A cikk szerzője:

Pásti Imre szakterület-vezető
Budapesti Közlekedési Központ

Mihályka Péter főmunkatárs
Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

Gábor Miklós főosztályvezető- helyettes
Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal

Dr. Koren Csaba egyetemi tanár
Széchenyi István Egyetem

A szintbeni vasúti átjárók fejlesztése (8. rész) – Javaslatok az átjárók biztonságának fokozására

Cikksorozatunk végén, ebben a részben további javaslatokat fogalmaznak meg a szerzők a szintbeni vasúti átjárók biztonságának fokozására. A javaslatok az elzárási idő, a helyszíni azonosítás, a fogyatékossággal élők segítése és a tiltott helyen átjárásból keletkező balesetek csökkentése témák köré csoportosíthatók. Az ismétlések elkerülése érdekében több helyen hivatkozunk a sorozat korábbi cikkeiben szereplő mondanivalóra vagy ábrára.



2.3. Helyszínrajzi és hossz-szelvény kialakítás feltételei

Keresztezési szög
A jelenleg hatályos előírások szerint a vasúti pálya és az önálló gyalogos vasúti átkelőhely keresztezési szöge 60°-nál nem lehet kisebb, de lehetőség szerint derékszögű vagy ahhoz közeli keresztezést kell kialakítani.

Az átvezetés szabad helyszükséglete
Az OTÉK (országos településrendezési és építési követelmények) [9] előírásai alapján az egyenes vonalú akadálymentes közlekedés szabad helyszükséglete kétirányú közlekedés esetén 1,8 m. Ugyanígy határozza meg az e-UT 03.06.11 Szintbeni közúti-vasúti átjárók kialakítása útügyi műszaki előírás [10] a vasúti pályán átvezető gyalogút minimális szélességét. A kerekes szék fordulási helyszükséglete 90°-os fordulat esetén a szélesség és a hosszúság egyaránt ≥ 1,40 m; a 180°-os fordulás esetén a szélesség ≥ 1,40 m, a hosszúság ≥ 1,70 m. Ezeket az értékeket a terelőkorlátok kialakításánál figyelembe kell venni.

Az átjáró és a hozzá vezető megközelítési útvonalak legnagyobb esése
A fogyatékossággal élő és csökkent mozgásképességű személyek által használt gyalogutat a vágánytengelytől mindkét irányban 6-6 m hosszban vízszintes hossz-szelvénnyel kell kialakítani.
Ahol a terepviszonyok miatt a vasúti gyalogos-átkelőhelyhez vezető úton rámpák kialakítása szükséges, ott ezek a meghatározott 6-6 m-es vízszintes szakaszon túl helyezhetők el. A tervezés során figyelembe kell venni a kerekes székkel közlekedők akadálymentes közlekedésének jogszabályban meghatározott szempontjait (lejtés, pihenő).

Terelőkorlát-méretek
A vasúti gyalogos-átkelőhelyen és a vasúti átjáró részeként átvezetett kerékpárúton, de nem biztosított vasúti átjárónál kötelező a terelőkorlát telepítése. Ennek méreteit a fent említett útügyi műszaki előírás tartalmazza.
Amennyiben nincs elegendő hely a szab­ványos terelőkorlát kialakítására, ajánl­juk a németországi gyakorlat alkalmazását, megfelelő Z alakú gyalogos átvezetéssel (9. ábra). Ez a megoldás elsősorban a HÉV-vonalakon kiépített vasúti gyalogos-átkelőhelyeknél lenne alkalmazható.

9. ábra. Z alakú átvezetés nyílt pályaszakaszon

A megállás helye és a burkolatszél jelölése, az átvezetés szélessége
A vakok és gyengénlátók igényei szerint kialakított vasúti átjárókon ún. taktilis útburkolati jeleket kell alkalmazni a 10. ábra szerint a megállás helyének (átjáró kezdete) és az átjáróval párhuzamos haladási nyomvonal jelzésére (jelölő- és vezetőelemek). A terelőkorláttal ellátott gyalogosátjáró lehetséges kialakítása a kerekes székkel közlekedők mozgásához szükséges méretekkel a 10. ábrán látható.

10. ábra. Terelő­korláttal ellátott gyalogos­átjáró
Az átjáró kezdetét jelző elem környezetében fokozottan ügyelni kell a burkolat egyenletes kialakítására, hogy markánsan elkülöníthető legyen az átjáró kezdete.
Az átjáró mindkét szélén az átkelés teljes hossza mentén taktilis vezetőelemeket kell elhelyezni, amelyeket eltérő színnel kell megjelölni, mert azok a nem teljesen vak gyengén látók tájékozódásában fontos szerepet játszanak a nyomvonal megtartásában.

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző1234567891011121314Következő »

Irodalomjegyzék

  • [1] Youtube: Vasúti átjárókat biztosító berendezések, 1980.
  • [2] Vasúti átjárók akadálymentesítésének szabályozása, KTI, 2014.
  • [3] Richtlinie 815: Bahn­über­gang­san­lagen planen und instandhalten (815. irányelv: Vasúti átjárók tervezése és üzemeltetése).
  • [4] Office of Rail Regulation: Level crossings: a guide for managers, designers and operators. 2011.
  • [5] Railroad-Highway Grade Crossing Handbook – Revised Second Edition Fe­de­ral Highway Administration, 2007.
  • [6] 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről.
  • [7] Vasúti átjárók akadálymentesítésének szabályozása (A szintbeni közúti-vasúti átjárók biztonságos és mozgáskorlátozottak számára kényelmes műszaki kialakítása)(KÖZOP-2.5.0-09-11-2012-0009). Előkészítő kutatási és elemzési feladatok végzése ajánlatkérő részére 5. részfeladat. Részjelentés, 2014. augusztus.
  • [8] http://commons.wikimedia.org/wiki/)
  • [9] 253/1997. (XII. 20.) Korm.rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK)
  • [10] e-UT 03.06.11 Szintbeni közúti-vasúti átjárók kialakítása.
  • [11] (Forrás: www.strail.de)
  • [12] European Railway Agency: Inter­me­diate report on the development of railway safety in the European Union. 2013.
  • [13] Kertész Ottó, üzembiztonsági szakértő: A MÁV Zrt. hálózatán található illegális gyalogos átjárások biztonsági kockázata. Tájékoztató a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatói értekezletére, 2013. április.
  • [14] http://www.restrail.eu/
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2016 / 3. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©