásával. A feladat elkészítését nehezítette a rövid határidő.
A munka megkezdésekor valamennyi szakterületre munkabizottságok jöttek létre. A munkabizottságokba az egyetemek, a MÁV Zrt., a GySEV és más intézmények elismert szakértőit delegálták.
Első lépés a meglévő szabályozások áttekintése, nemzeti szabályok kiemelése volt (4. ábra). Ennek keretében összesen mintegy 30 337 dokumentumot kellett áttekinteni és elemezni. A vasúti pályahálózat szabályozásaiból több mint 264 szabályozást kellett megvizsgálni és ezekből 53 szabályozásban találtak nemzeti szabályozási körbe tartozó szabályokat.

A munkát megkönnyítendő értékelőlapok készültek valamennyi szabályozáshoz, ezeken lehetett azonosítani a nemzeti szabályok kritériumait, és ezek alapján kerültek kijelölésre a nemzeti szabályok.
Az új szabályozások megalkotásakor kiemelt szempont volt, hogy a vasúti rendszer szabályozottsága koherens (folyamatos) legyen. Ennek érdekében a meglévő MÁV- és GySEV-utasításokból kiemelésre kerültek a nemzeti szabályozási körbe tartozó szabályok, és megalkották az új szabályokat. Ezzel valójában részben párhuzamos szabályozottság jött létre, mert a vasútvállalati utasítások változatlan formában érvényben maradtak. A lényegi változás az, hogy a nemzeti szabálykörbe beemelt szabályokat a vasútvállalat saját hatáskörben nem módosíthatja, csupán kezdeményezheti a módosítást.
Példák a nemzeti szabályozási körbe emelt témakörökről:

• pályatervezési szabályzat,
• pályafelügyelet rendszere,
• méreteltérési rendszer,
• alépítmény és hidak, műtárgyak teherbírása stb.

Vasúti műszaki előírások (VME)

Az új szabályzatok (VME-k) jóváhagyása új rendszer szerint történik, az 1/2021. (I. 7.) ITM rendelete a Vasúti Műszaki Bizottságról előírásaival összhangban [3].
A rendelet szerint a bizottság egy-egy szavazati joggal rendelkező tagja a bizottság elnöke, valamint

• a hatóság,
• a miniszter által felkért szakirányú felsőfokú képzést folytató egyetem,
• a miniszter által felkért vasúti szakmai érdekképviseleti szervezet,
• az országos vasúti pályahálózatot működtető társaságok,
• városi vasúti pályahálózatot működtető társaságok,
• elővárosi vasúti pályahálózatot működtető társaságok,
• vasúti műszaki vizsgálóközpont.

A vasúti műszaki előírások kidolgozására és felülvizsgálatára a bizottság jogosult. A vasúti műszaki előírás megalkotását és felülvizsgálatát természetes vagy jogi személy indokolással ellátott szabályozási javaslat – a koordináló szerv útján történő – benyújtásával kezdeményezheti. A bizottság – a koordináló szerv útján – gondoskodik arról, hogy a szakmai közvélemény az adott témával kapcsolatban a javaslatait kifejthesse.
Az új szabályozás biztosítja a széles szakmai közvélemény részvételét a szabályozások megalkotásában.
A bizottság – a jogszabályként kihirdetendő – vasúti műszaki előírás tervezetét és indoklását megküldi a miniszter részére azzal a javaslattal, hogy azt a miniszter rendeletben adja ki. A rendeletben kihirdetett vasúti műszaki előírást a kormányzati honlapon – a koordináló szerv és a hatóság oldalán – is közzé kell tenni.
A jogszabályi kihirdetést nem igénylő, az EU felé nem bejelentésköteles vasúti műszaki előírást a vasúti hatóság jóváhagyja és közzéteszi.
Az új szabályozási rendszer biztosítja a fő követelményrendszer vasútvállalatoktól független, széles szakmai alapon történő meghatározását és jóváhagyását. Ezzel a rendszerintegritást és a biztonságot meghatározó szabályozások kikerülnek a vállalati szabályozási körből és állami felelősségi körbe kerülnek, széles körű szakmai, társadalmi beleszólás lehetőségével.

