Az elmúlt években megkezdett, és utána napjainkban is tartó vasútfejlesztésekre és fenntartási munkákra fokozott társadalmi igény van. Ezeknek a munkáknak elengedhetetlen tartozéka a felépítmény tömegének jelentős részét kitevő vasúti ágyazati kőanyag. A mai gyakorlatban természetesnek vesszük, hogy az előírt minőségű ágyazati kőanyag a szükséges mennyiségben rendelkezésünkre áll.
Az alábbiakban összefoglaljuk azokat a tényezőket, amelyek miatt ennél lényegesen árnyaltabb a kép, és ami szükségszerűvé tette, hogy a rendelkezésünkre álló kőanyagminőségek keretei között, az ágyazatot érő igénybevételeket, az ágyazat viselkedését a kőzetfizikai vizsgálatoknál a valóságot jobban szimuláló laboratóriumi eljárással elemezzük, az érvényben levő határértékek indokoltságát megvizsgáljuk.
Tudvalevő, hogy a MÁV 102345/1995. PHMSZ az „Alépítményi létesítmények és az ágyazat minőségi átvételi előírásai utasítás” 2010. januárban érvénybe lépett 4. számú módosítása [1] alapján a 2008. decemberi előírások [2] a vasúti zúzottkő ágyazat használati ellenállása és az aprózódással szembeni ellenállása paramétereknél szigorítás történt. A 2008-as 3. számú módosítás szerint mind a Los Angeles aprózódásra, mind a Mikro-Deval kopásra volt egy (pozitív értelmű) tűrési tartomány kijelölve, amelyet a 4. számú, 2010. januári módosításban eltöröltek, és a sebességkategóriákhoz tartozó értékek is részben módosultak, általában szigorodtak.
A zúzottkőgyártóknak ez a módosítás bizonyos követelménybeli szigorítást eredményez(het)ett, s ennek következtében mindössze néhányra csökkent azoknak a kőbányáknak a száma, amelyek a hazai viszonyok között nagy sebességnek számító 120 km/h sebességre tervezett vasúti pályák alapanyagigényét megfelelő kapacitás mellett ki tudják elégíteni. Emellett a 80–120 km/h pályasebesség esetén történt szigorítás is számottevően csökkentette a potenciális beszállítók körét.
A kövek eredeti, természetes aprózódási és kopási tulajdonságait sajnos technológiai megoldással meglehetősen korlátozott mértékben lehet módosítani, ezek alapvetően az ásványvagyon, a kőzetek mechanikai jellemzőitől függnek. A 102345 PHMSZ MÁV-os utasítás 4. számú módosítása alapján a korábbi változat szerint megfelelő – akár 160 km/h-s sebességű vágányhoz alkalmas – vasúti ágyazati zúzottkő termékek már vagy nem, vagy csak jelentős minőségi kockázat mellett feleltek meg a szigorúbb követelménynek. Ez nemcsak egyes kőbányák piaci feltételeit rontotta, hanem nagymértékben csökkentette az erre a célra alkalmas ásványvagyon mennyiségét. A még kevesebb bányába koncentrálódó, szabályozásnak megfelelő ágyazati kőanyagot biztosító, korlátozott mennyiségben hozzáférhető ásványvagyon miatt nemcsak a szállítási útvonalak változtak, hanem a szállítási költségek is számottevően növekedtek, továbbá a kevesebb bánya nagyobb kihasználtsága miatt az ásványvagyon kitermelési ideje is csökkent.
Szakmai rendezvényeken egyre gyakrabban hallhatunk beszámolókat arról, hogy a kőbányászati iparágat sújtó, évről évre szigorodó környezetvédelmi, ter­mészetvédelmi, örökségvédelmi stb. kor­lá­tozások általánosan olyan mértékű kor­látozást jelentenek az ásványvagyon hozzáféréséhez, amely a szigorodó minőségi elvárásokkal együtt már középtávon alapanyag-ellátási és fokozódó minőségi kockázatokat is jelenthetnek [3].
A 102345/1995. PHMSZ-ben történt határérték-módosítást sajnos egyéb indok­lással, magyarázattal nem egészítették ki. Az előírás szigorodása lényegesen csökkentette azoknak a bányáknak a számát, amelyek a hazai viszonyok között nagy sebességnek számító (160 km/h) pályasebességre tervezett vasúti pályához beszállítóként megjelenhetnek. A kutatás egyik célkitűzése ezeknek a hatásoknak a vizsgálatát is magában foglalta.
Kutatásunk fő célja az volt, hogy egy, a valóságos üzemi körülményeket jobban szimuláló laboratóriumi ap­ró­zó­dás­vizsgálattal értékeljük az adott kőzetmechanikai paraméterekkel jellemzett, rendelkezésünkre álló vasúti zúzottköveket. Megkísérelünk összefüggést találni és kimutatni az egyedi laboratóriumi vizsgálattal eredményezett aprózódás (aprózódást jellemző paraméterek), illetve a Los Angeles aprózódási ellenállás és a Mikro-Deval kopási ellenállás paraméterek között, hogy megismerjük a jelenlegi szabályozás által nem engedélyezett minőségű zúzottkő termékek vasúti pályába beépítése esetén várható, az engedélyezett minőségű termékekhez képest mutatott feltételezhető viselkedését. A laboratóriumi mért aprózódások és a teherismétlődési ciklusszámok figyelembevételével a rostálási ciklusidők is közelítőleg megállapíthatók – természetesen megfelelő közelítésekkel, egyszerűsítésekkel.
Kutatócsoportunk tagjai voltak: dr. Fi­scher Szabolcs egyetemi adjunktus, témavezető; Major Zoltán egyetemi tanársegéd; Németh Attila tanszéki demonstrátor, okleveles építőmérnök; Harrach Dániel tanszéki mérnök, okleveles építőmérnök; Horváth Zsolt tanszéki mérnök, villamosmérnök; Pollák András műszaki ügyintéző.
Konzulensünk Ézsiás László okleveles építőmérnök, a Colas Északkő Kft. minőségirányítási vezetője volt. 

