A MÁV Kaposvárt Szigetvárral összekötő vasútvonala 1900-ban készült el. A környék akkori birtokosa, Biedermann Rezső báró a vasútépítési munkák indulásakor eldöntötte, hogy kisvasutat építtet azért, hogy a lukafai és sasréti birtokairól a kitermelt fát Almamellék állomásra tudja szállíttatni (1. ábra).

A kisvasút 1901-re készült el 600 mm-es nyomtávolsággal, főként 5 és 7 kg-os sínekkel. A vasút az egykori Almamellék állomásról indult, (2–3. ábra) elhaladt a nádasokkal övezett halastavak mellett, majd elágazott a lukafai és a sasréti ágra. A vonat útja a sasréti ágon festőien szép környezetben vezet egy halastó, utána egy erdei iskola mellett, végül a vadászkastélyt érintve érkezik a végállomásra.

A vonalon épített nagyobb hidak adatait a 2. táblázatban foglaltuk össze. A hidakról készült felvételek az 4–7. ábrán láthatók.

A fával rakott szerelvényeket kezdetben lovak vontatták Almamellék állomásra, ahonnan átrakás után az árut továbbszállították nagyvasúton az ország különböző területeire. A fán kívül a németlukafai hamuzsírégető boksák és üveghuták termékeit, mezőgazdasági terményeket is szállítottak a kisvasúton. A báró Sasréten népiskolát alapított, ahova a környék iskolás gyerekei a kisvasúton jutottak el. A kisvasút fénykorában a lukafai és sasréti fővonalak mellett több kiágazó mellékvonal is működött, mint a clotz-gödri és a kis-terecsenyi szárny. A lukafai elágazás a 8. ábrán látható. A vonalon található nagyobb műtárgy a 9. ábrán bemutatott közúti felüljáró.

A kisvasút 1945-ben állami tulajdonba került, azóta az üzemeltetője a Mecseki Erdészeti Zrt., illetve jogelődei. A lóvontatás egészen 1955-ig fennmaradt, akkor egy Hofher mozdony állt szolgálatba. A vasúton 1961 óta folyik menetrend szerinti személyszállítás, a szerelvények tavasztól őszig hétvégén közlekednek (lásd Hivalatos vasúti menetrend, a 308-as menetrendi mező).

Almamellék és környékének gazdálkodási és termelési viszonyai az elmúlt 100 évben jelentősen megváltoztak, ezért a kisvasút hálózata sokszor módosult, leágazások, vonalkorrekciók és bontások történtek. A kisvasút sorsát megpecsételte, hogy a MÁV 1976. december 31-én megszüntette a Kaposvár–Szigetvár vonalat, ezzel a kisvasút szállítási szempontból a környezetétől elszigetelődött. Az addigi tevékenység gerincét képező faanyagszállítás 1991-ben végleg megszűnt.

Ma a közlekedés csak a 6 km hosszú sasréti fővonalon és az 1,4 km hosszú lukafai mellékvonalon folyik. A faanyagszállítás megszűnte után az üzemeltető figyelme fokozatosan a személyszállítási lehetőségekre irányult, hogy megpróbálja kiaknázni a turizmusban rejlő lehetőségeket. 1994-ben Almamellék állomáson két mozdonyszínt építettek. A mozdonyszínt előtti vágányhálózat ér­dekessége az országban egyetlen 600 mm nyomtávolság átszelési kitérő, melyet a 10–11. ábrán mutatunk be. A következő évben (1995) Sasréten és Almamelléken esőbeállók létesültek. A síneket folyamatosan 9 és 14 kg-osokra cserélték.

A kisvasút üzemeltetője a leromlott állapotú Almamellék vasútállomást megvásárolta, és 2001-ben felújította. Az épületben jelenleg az Erdei Vasút Múzeum működik, ahol a látogatók a környék élővilágával és a századelő erdőgazdálkodásával ismerkedhetnek meg. A ház melletti 200 éves ősbükkös a megye legöregebb erdeje, melyet a benne kanyargó tanösvény és kiépített források tesznek még izgalmasabbá (12. ábra).

A kisvasúti forgalmat 1965-ig fahidakon vezették át a vízfolyásokon, majd ezeket folyamatosan átépítették vasbeton teknőhidakra és betonátereszekre (tal­­pas úti csövekre) (lásd 2. táblázat).

Csőátereszek: összesen 26 db beton, talpas úti cső 0,4; 0,5; 0,6 m-es nyílással.

Nyílt áteresz: összesen 13 db 0,3 × 0,4 m méretben.

A vonalon 12+00 hm szelvényben 1 db közúti felüljáró épült, amelyen az Almamellék–Ibafa közötti bekötőút megy keresztül. A közúti felüljáró előre gyártott vasbeton gerenda híd. Szabad nyílása 4,8 m, a nyílás magassága 3,25 m, a híd szélessége 8,1 m. A keresztezés szöge 90o (9. ábra). További képek a kisvasútról (10–11. ábrák).