Mihályka Péter

Vasúti átjárók helyszíni azonosítása

1. A téma aktualitása

A Győr–Öttevény állomásközben 2013. december 23-án történt balesetről a Sínek Világa 2016/1. számában, e cikksorozat 4. részében már beszámoltunk. Az ilyen balesetekre vonatkozó javaslatunkat a GYSEV vonalán történt balesettel alátámasztva megtettük.
Ami miatt a téma aktualitását ismét fontosnak tartjuk, az az, hogy ez a baleset is egyértelmű és meggyőző bizonyítéka annak, hogy a vasúti átjárók helyszíni azonosításának és a veszélyhelyzetről való gyors és pontos tájékoztatás rendszerének kidolgozását, megvalósítását Magyarországon is el kell kezdeni és mielőbb be kell vezetni, amit csak megerősít a Közlekedésbiztonsági Szervezet 2014. évi ajánlása.
Ez a hivatkozott hazai esemény és számos külföldi baleset is példa azokra az el­múlt években vasúti átjárókban bekövetkezett közlekedési eseményekre, amelyeket el lehetett volna kerülni, hiszen amikor a közúti jármű a sínekre hajtott, a vasúti szerelvény még nem volt az átjáró térségében. A veszélyhelyzet bekövetkezése és a vasúti jármű érkezése között még rövidebb-hosszabb idő rendelkezésre állt arra, hogy a veszélyről az érkező vonat vezetője értesítést kapjon, és ezzel a szerencsétlenség elkerülhető lett volna.
Az elmúlt tíz évben a vasúti átjárókban történt hasonló típusú baleseteket vizsgálva megállapítható, hogy az ilyen jellegű balesetek bárhol, bármikor előfordulhatnak.
Nemcsak a nehéz-tehergépjárművek járműszerelvényei, hanem a kisteher-gépkocsik, valamint a személygépkocsik és utánfutójuk járműszerelvényei is fennakadhatnak, elakadhatnak az átjárókban. Műszaki hiba, vezetési hiba, az út- és időjárási viszonyok vagy az út magassági vonalvezetése is okozhatja, hogy a jármű nem tudja elhagyni a vasúti átjáró területét. Különösen veszélyes helyzetet teremthet, ha ez két- vagy többvágányú útátjáróban történik.
A bekövetkezett balesetek azt is mutatják, hogy ha az információ nem a lehető legrövidebb, leggyorsabb úton, vagy nem pontosan jut el az érintettekhez, az intézkedésre jogosultakhoz, hiába lett volna elkerülhető, mégis megtörténik a tragédia.
A rendszer jelentőségét és szerepét, gyakorlati hasznát azonban nem lehet leszűkíteni csak a vasúti átjárókban bekövetkezett járműelakadásokra, műszaki hibákra. Legalább ekkora jelentősége van a már bekövetkezett balesetek esetében a gyors és pontos segítségkérésnek, a mentést végzők mielőbbi kiérkezésének, ami megnövelheti a túlélés esélyét azzal, hogy a balesetben sérültek minél előbb szak­szerű ellátást kapnak.
Mindezeken túl a rendszer alkalmas lehet arra is, hogy a vasúti pályahálózat működtetője gyors tájékoztatást kapjon a közúton közlekedők részéről az átjáró biztosítóberendezésének meghibásodásá­ról, rongálódásáról, üzemképtelenné válásáról.