A MÁV 102345/1995. PHMSZ Utasítása

Az 1. táblázatban összefoglalóan bemutatjuk a MÁV 102345/1995. PHMSZ Utasítás 3. és 4. számú módosításainak vasúti zúzottkő ágyazati anyagokra vonatkozó szilárdsági követelményeit, színekkel is jelölve a változásokat (piros cellaháttérrel a szigorításokat, zölddel a lazításokat). A táblázat értékeit megvizsgálva látható, hogy a Los Angeles aprózódási ellenállás paraméternél kivétel nélkül szigorodott 2010-ben a követelményrendszer, a kopási ellenállás paraméternél pedig a V = 80…120 km/h sebességkategóriában a 3. számú módosítás maximális határértékét adták meg követelménynek.
Az 1. táblázat értékeinek elemzésekor érdemes arra is figyelni, hogy V≥120 km/h sebesség esetén (amely felülről nincs korlátozva) egységes határértékeket fogalmaztak meg az utasításban. Erre ajánlatos lett volna nagyobb figyelmet fordítani az utasítást készítőknek, mert egy V>160 km/h sebességű pályába beépített ágyazati kőanyagot valószínűleg magasabb igénybevételek érhetnek.

A zúzottkövek aprózódását jellemző paraméterek

Hazai és nemzetközi irodalomkutatás alapján a zúzottkövek aprózódását az alábbi paraméterekkel lehet jellemezni:

• ütési érték (Aggregate Impact Value, AIV) [4],
• ütéssel szembeni ellenállás (resistance to impact) [4],
• ágyazataprózódási index (Ballast Brea­kage Index, BBI) [5],
• Marsal-aprózódás (Bg) [5],
• Hardin-aprózódás [5],
• Lee és Farhoomand-féle aprózódás [5].

Az ütési érték és az ütéssel szembeni ellenállás laboratóriumi vizsgálatai hengerbe töltött zúzottkőmintákon történnek; adott tömegű testet előre meghatározott magasságból és számban a zúzottkőmintára ejtenek, majd a zúzottkövet 2 mm-es szitán leszitálják. Az aprózódási értéket a 2 mm-es szitán áthullott tömeg eredeti tömeghez viszonyított értékéből lehet kalkulálni.
Indraratna és Lackenby vezetett be egy ágyazatianyag-aprózódási indexet (BBI) annak számosíthatóságára, hogy az ágyazati anyag minősége miképpen változik az avulás során [5]. Az index számításához a kezdeti és vizsgálat utáni szemmegoszlási görbék ismerete szükséges. A számítási összefüggés a következő:

Az A és B értékek értelmezését az 1. ábra segíti.
A Marsal-aprózódás, a Hardin-aprózó­dás, illetve a Lee és Farhoomand-féle ap­ró­zódásparaméterek kizárólag a 2,0 mm-nél kisebb zúzott kőanyagokon végzett ap­ró­zó­dás­vizsgálatok után alkalmazhatók.