Keskeny nyomközű vasutak szabályozása

A keskeny nyomközű vasutak szabályozása mind részletességét, mind mélységét tekintve elmarad a nagyvasúti szabályozásoktól.
Jelenleg az OVSZ I. tartalmaz bizonyos előírásokat a keskeny nyomközű vasutakra és a MÁV D 56. számú utasítása tartalmazza az építési és pályafenntartási adatokat. Az 1962-ben kiadott utasítás elavult. Készült ugyan egy korszerűsített pályafenntartási utasítás, azonban jóváhagyás hiányában nem hatályos. A kisvasutak gépészeti, forgalmi és egyéb szabályozásai rendkívül heterogének. A Jelzési, forgalmi és gépészeti utasítás az erdei vasutak számára ad útmutatást, ezt azonban a kisvasutak egy része nem alkalmazza.
Szükségszerű tehát a kisvasúti szabályozások összehangolt, egységes alapokon nyugvó korszerűsítése és az állami szabályozásnak a nagyvasúthoz hasonló kialakítása.
A korszerű szabályozás létrehozására a következő javaslat született:
– A nagyvasúti szabályozáshoz hasonlóan az OVSZ I. kiváltására szülessen miniszteri rendelet a vasúti pálya és tartozékai tervezésére, építésére, kivitelezésére, üzembe helyezésére és üzemeltetésére vonatkozó szabályokról.
– Szülessenek új, korszerű vasúti műszaki előírások az alábbi témakörökben:

• keskeny nyomtávolságú vasúti pálya tervezési-létesítési és üzemeltetési szabályzat;
• gépészeti szabályozás;
• biztosítóberendezési, távközlési szabályozás;
• forgalmi üzemi szabályozás;
• a kisvasúti üzemeltetők készítsenek helyi mellékleteket, amelyek olyan rendelkezések gyűjteménye, amelyeket az adott pályahálózat sajátosságai miatt egyedileg kell szabályozni.

A helyi melléklet tartalmazza a vasúti pálya és létesítmények – az utasítások alkalmazásához szükséges – műszaki adatait, valamint a helyi sajátosságok függvényében az utasítás egyes pontjai alóli felmentéseket. A helyi mellékletet a pályahálózat-működtető állítja össze, és alkalmazását a vasúti hatóság engedélyezi.
Az új szabályozási rendszer a nagyvasúttal egyenszilárdságú, és megfelelően szolgálhatja a kisvasutak fejlődését.
A projekt keretében elkészült a keskeny nyomtávolságú vasúti pálya tervezési, létesítési és üzemeltetési szabályzata. A szabályzatot vasúti műszaki előírásként lehet életbe léptetni. A többi szabályozási elem a kisvasutak eltérő adottságai és sajátosságai miatt elmélyültebb egyeztetést igényel.

Összefoglalás

A vasúti műszaki szabályozási rendszer megújítása elmaradt a vasúti közlekedés piacosításától. Míg 2004 óta számos magántársaság működik az országban, az infrastruktúra építés-karbantartás piacosítása szintén megtörtént, a szabályozások továbbra is a MÁV Zrt. kezében maradtak.
Nem halasztható annak az ellentmondásnak a feloldása, hogy egy vasútvállalat más vasútvállalatokra vagy vállalkozásokra érvényes szabályozásokat hozzon. Az EU 4. vasúti csomag kikényszerítette a rendszer piackomform megújítását. Ennek megfelelően a biztonság és a vasúti rendszer integritását meghatározó szabályokat jogszabályban vagy vasúti műszaki előírásban kell előírni, széles szakmai konszenzus alapján.
Az új szabályozási rendszer megszünteti a műszaki szabályozások egysíkú, egy vállalati érdekből levezetett alkotását, és magasabb szakmai szintre helyezi a biztonságot és a rendszerintegritást biztosító szabályozások megalkotását. Biztosítja a szélesebb szakmai közvélemény részvételét a műszaki szabályok megalkotásában. Egyben az új rendszer biztosítja az EU-konformitást, a hazai és az EU-szabályozások összhangját.
Az új szabályozási rendszer előremutató, a fejlődést szolgálja azon keresztül is, hogy a haladó műszaki megoldások gyorsabban érvényesülhetnek a hazai szabályozásokban.
Az új szabályozási rendszer alapján egyértelművé válik az EK és nemzeti tanúsítások követelményrendszere.

Köszönetnyilvánítás

Köszönetemet szeretném kifejezni valamennyi kollégának, akik részt vettek ebben az embert próbáló, szép feladat megoldásában.