Az ágyazatrostálás szükségességének megállapítása 

A MÁV-nál a TMK rendszerben az ágyazatrostálási ciklusidő 14 év volt, az 1990-es évek végétől alkalmazott vágánydiagnosztika alapú állapotfüggő karbantartási rendszerben erre vonatkozóan nincs pontos adat. Körülbelül 10-15 évente célszerű elvégezni az ágyazatrostálási munkálatokat.

Lichtberger [4] többféle javasolt és alkalmazott módszert közöl:

• ORE tanulmányban [4, 7] javasolt módszer,
• Dél-afrikai Vasúttársaság által használt módszer [4, 8].

Az ORE tanulmány szerint az ágyazatrostálást akkor kell elvégezni, ha a 22,4 mm-es rostán áthullott zúzottkő ágyazati szemcsék mennyisége a vágányban nagyobb, mint 30 tömeg%.

A Dél-afrikai Vasúttársaság által használt módszer a következő, számítani kell az Fv értékét az alábbi képlet alapján:

Fv = (0,4×F₁₉) + (0,3×F_6,7) + (0,2×F_1,18) + (0,1×F_0,15)

ahol

D= az adott átmérőhöz tartozó rostán áthullott anyag tömeg%-a
Amennyiben Fv≥80%, az ágyazatrostálási munka szükségessé válik.
Indraratna et al. [5] által közölt BBI is alkalmas lehet a rostálás szükségességének megítélésére, a feltétel: BBI = 1,0. 

Laboratóriumi fárasztásos vizsgálat

A pulzátoros vizsgálat elrendezése 

A laboratóriumi pulzátoros vizsgálathoz a [9] irodalomban publikált 10 szintes nyíróláda 6 alsó keretét használtuk. A ke­re­te­ket fixen egymásra csavaroztuk, a vízszintes relatív elmozdulásokat megelőzendő. A nyíróládához tartozó görgőket nem szereltük be a láda alá.

A nyíróládában felépített rétegszerkezet felülről lefelé az alábbi volt:

• 30 cm vastag zúzottkő (keresztmetszet: 46 × 46 cm),
• 1 rtg. Viacon GEO PP TC 1200 típusú hőkezelt, nem szőtt, nagy nyomóképességű geotextília a teljes 1,0 × 1,0 m felületen elterítve,
• 10 cm homok,
• 1 rtg. Naue Secutex 151 GRK geotextília a teljes 1,0 × 1,0 m felületen elterítve,
• 20 cm vastagságban a teljes 1,0 × 1,0 m felületen elterített Austrotherm Ther­mo­pan XPS hőszigetelő lapok.

A zúzottkőmintákat a nyíróláda közepén, vasúti fa keresztaljakkal történő kirekesztéssel kialakított 46 × 46 cm-es alapterületű, 30 cm mély „dobozba” helyeztük el. A falhatás csökkentése és esetleges kizárása érdekében a doboz belső négy oldalfalát (ahol a zúzottkő szemcsék a fa­aljakkal érintkeznének) 1 rtg. Viacon GEO PP TC 1200 típusú geotextíliával burkoltuk. A zúzottkőmintákra 460 × 420 mm felületű, vastag acél terhelőlemezt tettünk a terhelés egyenletesebb elosztása érdekében. Az összeállítást a terhelőlemez nélkül a 2–4. ábrák szemléltetik.

A vizsgálatnál alkalmazott paraméterek

Zúzottkő ágyazati anyagok 

A Colas Északkő Kft.-től 2014. október 15-én 500-500 kg mennyiségű vasúti zúzottkő ágyazati anyagot kaptunk 30-50 kg-os zsákos „kiszerelésben” a laboratóriumi vizsgálatokhoz. Nem az volt a célunk, hogy a különböző típusú zúzottköveket egyenként minősítsük, hanem a vizsgálatuk eredményeiből általános következtetéseket szerettünk volna levonni. Emiatt nem nevesítjük a minták származási helyeit, a megnevezésük jelen cikkben kódszámokkal azonosított, ötféle típusú zúzottkőminta lesz.
Mind az öt zúzottkő ágyazati minta an­dezitanyagú, a jelenlegi szabályozástól el­térő pályasebességekre engedélyezett minőségű, illetve volt olyan, amely tudatosan az előírt határértékeken kívüli volt. (Ez utóbbiak jelenleg nem kerülnek vasúti ágyazati kőként forgalomba, azok előállítására a kísérlet kedvéért került sor.)
A laboratóriumi vizsgálataink előtt 80-100 kg-nyi mennyiségű mintát rostáltunk, az értékek alapján meghatároztuk az adott anyag szemmegoszlását. Minden esetben a fárasztási vizsgálathoz használt anyagot rostáltuk (természetesen a fárasztás után is ugyanezt a mintát rostáltuk).
Terjedelmi korlátok miatt a fárasztás előtti szemmegoszlási görbéket külön nem közöljük. A későbbiekben bemutatott alsó és felső szemmegoszlási határgörbék az MSZ EN 13450:2003 szabványban [10] meghatározott A típusú, 31,5/50 mm-es zúzottkőhöz tartoznak.
A zúzottkőminták [11, 12] szabványok szerinti kőzetmechanikai vizsgálatait a Colas Északkő Kft. szolgáltatta részünkre, az eredményeket a 2. táblázatban közöljük.

A Thermopan XPS lapok és a 10 cm vastag homokréteg alkotta rétegszerkezet statikus tárcsás teherbírás értéke 

Statikus tárcsás teherbírásmérést (E2) végeztünk a 20 cm vastag Austrotherm Ther­mo­pan XPS lapok és a felette elhelyezett 10 cm vastag homokréteg alkotta rétegszerkezeten. A két mérésből a második terhelési ciklusban kialakult s2 süllyedés átlaga 3,306 mm lett. Ebből az E2=67,5/s2 kifejezés segítségével 20,42 MPa érték adódott.
Minden laboratóriumi vizsgálatnál ezzel a teherbírású (rugalmasságú) alapréteggel dolgoztunk. 

A pulzátoros vizsgálat terhelési értékei 

A pulzátoros fárasztásos vizsgálat során az alábbi terhelési paramétereket alkalmaztuk:

• D = 300 mm-es acél körtárcsa,
• a terhelőlemez acélanyagú, felülete 460 × 420 mm, A = 193.200 mm²,
• F_min = 20 kN,
• F_max = 120,74 kN, felfelé kerekítve: 121 kN,
• m = 3 × 106 ismétlődési ciklus,
• f = 7 Hz,
• szinuszos terhelés. 

F_max értékének számítása 

Aterhelőlemez = 460 × 420 = 193.200 mm²,
Afél keresztalj felfekvése = 800 × 200 = 160.000 mm²,
p₁ = Aterhelőlemez/Afél keresztalj felfekvése = 1,2075,
Fstat,kerék = 112,5 kN,
p₂ = 0,4 (a keresztalj felett álló kerék­teherből a keresztaljon ébredő reakcióerő a kerékteher kb. 40%-a),
p₃ = 1,111 (5/9-es osztás az 1/2 helyett a vétlen külpontosság miatt),
p₄ = 2,0 (dinamikus szorzó nagy biztonsággal felvéve),
F_max = F_stat,kerék × p1 × p2 × p3 × p4 = 112,5 × 1,2075 × 0,4 × 1,111 × 2,0 = 120,74 kN~121,0 kN. 

A p4 szorzótényező kalkulációja és jelentése: 

p₄ = 1 + t × s,
t = 3 számításba vétele (99,7%-os statisztikai megbízhatóság a Zimmermann–Eisenmann-módszer alapján),
s = n × ϕ,
ϕ = 1 + (V–60)/140,

• amennyiben n = 0,3 (közepes alépítményi és/vagy vágányállapot), V = 75,4 km/h,
• amennyiben n = 0,2 (jó alépítményi és/vagy vágányállapot), V = 153 km/h,
• amennyiben n = 0,1 (nagyon jó alépítményi és/vagy vágányállapot), V>200 km/h. 

A vizsgálatnál alkalmazott nagy nyomóképességű geotextília paraméterei 

A pulzátoros fárasztásos vizsgálatnál Via­con GEO PP TC 1200 geotextíliát alkalmaztunk. A geotextíliát Kárpáti László, a Viacon Hungary Kft. főmérnöke biztosította számunkra, amit utólag is nagyon köszönünk. A geotextília paramétereit a 3. táblázatban közöljük.

A 3 × 106 fárasztási ciklus előtt és után mért szemmegoszlási görbéket az 5–6. ábrán közöljük.
Terjedelmi okok miatt példaként csak az 517-es számú zúzottkőmintát mutatjuk be a fárasztás után az aprózódott szemcsékkel (7. ábra).

A laboratóriumi mérési eredmények értékelése

Az előzőekben bemutatott zúzottkő-aprózódást jellemző paramétereket és az ágyazatrostálás szükségességét jelző mérőszámokat kikalkuláltuk, azok a 4. táblázatban közölt értékek szerint alakultak.

A 4. táblázatban ezeken kívül a d<22,4 mm, a d<0,5 mm, a d<0,063 mm és a d60/d10, valamint a [14]-es irodalomban ismertetett M és λ paraméterek számított értékeit is feltüntettük.
Megjegyzés: az FE jelölés jelentése fárasztás előtt, az FU jelölésé pedig fárasztás után.
A 4. táblázatban feltüntetett aprózódási paramétereket a zúzottkőminták LARB (%), MDERB (%), valamint „LARB (%) + MDERB (%)” mért és képzett (kalkulált) kőzetmechanikai paramétereinek függvényében több grafikonon ábrázoltuk, a terjedelmi korlátok miatt egy grafikont teszünk közzé (8. ábra).

A 7. ábra és a nem közölt grafikonok alapján az alábbi megállapításokat tehetjük:

• nincs (erős) korrelációs kapcsolat egyik aprózódási paraméter és annak változása, illetve a mért, valamint képzett (kalkulált) kőzetmechanikai paraméterek között;
• a Los Angeles aprózódás és a Mikro-Deval kopásvizsgálat során a zúzottkőszemcséket a valóságos (vasúti pályában lévő) terhelésüktől, igénybevételüktől jelentősen eltérő viszonyok között vizsgáltuk, ezért a korreláció hiánya e paraméterek, illetve a jelen kutatás-fejlesztési munkában bemutatott egyedi laboratóriumi vizsgálat során – amely jobban szimulálja az ágyazati gerendában elhelyezkedő szemcsék valós ismétlődő terhelésnél mutatott viselkedését – mért szemcseaprózódások között nem teljes mértékben meglepő és váratlan;
• a [15]-ös irodalomban, ahol a gépi keresztalj-aláverés okozta szemcseaprózó­dást vizsgálták laboratóriumi körülmények között, sem tudtak kimutatni korrelációt az LARB (%) és a szemcsék alaktényezői között. 

Az ágyazatrostálási ciklusidők kalkulációja a laboratóriumi vizsgálatok mérési eredményei alapján 

Ebben a fejezetben az öt különböző bányából származó, andezitanyagú vasúti zúzottkő ágyazati minta laboratóriumi fárasztógépes aprózódásvizsgálata során kapott eredmények alapján becsüljük meg az ágyazatrostálási ciklusidőket. A kalkulációban az alábbi közelítéseket és egyszerűsítéseket vettük figyelembe:

• sem a gépi, sem a kézi aláverés okozta ap­rózódás nincs számításba véve;
• sem alépítményi, sem felépítményi rend­ellenesség miatti gyorsuló romlási hatás nincs számításba véve;
• az egyéb ágyazatszennyező hatásokat (por, vasbeton keresztalj kopása, aprózódás, vízzsákoknál az ismétlődő dinamikus terhelés következtében kialakuló pumping hatás okozta finomszemcse-tartalom növekedése a zúzottkő ágyazatban stb.) elhanyagoltuk;
• a teljes zúzottkő ágyazati keresztmetszetben nem alakul ki ilyen mértékű aprózódás, mint amekkora értékűt mértünk a laborvizsgálataink során, például az ágyazatvállnál és az ágyazati rézsűnél szinte alig aprózódnak a valós pályában a zúzottkőszemcsék: a közelítésünk ennél a pontnál az, hogy figyelmen kívül hagytuk ezeket a kieső, aprózódás nélküli részeket az ágyazatban, és a teljes keresztmetszetre vetítve kalkuláltunk;
• a kezdeti és a 3 × 106 ciklust követő aprózódásértékek alapulvételével készült a kalkuláció, pontosabb regressziós függvények meghatározásához min. 2-3 további mérési eredményre szükség lenne mindegyik zúzottkőmintánál;
• a Kelenföld–Hegyeshalom oh. vasútvonalat és ennek a vasútvonalnak az átlagos évi közelítő átgördült elegytonna-terhelését (kb. 15 millió elegytonna/irány) vettük alapul a kalkulációknál;
• csak 225 kN-os tengelyterhelést vettünk figyelembe (ez inkább tehervonatra igaz, személyszállító vonatra kb. 180 kN érték lenne reálisabb).

Az ágyazatrostálási munka szükségességének megállapítását az előzőekben részletezett módszerekkel végeztük (5. táblázat).

Ahogy már említettük, a MÁV-nál a TMK rendszer alkalmazásakor az ágyazatrostálási ciklusidő kb. 10-15 év volt. Bár a kalkulációnkban jelentős egyszerűsítések is szerepelnek, az 511. számú zúzottkőminta esetére kiadódott közel 18 éves ciklusidő a Kelenföld–Hegyeshalom oh. vasútvonalon kevesebb lenne, mint a MÁV egykori 10-15 éves értéke.
A ciklusidők elemzésekor egyértelműen látszik, hogy az 514. számú zúzottkőminta – a jelentősen alacsony LARB és MDERB értéke, valamint a laboratóriumi aprózódásvizsgálat eredményeivel is alátámasztva – rendelkezik az öt közül az egyik legjobb kőzetmechanikai paraméterekkel, a kiadódott ágyazatrostálási ciklusideje közel 69 év. Természetesen ez az érték ir­reálisan magas. Az összes ágyazatszennyező hatást figyelembe véve a TMK rendszerbeli 10-15 éves ágyazatrostálási ciklusidő valószínűsíthetően tartható ezzel a típusú vasúti zúzottkővel.
A 6. táblázatban a kalkuláció alapját kizárólag a d<22,4 mm-es szemcsék tömegszázalékos aránya alapján készítettük. Ez közelebb áll a magyarországi elméleti rostálási szükségesség meghatározásához. A vágány alatt lévő elaprózódott zúzottkő mennyiségét megbecsülendő (általában rostálás előtt), próbarostálást szoktak végezni. Az ágyazatrostáló gép is a d<20…23 mm-es szemcséket távolítja el az ágyazatból, ezt hívják rostaaljnak.
A 6. táblázat adatai alapján a minimális rostálási ciklusidők részben változtak (nőttek), például az 514-es kódszámú zúzottkőmintánál is 18-ról 28 éves értékre. 

Összefoglalás és a további kutatási lehetőségek

A kutatási eredmények rávilágítanak a témakörrel kapcsolatos összehangolt kutatási tevékenység fontosságára, ennek során célszerű kitérni:

• Első lépésben a rendelkezésre álló ásványvagyon minőségi-mennyiségi-ka­pa­­ci­tás­­beli-elhelyezkedésbeli felmérésére.
• Elindítani egy széles körű vizsgálatsorozatot, amelynek részét kellene képeznie nagyszámú laboratóriumi kísérletnek, a bemutatott félüzemi kísérletnek, továbbá célszerű lenne elemezni a közelmúltban megépült vasúti pályák állapotát és igénybevételeit.
• Meg kellene határozni legalább közép­távon a vasúti beruházások várható alapanyagigényét.
• A követelmények felülvizsgálatát a fentieket követően objektív eredményekre támaszkodva, a fenntarthatóság jegyében lehetne felülvizsgálni.
• Az elvégzett irodalomkutatás, laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján az alábbi további kutatási lehetőségeket fogalmazzuk meg:
• eltérő peremfeltételekkel végzett laboratóriumi vizsgálatok (pl. az alépítményt modellező rétegszerkezet E2 modulusának változtatása, esetleg alágyazati szőnyeg alkalmazása);
• esetleges speciális szerkezeti kialakítású (nagyobb merevségű) ágyazati anyagok vizsgálata (pl. ragasztott ágyazat [16], stb.),
• az aprózódás pontosabb időbeli (fárasztási ciklusszámbeli) változásának precízebb mérése, például az alábbi módon:
• egy-egy zúzottkőmintából legalább 3-5 egyedi vizsgálat, és a fárasztás előtti-utáni szemeloszlások felvétele:

       – 5 × 105 fárasztási ciklusig,
       – 1 × 106 fárasztási ciklusig,
       – 2 × 106 fárasztási ciklusig,
       – 3 × 106 fárasztási ciklusig,
       – 5 × 106 fárasztási ciklusig,

• a rostálási ciklusidő számítási módszerének pontosítása.